Nőtt a chatfigyelő uniós tervezet támogatottsága

A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos rendelet (CSAR) a valaha volt egyik legtöbbet kritizált uniós szabályozás. Tavaly június 20-án, csütörtökön kellett volna szavazni az EU Tanácsában résztvevő tagállami nagyköveteknek a Chat Control néven elhíresült törvénytervezet előterjesztéséről, de miután világossá vált, hogy az országok még mindig túlságosan megosztottak ahhoz, hogy minősített többséget érjenek el a tárgyalási mandátumról, ezért az ügy lekerült a napirendről.

Szeptember 12-én a törvényjavaslat nem kapta meg a szükséges támogatást, a dán elnökség ennek ellenére úgy döntött, hogy folytatja a folyamatot. A következő fontos dátum október 14., ekkor ülnek össze az uniós bel- és igazságügyi miniszterek, akik a javaslatról is tárgyalnak, de ez még mindig csak a Tanács közös álláspontjának elfogadásáról szól, a törvény esetleges életbe lépése még a leggyorsabb forgatókönyv szerint is odébb van. Egy ügyet ismerő forrás a TechRadarnak elmondta, a dánoktól elvárták, hogy az október 14-ig hátralévő időt arra használják fel, hogy megpróbáljanak meggyőzni néhány tagállamot álláspontjuk felülvizsgálatáról.

Az EU tagállamok a kulcsfontosságú ülés előtt többen is módosították álláspontjukat. Németország korábban a javaslatot ellenző országok sorát erősítette, de jelen állás szerint az ország már bizonytalannak mondható a kérdésben, Belgiumhoz hasonlóan. Közben Olaszország, Svédország és Lettország a támogatók közül a bizonytalanok csoportjába pártoltak át. Az európai polgárok beszélgetéseinek monitorozására vonatkozó vitatott javaslat támogatottsága jelenleg erősebb, a cikk írásakor 12 ország állt be mögé. Ezek a fejlemények komolyan befolyásolhatják az EU igazságügyi miniszterével tervezett találkozó kimenetelét - ha a Chat Controlt többségében támogatni fogják, az adatvédelmi aktivisták szerint már csak a Parlament védheti meg a titkosítást a háromoldalú egyeztetések során.

Az IT munka ködös jövője - doomsday adás Pogival Van-e realitása tovább álmodozni, lesz-e újabb IT munkaerőpiaci reneszánsz, látványos túlkereslettel?

A Bizottság még 2022 májusában mutatta be a CSAM-jogszabály tervezetét, amit azóta erősen kritizáltak a digitális jogi aktivisták, szabályozók és egyes nemzetek kormányai. A törvény egyik legerősebb bírálója és a végpontok közötti titkosítás védelmezőjeként ismert European Digital Rights (EDR) érdekképviseleti csoport szerint ellentmondásos, hogy az EU a uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) előírásainak való megfelelést próbálja kikényszeríteni a platformok üzemeltetőitől, miközben a DSA éppen a technológiai cégek hatalmának csökkentését célozza, a CSA-rendelet pedig arra kényszerítené őket, hogy minden online csevegésre és üzenetre szükségszerűen rálássanak.

A tervezet többek közt arra kötelezné a digitális platformok üzemeltetőit, hogy monitorozzák rendszereiken és jelentsék a a gyermekekkel kapcsolatos szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok nyomait a bűnüldöző szervek fel, ami értelemszerűen azzal jár, hogy bele kellene látniuk a felhasználóik privát üzeneteibe. Ez érvényes lenne az unió területén működő olyan külföldi platformok, mint a Signal és a WhatsApp, valamint a többi népszerű csevegőapp esetében is. A CSAM, tehát a gyermekekkel való szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok felderítésére tett javaslat azonban rossz válasznak tűnik egy érzékeny és sokrétű társadalmi probléma kezelésére, másrészt közvetlen veszélyt jelent a demokratikus értékekre egy szabad és nyitott társadalomban - mondják kritikusai.

Korábban maga az európai adatvédelmi biztos Wojciech Wiewiórowski is felhívta rá a figyelmet, hogy a Bizottság javaslata olyan következményekkel járhat, amelyek „jóval túlmutatnak a gyermekek védelmével kapcsolatos problémákon”. Szerinte a Bizottság javaslata megkérdőjelezi a magánélet és egy demokratikus társadalom alapjait, módosítások nélkül a javaslat alapvetően megváltoztatná az internet működését és a ma ismert digitális kommunikációt. Az Európai Adatvédelmi Testület egy évvel ezelőtt kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy a jogalkotási terv „komoly adatvédelmi és magánéleti aggályokat vet fel”.

Már a kezdetektől kérdések merültek fel a javaslat jogszerűségével kapcsolatban is: az uniós jog megköveteli, hogy az olyan alapvető jogokba, mint a magánélet és a véleménynyilvánítás szabadsága csak szükséges és arányos mértékben szabad beavatkozni. Alexander Hanff, adatvédelmi szakértő és jogvédő szerint a napi szinten küldött több tízmilliárd üzenetváltás során már az is visszaélésnek minősülhet, hogy egyes fotók több személyhez is eljutnának például egy nyomozási lánc során, ráadásul a technológia nem hibamentes: a napi milliárdnyi üzenet átvizsgálása esetén egy 0,1 százalékos hibaaraány is sok millió téves pozitív vagy negatív eredmény jelenthet. Patrick Breyer, az Európai Parlament német tagja korábban arra figyelmeztetett, hogy egy 10%-os hibaarány alapján valószínűsíthető, hogy évente több mint 3 millió üzenet és fénykép kerülne a nyomozók elé tévesen.