Az EU célkeresztjében a szakemberek felszippantása

Egyre sürgetőbbé válik, hogy a nagy techcégek acqui-hire típusú megállapodásait is mélyremenően vizsgálják a szabályozók a hatékony piaci verseny védelmében – hívta fel a figyelmet Olivier Guersent, az Európai Bizottság versenyügyi hivatalát irányító leköszönő főigazgató. A Bizottság a megfelelő jogkörrel rendelkező nemzeti hatóságokat cselekvésre ösztönzi és javasolja, hogy vezessék be hatáskörüket ezekbe az ügyletekbe a teljes körű uniós felülvizsgálat céljából, még akkor is, ha azok a szokásos pénzügyi küszöbértékek alatt vannak. Ezen országok közt említhető Magyarország, Írország, Olaszország, Svédország, Szlovénia, Litvánia és Lettország is. 

A korábban elkerült ellenőrzést indokolhatja Guersent szerint, hogy a felvásárlások fúziónak tekinthetők, mivel a személyzet a vállalat vagyonának részét képezi. Az acqui-hire olyan gyakorlat, amely elsősorban a tehetséges munkavállalók megszerzésére irányul, és nem az adott cég terméke, szolgáltatása vagy üzleti modellje miatt történik a felvásárlás. A klasszikus akvizíciók során a technológia, piac vagy termék az elsődleges érték, míg acquihire esetében a humán erőforrás, gyakorlatilag egy gyors és hatékony módja annak, hogy egy nagyobb vállalat hozzájusson egy jól összeszokott, innovatív csapathoz.

Kafka és CI/CD alapozó online képzéseket indít a HWSW! Ősszel 6 alkalmas, 18 órás Kafka és CI/CD alapozó képzéseket indít a HWSW. Most early bird kedvezménnyel jelentkezhetsz!

Guersent szerint időbe fog telni, míg sikerül a tagállamokat aktivitásra ösztönözni, és joghatóságuk gyakorlására biztatni őket az ilyen típusú ügyekben, de az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN), a nemzeti szabályozó hatóságok és az EB együttműködési fórumán belül erre törekednek. A leköszönő főigazgató egyben az európai digitális piacot szabályozó DMA törvényjavaslat kidolgozásának élén is állt, melynek eredményeit kifejezetten biztatónak értékeli, mivel az új keretrendszer olyan területeken hozott változást, ahol a trösztellenes szabályokkal évtizedeken át sem sikerült elérni a kívánt eredményeket – említve többek közt az Apple korábban sokkal zártabb ökoszisztémájának lazítását eredményező ügyeket. Minden problémát azonban nem lehetséges megoldani a DMA és a DSA keretein belül, emelte ki.

A tehetséges AI-szakértőkért, mérnökökért és vezetőkért folytatott agresszív toborzási verseny teszi különösen aktuálissá a szakértők elszipkázásának problémáját, miután a közelmúltból is több példa hozható. Miután nem ért célba az OpenAI 3 milliárd dolláros felvásárlási terve a Windsurf megszerzésére, a startup a Google-kötött megállapodást, melynek részeként leigazolnta Varun Mohant, a kifejezetten kódolási feladatokra fókuszáló startup társalapítóját és vezérigazgatóját. A Google más vezető beosztású alkalmazottakat is átvesz kutatási és fejlesztési területről, például a másik társalapító Douglas Chent. Mindezt úgy, hogy a keresőcég nem fektet be a Windsurfbe, és nem szerez befolyást sem a döntéshozatali folyamatokban. 

A Google lépése jól illik abba a trendbe, amit mostanában látni a vezető AI-fejlesztőknél: a komoly szereplők egyre többször döntenek úgy, hogy leigazolják egy startup legjobb szakembereit és licencelik technológiájukat, de nem vásárolják fel közvetlenül a céget. Hasonlóan járt el korábban a keresőcég, amikor felvette Noam Shazeert, a Character.AI vezérigazgatóját. Ezek az üzletek egyfajta kiskapuként is szolgálnak, mert a nagyobb szereplők megerősítik pozíciójukat az AI-versenyben anélkül, hogy tartaniuk kellene a szabályozói ellenőrzésektől és antitröszt-eljárásoktól. A Microsoft korábban az Inflection nevű startup alkalmazottait csábította el egy 650 millió dolláros üzlet keretében, míg a Meta pedig a Scale AI vezérigazgatóját szerezte meg magának, miután több milliárd dolláros részesedést vásárolt a cégben.