Ellepi az AI a Google Chrome-ot is
Miután a Google megúszta a Chrome leválasztásával fenyegető pert, rálép a gázra, és elkezdi mélyebben integrálni Gemini-asszisztensét a piacvezető böngészőbe, mely állítása szerint a Chrome történetének egyik legfontosabb frissítése.
A mesterségesintelligencia-rendszerek sokaknál a mai napig chatbotok képében jelennek meg, melyek minden (vagy legalábbis majdnem minden) kérdésre tudják a választ és kedélyesen el lehet velük csevegni most már akár élő szóban is. Az új iparági trendek azonban már rég a komplex feladatok ellátására képes, akár szakosodott ügynökök (agent) létrehozása felé mutatnak, amik a böngészőkön keresztül juthatnak el a hétköznapi felhasználókhoz.
Az OpenAI és a Perplexity által jelentett versenynyomás enyhítésére a Google nem csak saját keresőjét, de a Chrome böngészőt is újabb AI-funkciókkal bővíti. Az Egyesült Államok területén a napokban indult el a Gemini böngészőbe integrált verziójának bevezetése desktopon és mobilon, így a felhasználók a chatbottól kérhetnek segítséget a weboldalak tartalmának megértéséhez, a különböző böngészőfüleken megnyitott oldalakkal való munkához, vagy olyan műveletekhez, mint a meetingek ütemezése vagy egy adott YouTube videó megkeresése. A megoldás előnye kétségkívül az, hogy a Gemini mélyebben integrálódhat a Google-alkalmazásokkal, mint a Naptár, a YouTube és a Térkép, így a felhasználók anélkül érhetik el ezeket a szolgáltatásokat, hogy másik weboldalra kellene váltaniuk.
A felhasználók eddig különféle Google-előfizetéseken keresztül férhettek hozzá a Geminihez a Chrome-on belül, ami most szélesebb körben, több funkcióval céloz meg szélesebb csoportot a Workspace szolgáltatáson belül. Szembetűnő jele a Gemini beköltözésének, hogy dedikált gombot kap a Chrome ablakának jobb felső sarkában a gyors és közvetlen hozzáférésért. Erről a felületről indíthatók olyan alapműveletek, mint a weboldalak összegzése, vagy más egyéni kérdés/kérés megadása.
A későbbiekben összetettebb műveleteket is ígér a Google, lehetséges lesz például megkérni a Geminit arra, hogy keressse meg, hol a legolcsóbb egy adott típusú termék, vagy foglaljon repülőjegyet. Természetesen mindezt egyelőre csak az USA-ban és angol nyelven, valószínűleg még jó pár hónapba telhet, mire a többi piacon is bevezetésre kerülhet a funkció.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
A kvázi ügynökként viselkedő, böngészőbe épített AI-asszisztensek sora folyamatosan bővül, kérdéses azonban, hogy a felhasználók milyen tempóban adaptálják az új lehetőséget. Az Anthropic augusztus végén indította el előzetes programként a Claude for Chrome böngészőbővítményt, mely lehetővé teszi a webes böngészési tevékenység és ahhoz kapcsolódó aktivitások automatizálását. A böngészőalapú AI-ügynök képes elvégezni a felhasználó helyett komplex webes feladatokat, mindössze a Claude-dal való csevegés útján - ez nagyjából azt takarja, hogy utasításra képes bevásárolni az interneten, naptárbejegyzéseket kezelni és ütemezni, összefoglalókat és kutatómunkát készíteni.
Az OpenAI januárban jelentette be Operator nevű ügynökét, amely szintén böngészőn belül végez feladatokat, például vásárlást, és már kanyarban van saját böngészője is, mely a nyílt forráskódú Chromiumra épül majd. A nyár folyamán a Perplexity is bejelentette saját Comet névre keresztelt AI-böngészőjét, ezzel párhuzamosan a Microsoft az Edge-be 2023 novemberében érkezett korlátozott Copilot-integrációra építve bevezette a Copilot Mode-ot, ami nagyjából ugyanúgy működik, ahogy a böngészőkbe épített többi nagy nyelvi modell is: hang- vagy szöveges utasítás hatására megpróbálja végrehajtani a felhasználó kérését a rendelkezésre álló eszközökkel, amennyire lehetséges. Emellett további alternatívák is érkeznek, például a The Browser Company által júniusban útnak indított Dia, ami a Comethez nagyon hasonló funkciókat kínál, és még az Opera is bejelentette saját Opera Neon AI-böngészőjét.
A Google és az Apple azonban évek óta kontrollálja az internet legfontosabb disztribúciós pontjait, épp ezért tűnt elkerülhetetlennek már a nemrég zárult Egyesült Államok kontra Google per, melyben az amerikai igazságügyminisztérium (DOJ) arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a keresőcég több eszközt is felhasználva jogsértően hozott létre monopóliumot az internetes keresők piacán. Az eljárás túlzás nélkül az amerikai technológiai ipar eddigi legnagyobb jogi próbatételének bizonyult, végül a keresőcégnek sikerült elkerülnie az egyik legnagyobb fenyegetést, a Chrome leválasztását, ami rendkívül bonyolult és veszélyes folyamat lett volna.
Az elsőfokú ítélet óta eltelt egy évben a piacot az indoklás szerint alaposan felforgatták az AI-alapú megoldások, miután egyre többen fordulnak valamilyen mesterséges intelligencia alapú platformhoz a hagyományos internetes keresők helyett - noha ilyen platformja történetesen a Google-nek is van és éppen azon dolgozik, hogy az idővel hagyományos kereső helyébe lépjen. Az ítélet alapján a Google-nek bizonyos, a keresőmotor által gyűjtött anonimizált statisztikai adatokat jelképes összegért cserébe a versenytársak rendelkezésére kell bocsátania majd, ezzel feloldva azt a méretgazdaságossági problémát, mely az új belépők számára kvázi lehetetlenné teszi, hogy a piacvezetővel versenyre keljenek.