Nagy kár, hogy a távközlési iparnak nincs egy Bill Gates-e, aki valamikor az ezredforduló során azt mondta volna, hogy mondjuk 1 Gbps mindenkinek elég kell legyen, mert akkor most le lehetne írni, hogy lám, mégsem elég mindenkinek, hiszen van, aki otthon, a négy fal között is annyi adatot forgalmaz egyedül, mint egy kisebb lakótelepi internetszolgáltató összesen. 

A magyar vezetékes távközlési piac előfizetői az optikai fejlesztéseknek köszönhetően meglehetősen el vannak kényeztetve, mert persze, vannak még kizárólag xDSL-lel meg elavult HFC-vel ellátott területek az országban, de két nagy szolgáltatónál is elérhetők FTTH-csomagok - ezek közül a Magyar Telekom most úgy döntött, emel a téten és bedobta az XGS-PON alapú eléréseit a portfoliójába.

Adatközpont-szintű sávszélesség otthonra

Ezekkel az új, szeptember óta elérhető csomagokkal a lakosság lefelé irányba maximum 4, felfelé 2 Gbps, a kkv-felhasználók pedig 8 Gbps szimmetrikus sávszélességet kapnak, melyhez ugyanazt a szolgáltatói végpontot (CPE) biztosítja a Telekom.

Kicsit helyezzük ezt kontextusba: a HWSW-t is hosztoló Rackforest Zrt. jelenleg 2x20G redundáns kapcsolattal van bent a BIX-ben, vagyis (szigorúan elvonatkoztatva persze) csaknem a fél Rackforest-forgalmat el tudná vinni egy ilyen előfizetés, míg a Bytedance a TikTokkal egy 100G-s linkkel csatlakozik, szóval uszkve tucatnyi ilyen előfizetés aggregált sávszélességére a teljes magyar TikTok-forgalmat rá lehetne tenni BIX szinten.

Nem csoda, hogy amikor a Telekom kölcsönadott nekem egy ilyen home gateway-t, hogy megnézhessem, meg lehet-e izzasztani bármivel, hosszú hetek küzdelmét követően súlyosan alulmaradtam.

A dél-koreai Kaon műhelyéből érkező végponti eszközök régóta megtalálhatók a szolgáltatónál, az XGS-PON CPE-t is ez a cég gyártotta. A PG2380 típusú gateway egyértelműen a vezeték nélküli használatra van kihegyezve, teljes WiFi7 támogatással, ami azt jelenti, hogy a 2,4 és az 5 GHz-es frekvenciasávok mellett a 6 GHz-es sávban is képes kommunikálni, ráadásul 320 MHz széles csatornán, amiből a 4x4 MIMO antennakonfigurációval elméletileg akár 11,2 Gbps linksebesség is kisajtolható (a teljes, aggregált sávszélesség már egészen abszurd: 18 Gbps).

Okoshangszórónak látszó eszköz

Míg korábbi szolgáltatói eszközök többnyire ronda fekete dobozok voltak sok idegesítően villogó LED-del az előlapon, amiket az előfizetők eldugtak a sarokba vagy szekrénybe, addig a Kaonnál szerencsére rájöttek, hogy ha azt akarják a partnereik, hogy a WiFi rádió tényleg központi helyen, lehetőleg a lakás közepén legyen, akkor igenis számít a csomagolás.

Miért kritikus a Patch & Asset Management a kibervédelemben? (x) Az adatszivárgások jelentős része megakadályozható lenne, ha a szervezetek időben telepítenék a szoftverfrissítéseket.

A PG2380 ennek megfelelően a legesztétikusabb szolgáltatói végberendezés, amit valaha láttam, mert bár ez is egy fekete hasáb, de az oldalaira mégis szövetborítás került, ami amellett, hogy jót tesz a rádiós karakterisztikának és a szellőzésnek (lásd később), jól is néz ki.

A Kaon eszköze ezzel inkább hasonlít egy okoshangszóróra, mint egy routerre, ráadásul pont annyi - egy darab - LED van az elején, amennyi kell, ami zölden világít, ha minden rendben és egyébként négy fokozatban állítható a fényereje vagy ha még így is zavaró, ki is kapcsolható. 

Az eszköz maga egyébként óriási, 23,5 cm magas, 9,5 cm széles a legszélesebb pontján és 16 cm mély, a dizájnból adódóan viszont falra értelemszerűen nem lehet rögzíteni, de megkockáztatom bármelyik könyvespolcon vagy tévéállványon/íróasztalon jól mutat.

A hátsó csatlakozópanel hozza a kötelező kört, az egyetlen figyelemre méltó pont a 10 GbE szabványú WAN/LAN csatlakozó, amihez kábel is jár a dobozban, és bár a Telekom erősen javasolja, hogy ebbe a portba csak a mellékelt kábellel kössön be a kedves előfizető bármit is, ezúton szeretném eloszlatni azt a mítoszt, hogy a 10 Gbps linkhez mindenképpen speciális és drága kábelek szükségesek. Ehhez képest kisebbfajta hiányosság, hogy a Kaon eszközén ezt a csatlakozót leszámítva a négy maradék LAN port maximum 1 Gbps linksebességet támogat, ami a PG2380 tudásához képest kissé talán méltatlannak tűnhet, ezek helyébe illett volna 2,5 GbE csatlakozókat rakniuk a mérnököknek.

Qualcomm-motor

A külsőségek ugyan mint látszik, már egy ilyen eszköznél is fontosak, de sokkal fontosabb, mi van belül. A Kaon PG2380 esetében egyrész adott egy XGS-PON modem, ami jelenleg akár 10 Gbps szimmetrikus linksebességet és jobb késleltetést kínál a GPON technológiához képest - mindezt persze csak a fejállomásig, aztán hogy onnan (pláne az adatkicserélő-központoktól) mi történik az adattal például Cloudlfare irányba (kacsint, kacsint), az már egy soktényezős és meglehetősen bonyolult képlet függvénye.

