Az EU célkeresztjében a szakemberek felszippantása

Egyre sürgetőbbé válik, hogy a nagy techcégek acqui-hire típusú megállapodásait is mélyremenően vizsgálják a szabályozók a hatékony piaci verseny védelmében – hívta fel a figyelmet Olivier Guersent, az Európai Bizottság versenyügyi hivatalát irányító leköszönő főigazgató. A Bizottság a megfelelő jogkörrel rendelkező nemzeti hatóságokat cselekvésre ösztönzi és javasolja, hogy vezessék be hatáskörüket ezekbe az ügyletekbe a teljes körű uniós felülvizsgálat céljából, még akkor is, ha azok a szokásos pénzügyi küszöbértékek alatt vannak. Ezen országok közt említhető Magyarország, Írország, Olaszország, Svédország, Szlovénia, Litvánia és Lettország is. 

A korábban elkerült ellenőrzést indokolhatja Guersent szerint, hogy a felvásárlások fúziónak tekinthetők, mivel a személyzet a vállalat vagyonának részét képezi. Az acqui-hire olyan gyakorlat, amely elsősorban a tehetséges munkavállalók megszerzésére irányul, és nem az adott cég terméke, szolgáltatása vagy üzleti modellje miatt történik a felvásárlás. A klasszikus akvizíciók során a technológia, piac vagy termék az elsődleges érték, míg acquihire esetében a humán erőforrás, gyakorlatilag egy gyors és hatékony módja annak, hogy egy nagyobb vállalat hozzájusson egy jól összeszokott, innovatív csapathoz.

Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.

Guersent szerint időbe fog telni, míg sikerül a tagállamokat aktivitásra ösztönözni, és joghatóságuk gyakorlására biztatni őket az ilyen típusú ügyekben, de az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN), a nemzeti szabályozó hatóságok és az EB együttműködési fórumán belül erre törekednek. A leköszönő főigazgató egyben az európai digitális piacot szabályozó DMA törvényjavaslat kidolgozásának élén is állt, melynek eredményeit kifejezetten biztatónak értékeli, mivel az új keretrendszer olyan területeken hozott változást, ahol a trösztellenes szabályokkal évtizedeken át sem sikerült elérni a kívánt eredményeket – említve többek közt az Apple korábban sokkal zártabb ökoszisztémájának lazítását eredményező ügyeket. Minden problémát azonban nem lehetséges megoldani a DMA és a DSA keretein belül, emelte ki.

A tehetséges AI-szakértőkért, mérnökökért és vezetőkért folytatott agresszív toborzási verseny teszi különösen aktuálissá a szakértők elszipkázásának problémáját, miután a közelmúltból is több példa hozható. Miután nem ért célba az OpenAI 3 milliárd dolláros felvásárlási terve a Windsurf megszerzésére, a startup a Google-kötött megállapodást, melynek részeként leigazolnta Varun Mohant, a kifejezetten kódolási feladatokra fókuszáló startup társalapítóját és vezérigazgatóját. A Google más vezető beosztású alkalmazottakat is átvesz kutatási és fejlesztési területről, például a másik társalapító Douglas Chent. Mindezt úgy, hogy a keresőcég nem fektet be a Windsurfbe, és nem szerez befolyást sem a döntéshozatali folyamatokban. 

A Google lépése jól illik abba a trendbe, amit mostanában látni a vezető AI-fejlesztőknél: a komoly szereplők egyre többször döntenek úgy, hogy leigazolják egy startup legjobb szakembereit és licencelik technológiájukat, de nem vásárolják fel közvetlenül a céget. Hasonlóan járt el korábban a keresőcég, amikor felvette Noam Shazeert, a Character.AI vezérigazgatóját. Ezek az üzletek egyfajta kiskapuként is szolgálnak, mert a nagyobb szereplők megerősítik pozíciójukat az AI-versenyben anélkül, hogy tartaniuk kellene a szabályozói ellenőrzésektől és antitröszt-eljárásoktól. A Microsoft korábban az Inflection nevű startup alkalmazottait csábította el egy 650 millió dolláros üzlet keretében, míg a Meta pedig a Scale AI vezérigazgatóját szerezte meg magának, miután több milliárd dolláros részesedést vásárolt a cégben.