Milliárdokat kereshetett a Meta a csalóhirdetéseken

A Reuters belsős dokumentumok alapján tárta fel, hogyan kaphattak több teret az online csalók az elmúlt öt év során a Meta platformjain, mely kártékony aktivitásnak a közösségimédia-cég gyakorlatai is lehetőséget teremtettek. A Facebook, WhatsApp és Instagram felületein zajló scam-kampányok egyben a vállalat számára is anyagi hasznot jelentettek, és a cégre rossz fényt vethet, hogy a dokumentumok alapján egyes esetekben szándékosan nem függeszthették fel az egyébként beazonosított kártékony fiókokat attól tartva, hogy az ezzel járó bevételcsökkenés negatívan befolyásolhatja az AI-fejlesztések fedezéséhez rendelkezésére álló erőforrásokat – vonta le a következtetést a lap.

A visszaéléseket elkövető fiókok tevékenységét akár több száz figyelmeztetés és jelentés ellenére sem akadályozta meg a platformüzemeltető, helyette magasabb hirdetési díjak felszámításával „büntette” a csalókat. Beismerésre utaló állítások olvashatók a belsős dokumentumokban arról, hogy a Meta rendszere még segíthette is a csalók tevékenységét azzal, hogy a hirdetéseikre legnagyobb valószínűséggel kattintó felhasználók célzását támogatta.

Miért kritikus a Patch & Asset Management a kibervédelemben? (x) Az adatszivárgások jelentős része megakadályozható lenne, ha a szervezetek időben telepítenék a szoftverfrissítéseket.

A Meta szóvivője a 2021 és 2025 közt gyűjtött dokumentumokkal kapcsolatban úgy fogalmazott a lapnak adott válaszában, hogy azok „szelektív képet mutatnak” a cég tevékenységéről, és torzított következtetésekhez vezethetnek a Meta csalásokkal és átverésekkel kapcsolatos eljárásairól. A vállalat tavaly úgy prognosztizálta, hogy éves bevételének mintegy 10 százaléka, körülbelül 16 milliárd dollár származhat csalóhirdetésekből, de a cég szóvivője a Reutersnek adott utólagos reakciója szerint ezt a számot most már túlzónak tartja, mivel a ténylegesen keresett összeg „sokkal alacsonyabb” - bár a konkrét számot nem osztotta meg. Ettől függetlenül aggasztó szám, hogy a közösségi médiaóriás belsős becslése szerint platformjai naponta 15 milliárd átverős hirdetést jelenítenek meg a felhasználóknak.

A cég februárban megtiltotta a kétes hirdetők átvilágításáért felelős csapat számára, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, melyek a vállalat számára több mint a teljes bevétel 0,15 százalékát jelentő kiesést eredményezhetnek. A cég reakciója szerint azonban a csapatnak nem szabtak meg sosem szigorú korlátokat a bevételekkel kapcsolatban, és inkább a tévesen kiszűrt, egyébként nem kártékony hirdetések blokkolásával járó bevételkiesés elkerülése érdekében próbálták körültekintésre inteni a dolgozókat.

A magas kockázatúnak minősített hirdetések jellemzően hamis termékeket vagy befektetési lehetőségeket reklámoznak a felhasználóknak, a leggyakoribb a tiltott gyógyászati termékek értékesítése, vagy illegális online kaszinók, hamis koncertjegyek, kriptopénzzel kapcsolatos csalásokkal foglalkozó felületek népszerűsítése, és egyre több olyan rosszindulatú kampánnyal találkozni, melyek közéleti vagy híres személyiségek, például Elon Musk személyével élnek vissza.

A cég saját belsős biztonsági csapata által készített jelentések azonban alátámasztják, hogy az amerikai felhasználókat érintő sikeres online csalások egyharmada a Meta platformjain zajlik, és ezeken a felületeken jóval egyszerűbb átverős hirdetéseket elhelyezni, mint a Google szolgáltatásaiban, ráadásul a versenytársak nagyobb hatékonysággal szűrik ki a csalókat. A Meta azzal védekezik, hogy ezek a statisztikák bár negatív képet festhetnek, de az elmúlt 18 hónap során globálisan 58 százalékkal sikerült csökkenteni a csalóhirdetésekről szóló felhasználói bejelentéseket, 2025-ig pedig több mint 134 millió ilyen típusú problémás hirdetést sikerült eltávolítani.

A Reuters megjegyzi, hogy a probléma emellett még visszavezethető a csalók elleni küzdelem viszonylag lassú tempójára is: a cég 2023-ban leépítette a márkajogokkal kapcsolatos bejelentéseket kezelő csapatot, és lekorlátozta a biztonsági csapat számára a számítási erőforrások használatát az AI-jal és virtuális valósággal kapcsolatos fejlesztések javára.