Megtarthatja a Google a Chrome-ot és az Androidot is, illetve továbbra is köthet exkluzív licencszerződéseket olyan, az egyes piacokat uraló eszközgyártókkal, mint a Samsung vagy az Apple. Viszont a keresőmotor által gyűjtött illetve felhasznált statisztikai adatok egy részét jelképes összegért hozzáférhetővé kell tennie a riválisok számára - ezek a legfontosabb sarokpontjai a Google elleni antitröszt-eljárás második szakaszában született ítéletnek, mely egyértelmű, gyakorlatilag kiütéses győzelemként fogható fel a keresőcég számára.

Negyed évszázados deja-vu

Az öt éve folyó jogi csatározás az amerikai kormány legjelentősebb jogi fellépésének tekinthető technológiai multikkal szemben az Egyesült Államok kontra Microsoft per óta, melynek tétje 25 évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló volt. A 2000-ben született eredeti ítélet alapján a Microsoftnak le kellett volna választania, külön cégbe kellett volna szerveznie az Internet Explorer böngészőt, melyet azáltal, hogy a Windows részévé tett, jogellenesen kiszorította versenytársait a böngészők piacán. Végül azonban a fellebviteli szakaszban az előírás lényegesen felpuhult és a böngészőpiacon pont a Chrome győzte le rendkívül rövid idő alatt az Internet Explorert. 

Az Egyesült Államok kontra Google perben a vállalat kulcsterméke, a kereső került a nagyító alá, az amerikai igazságügyminisztérium (Department of Justice, azaz DOJ) arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a keresőcég több eszközt is felhasználva jogsértően hozott létre monopóliumot az internetes keresők piacán.

A meghallgatásokat és az előkészítő tárgyalásokat követően 2023-ban indult antitröszt per elsőfokú ítéletében egy kerületi bíró, Amit Mehta végül bizonyítottnak látta a felperes által előterjesztett tényállást és megállapította a Google illegális monopóliumát, Az ítéletet az amerikai jogrendnek megfelelően egy újabb tárgyalás követte, melyben ugyanez a bíró volt hivatott elrendelni azokat az intézkedéseket, melyek az általa megállapított monopolhelyzetet feloldják.

Az eljárás túlzás nélkül az amerikai technológiai ipar eddigi legnagyobb jogi próbatételének bizonyult, a tavaszi meghallgatáson a Google kulcsvezetői mellett a versenytársak és a partnerek felsővezetőit is tanúként hallgatták meg, a tét pedig úgy tűnt, elsősorban az lehet, hogy a Google-nek értékesítenie kell a Chrome webböngészőt és/vagy az Android operációs rendszert.

Kafka és CI/CD alapozó online képzéseket indít a HWSW! Ősszel 6 alkalmas, 18 órás Kafka és CI/CD alapozó képzéseket indít a HWSW. Most early bird kedvezménnyel jelentkezhetsz!

Emellett az igazságügyminisztérium azt is kérte előterjesztésében a bírótól, hogy tiltsa meg a Google számára, hogy a jövőben olyan dollár tízmilliárdos összegekről szóló exkluzív szerződéseket kössön a készülékgyártó partnereivel, elsősorban, de nem kizárólag az Apple-lel, melyek garantálják, hogy évente több százmillió új okostelefonon a Google keresője lesz az alapértelmezett keresőmotor. 

Mehta a tavaly augusztusi ítéletében ez utóbbi gyakorlatot különösen aggasztónak nevezte, mivel ezek a megállapodások óriási piactorzító hatással bírnak, hiszen ha le is jár egy ilyen szerződés, egy kihívó, új szereplőnek vélhetően hasonlóan mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha eséllyel akar pályázni a Google keresőjének a helyére.

A felhasználók érdeke

Végül azonban Mehta a tegnapi ítélettel sem a Chrome kötelező eladását, sem az exkluzív szerződések tilalmát nem rendelte el a háromhetes tavaszi tárgyalássorozat eredményeként.

A 230 oldalas indoklásban a bíró ugyan aláhúzta, hogy a Google keresőjének és böngészőjének összedrótozása nagyban hozzájárult az elmúlt évtizedekben a Google keresőpiaci dominanciájához, a Chrome leválasztása azonban rendkívül bonyolult és nagyon veszélyes folyamat lenne.

