Megúszta a Meta a feldarabolást
Az amerikai bíróság szerint a Metának nincs illegális monopóliuma a közösségimédia-szolgáltatások piacán, így nem szükséges leválasztania az évekkel ezelőtt felvásárolt WhatsAppot vagy az Instagramot.
A Metának kedvező ítélet született az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) által indított trösztellenes perben, melynek során a közösségi óriás vehemensen védte az Instagram és a WhatsApp szolgáltatásokhoz fűződő több mint egy évtizede lezárult felvásárlási ügyleteit. Jennifer Newstead, a Meta jogi igazgatója szerint a bíróság döntése egyszer és mindenkorra aláhúzza azt is, hogy a közösségi óriás erős versennyel néz szembe a TikTok és hasonló szolgáltatások személyében, miután a közösségi média piaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A felhasználói trendek ugyanis jelentősen elmozdultak a videók irányába, ahol a TikTok és a YouTube hatalmas felhasználói bázissal rendelkeznek.
Az FTC még öt éve indított keresetet, melyben arra kérte James Boasberg szövetségi bírót, hogy írja elő a Meta számára a 2012-ben vásárolt Instagram és a 2014-ben megszerzett WhatsApp értékesítését, vagyis lényegében a cég háromtagú fő szolgáltatásportfóliójának feldarabolását, mivel a közösségi hálózatok és szolgáltatások piacán az elmúlt évtizedben túlságosan nagyra nőtt, erősebb versenytárs nélkül.
Boasberg 2021-ben elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy az ügynökség nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal annak alátámasztására, hogy a cég piaci fölénnyel bírna. Ezután a bizottság pár hónappal később módosított panaszt nyújtott be, melyben további mutatókat és információkat sorakoztatott fel a Meta szolgáltatásainak felhasználói bázisáról a versenytársakhoz viszonyítva, ami már elég volt az illetékes bíró számára az ügy folytatásához.
Boasberg az ítéletben kifejtette, hogy sikerült elegendő bizonyítékot szerezni a döntés meghozatalához, és végül arra jutott, hogy a fogyasztók jelentős mennyiségű képernyőidőt csoportosítottak át a Meta alkalmazásaiból a rivális szolgáltatásokhoz (TikTok, YouTube), ennek eredményeként a Metának jelentős összegeket kellett befektetnie ahhoz, hogy tartani tudja a lépést.
Az ítélet két hónappal azután született, hogy a Google-nek is sikerült elkerülnie a tavaly elvesztett trösztellenes perben kiszabható legszigorúbb büntetést: a bíró ugyan aláhúzta, hogy a Google keresőjének és böngészőjének összedrótozása nagyban hozzájárult az elmúlt évtizedekben a Google keresőpiaci dominanciájához, a Chrome leválasztása azonban rendkívül bonyolult és nagyon veszélyes folyamat lett volna. Az eljárás túlzás nélkül az amerikai technológiai ipar eddigi legnagyobb jogi próbatételének bizonyult, a tét pedig elsősorban az volt, hogy a Google-nek értékesítenie kell-e a Chrome webböngészőt és/vagy az Android operációs rendszert.