Ismét szerencsét próbál a Valve az asztali konzolháborúban
Bemutatkozott a hajdanán nem túl sikeres, de feltámasztott Steam Machine, ami lényegében egy konzolnak álcázott asztali gép.
A Valve még 2013 őszén jelentette be, hogy a Linux-alapú SteamOS platform mellett Steam Machine játékgépeket és saját fejlesztésű, innovatív kontrollert is piacra dob, ezzel kihívva a Sony és a Microsoft ugyanazon évben megjelent vadiúj konzolgenerációját. Bár a Valve teljesértékű konzol-versenytárssá próbált válni, a küldetése sikertelennek bizonyult - a termékek végül nem váltották be a hozzájuk főzött szép reményeket. A Steam gépeknek megjelenésükkor több fontos küldetésük is volt: egyrészt megcsáklyázni a PC piacról is a konzolok által uralt nappalit, másrészt pedig megtörni a Windows monopóliumát a PC játékok piacán és Linuxon is nagyobb támogatást kiharcolni a játékoknak. A nappaliba szánt, Steam Machine néven ismert gamer PC-któl öt évvel később, 2018-ban csendes búcsút is vettek.
Az ötletet azonban nem kaszálta el teljesen a cég, erről árulkodik az új Steam Machine konzol, mely mellett egy új kontrollert és a Frame nevű VR-headsetet is bejelentették a napokban. A játékgép 2026 elején juthat el a vásárlókhoz, de konkrét megjelenési dátumot egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, mennyiért lehet majd megvásárolni az újdonságokat.
A kívülről fekete kockának tűnő - egyébként meglehetősen apró - konzol szélessége és magassága 152 mm, így picivel nagyobb a régi Nintendo GameCube-nál, de még mindig csak akkora, hogy elférjen kényelmesen egy tévé mellett a polc sarkában. Az elejére két USB-A port és egy SD-kártya bővítőhely került a bekapcsológomb és a LED-sáv mellett, hátul pedig egy hatalmas ventillátor üzemel, ahol további három USB-port is található a HDMI 2.0 és a DisplayPort 1.4 kimenetek mellett.
Az AI produktivitás mértékegysége: a jó nagy kérdőjel A fejlesztői produktivitás mérése az őskor óta foglalkoztatja az emberiséget, a téma az AI miatt pedig újra reneszánszát éli.
A specifikációs lap szerint az eszközben egy hatmagos AMD Zen 4 processzor dolgozik akár 4,8 GHz-es órajellel, mindössze 30 wattos fogyasztáson belül, amihez egy AMD RDNA3 GPU társul, maximálisan 2,45 GHz órajellel, miközben a fogyasztási keret 110 W. Az alaplapra 16 GB DDR5 RAM-ot és 8 GB DDR6 VRAM-ot szereltek. A konzol kétféle konfigurációban lesz elérhető, 512GB illetve 2TB SSD tárhellyel ellátott kiszerelésben, de egyelőre még az árakat sem közölte a Valve. A Steam-konzol tehát hasonló teljesítményt biztosít majd egy pár éves középkategóriás asztali gamer PC-hez, de „hatszor erősebbnek” számít a Steam Deck kézikonzolnál. Ez a lóerő azonban elegendő a ray tracinghez, illetve a játékok 4K-felbontásban, 60fps-sel való megjelenítésére.
Bár a Steam Machine támogatja a szabványos USB és Bluetooth PC-s kontrollereket, egy vadonatúj Steam kontrollerrel bővül a kínálat, ami külön és csomagban beszerezhető lesz a játékosok számára - ez nem összekeverendő a régi Steam Controllerrel. Az új periféria 2,4 GHz-es vezeték nélküli kapcsolattal kommunikál a géppel kb. 8ms késleltetéssel, egyébként a mellékelt mágnesesen csatlakozó Controller Puckkal akár négy vezeték nélküli kontroller csatlakoztatható a géphez. A kontroller PC-vel is kommunikál, vagy okostelefonokkal Bluetooth-on vagy USB-n keresztül. Egyik fontos tulajdonsága a TMR technológiával támogatott mágneses analóg karok alatti dupla touchpad, melyek saját haptikus motort kaptak, de ezen kívül egy teljesen hagyományos kontrollernek tűnik d-paddel, előlapi gombokkal és ravaszokkal, valamint négy programozható markolatgombbal hátul.
Szoftveres téren marad a Steam Decket is hajtó SteamOS, annak is a harmadik verziója, ami a Windowsra írt játékok többségével kompatibilis a Protonon keresztül, ez az anno Linux-szal ellátott korábbi Steam Machine-ból hiányzott. De a felhasználó kívánsága szerint akár Windows 11 is telepíthető rá, ilyen téren nincsenek nagy megkötések.
Míg a Steam Deck a hordozható PC-játékok iránti piaci keresletet szolgálta ki, addig az új Steam Machine-nak nehezebb dolga lehet a már amúgyis zsúfoltnak számító nappalikban, nem is beszélve a moduláris asztali gaming piacról. A konzol sorsa valószínűleg nagyban az árazáson fog múlni, és azon, hogy gyakorlatban mennyire lesz egyszerű és kényelmes PC-s játékokat futtatni vele a nappaliban lévő tévén, amiről majd az első komolyabb tesztek fognak beszámolni.