Mehta szerint a problémát elsősorban az jelenti, hogy a Chrome webböngésző nem egy elkülönített, önálló üzletága a Google-nek, ráadásul a működése nagy mértékben rá van utalva a cég saját infrastruktúrájára. Ezért ha a Chomre-ot értékesítenie kellene a Google-nek, az jó eséllyel a termék minőségének a rovására menne, ami a felhasználók számára hátrányos helyzetet teremthet - érvelt a bíró.

A disztribúciós platformokkal kötött szerződések betiltása Mehta szerint szintén az egész ökoszisztémát hátrányosan érintenék, mivel ezzel a készülékgyártók jelentős árbevételtől esnének el, a Google pedig úgy spórolhatna évente több tízmilliárd dollárt, hogy meglévő felhasználói bázisa voltaképpen nem kerülne veszélybe. A bíró ezzel párhuzamosan ugyanakkor megtiltotta a Google-nek, hogy a Play Szolgáltatásokra vonatkozó licencért cserébe előírja, hogy az androidos készülékekre kötelező előtelepíteni a vállalat bármely alkalmazását (Chrome, Gemini, Google Asszisztens stb).

Beleköpött a levesbe az AI

Mindemellett az elsőfokú ítélet óta eltelt egy évben a piacot az indoklás szerint alaposan felforgatták az AI-alapú megoldások, miután egyre többen fordulnak valamilyen mesterséges intelligencia alapú platformhoz a hagyományos internetes keresők helyett - noha ilyen platformja történetesen a Google-nek is van és éppen azon dolgozik, hogy az idővel hagyományos kereső helyébe lépjen.

A tavaszi tárgyalások során érintett javaslatok közül végül csak egyetlen került be ténylegesen az ítéletbe, ám az sem feltétlenül olyan formában, amit eredetileg a DOJ javasolt. Az ítélet alapján ugyanis a Google-nek bizonyos, a keresőmotor által gyűjtött anonimizált statisztikai adatokat jelképes összegért cserébe a versenytársak rendelkezésére kell bocsátani, ezzel feloldva azt a méretgazdaságossági problémát, mely az új belépők számára kvázi lehetetlenné teszi, hogy a piacvezetővel versenyre keljenek.

A Google-nek azonban jóval szűkebb fókuszú adatcsomagot kell csak átadnia a riválisoknak, ráadásul ezt csak egyszer köteles megtenni, nem pedig periodikusan, ami a bíró szerint védi a vállalat azon jogos érdekét, hogy a versenytársak a cég keresési adatbázisát kvázi ingyen és korlátlanul használva ne tegyenek szert aránytalan előnyre.

Az ítélethozatalt követően az igazságügyminisztérium visszafogott, ám pozitív hangvételű közleménye  szerint az első Trump adminisztráció sikerrel citálta bíróság elé a Google-t, a második pedig meg is nyerte a pert, míg a keresőcég közölte, erősen kétséges, hogy az előírások pozitívan érintik-e a felhasználókat - a cégnek ezzel az ítélettel nyílik meg először a fellebbezési lehetőség az elsőfokú eljárás esetében, amivel a Google minden bizonnyal élni is fog.

A keresőpiaci riválisok részéről többnyire csalódott és elkeseredett reakciók születtek tegnap délután. A DuckDuckGo vezérigazgatója, Gabriel Weinberg szerint a Google ezzel továbbra is szabadon elnyomhatja a versenytársakat, aminek a felhasználók isszák meg a levét. Weinberg hozzátette, bízik benne, hogy a Kongresszus végül közbelép annak érdekében, hogy a Google fair versenyre kényszerüljön.

A technológiai iparág hatékonyabb regulációja mellett lobbizó American Economic Liberties Project gyávának nevezte Mehta ítéletét. 

Ahogy nem kötelezel valakit szimplán egy köszönőlevél megírására, miután előtte bűnösnek ítélted egy bankrablás miatt, úgy nem állapítod meg a Google monopóliumát majd hozol olyan előírásokat, melyek ezen monopolhelyzet megszilárdítását eredményezik

-mondta el a szervezet vezetője, Nidhi Hegde, aki szerint a DOJ-nak kötelessége megfellebbeznie az ítéletet.

A minisztérium egyelőre nem jelezte, hogy fellebbezni kíván a keddi ítélet ellen.