Az XGS-PON modem mellett brutálisan erős vas dolgozik a routingon és a rádiós kommunikácón. A Kaon a Qualcomm NPro 7 Platformot pakolta bele a PG2380-ba, ami a már említett háromsávos WiFi7 rádió mellett egy négymagos, 2,2 GHz-en ketyegő CPU-t, 2 GB rendszermemóriát és 4 GB eMMC flashmemóriát tartalmaz. A specifikációk szerint egyetlen ilyen eszköz elméletileg akár 2000 kliens kiszolgálására is képes lehet, ami persze otthoni vagy akár kkv-környezetben még a manapság jellemző "növekvő eszközszám" mellett is barokkos túlzásnak tűnhet, de így is jó képet adhat a hardver képességeiről.

A Kaon home gateway az izmos vasnak megfelelően melegszik is, bár szerencsére aktív hűtést azért nem kellett bele szerelni és valószínűleg a szövetborítású burkolat is segít a hatékonyabb szellőzésben. És ahol hőleadás van, ott teljesítményfelvétel is van: a PG2380 üzem közben nagyjából 22 wattot fogyaszt függetlenül attól, hogy mekkora terhelést kap az eszköz vagy be van-e kapcsolva a rádiója. Összehasonlításképpen a Telekom által a GPON-elérések mellé osztogatott, WiFi6-képes Technicolor CPE üzem közben megelégszik 8 wattal is.

Töredelmesen bevallom, ez volt az első olyan szolgáltatói végberendezés azok közül, ami nálam járt, aminek a lemérése meghaladta a rendelkezésre álló eszközpark képességeit, így aki részletes speedtest-grafikonokra és floorpanre kíváncsi, azt ki kell ábrándítsam. De valószínűleg a Kaon PG2380 már nem is erről szól, hanem tényleg arról, hogy a lehető legtöbb eszközt képes legyen megfelelő sebességgel és zavarmentesen kiszolgálni.

Adáskonkurencia

Ennek az egyik eleme a fent már említett 6 GHz-es rádió, ami - jelenleg - teljesen zavarmentes környezetet biztosít még a legzsúfoltabb környéken is. Hadd érzékeltessem kicsit ennek a jelentőségét. A Budapest belvárosában található társasházunkban a referenciának használt Unifi hálózat egy átlagos hétköznap több mint 120 adást mér be a 2,4 GHz-es sávban, nagyjából 50-et az 5 GHz-es sávban és nullát a 6 GHz-es sávban. Bár az egy csatornán egyszerre sugárzó konkurens rádiók jelerőssége zömében -80 dBm alatt marad, látszik, hogy bizonyos környékeken a WiFi rádiós közeg a hagyományos sávokon ma már teljesen telített.

A WiFi7-tel a 6 GHz-es sáv támogatásával együtt (igazából az már a WiFi6e esetében is elérhető volt) megérkezett az MLO (Multi-Link Operation) támogatás, ami a spektrum még hatékonyabb felhasználása érdekében lehetővé teszi a kompatibilis kliensek számára, hogy párhuzamosan csatlakozzanak kettő vagy akár három frekvenciasávon.

Ez a képesség papíron nagyon jól hangzik, a gyakorlati mérések azonban egyelőre nem igazán mutatják meg az MLO előnyeit. Ennek oka, hogy az MLO két üzemmódjából jelenleg csak az egyik (Enhanced Multi-Link Multi-Radio, azaz EMLMR) kínál valódi aggregációt, míg a kliensek által széles (?) körben használt Multi-Link Single Radio (MLSR) topológia csupán dinamikus sávváltást biztosít a terheléselosztás és az alacsonyabb késleltetés érdekében. Ez utóbbi felfogható akár egy band steering 2.0-nak is, ahol kikerülnek a képletből a sávok közti roaming során esetlegesen jelentkező megszakadások és egyéb anomáliák.

Ennek megfelelően az MLSR esetében a maximális sávszélességet a legnagyobb kapacitást kínáló sáv (jelen esetben ez a 6 GHz) maximuma fogja jelenteni. 

Jó, de mégis milyen gyors?

Egy iPhone 17 Pro-val a router közvetlen közelében így is elég impresszív, 1,8 Gbps körüli le- és feltöltési sebességet mértem (MLO-val ennél konzekvensen valamivel kevesebbet) a Telekom saját szerverén a Kaon PG2380-nal, ez a sebesség azonban a távolság és a rádióhullámok útjába álló akadályok függvényében meglehetősen gyorsan csökken.

Nagyjából ugyanezt a tempót hozta a WiFi6e -képes MacBook Pro-m is, ami elég jól szemlélteti, hogy az eszköz által kínált fullos WiFi7 teljes kihasználásától meglehetősen messze vagyunk jelenleg. Becsületére legyen mondva a Kaon eszköznek, hogy a mellé tett Unifi Express 7 rádiójából sem sikerült egyetlen bittel többet kihozni a rendelkezésre álló eszközökkel - fun fact, az UX7 a saját belső sebességtesztje alapján 3,5 Gbps-nél még kikapcsolt IDS/IPS esetén sem tudott többet kihajtani a Kaonra kötve az általa biztosított 8 Gbps keretből.

Bár a Telekom kifejezetten techie early adoptereknek ajánlja a szupergyors netet, éppen a papíron sokszor jóval gyengébbnek tűnő Unifi gateway-eken futó hálózati applikáció mutatja meg, hogy a Kaon PG2380 szoftvere és menüje mennyire fájdalmasan nem tud lépést tartani a hardverrel. Itt az elmúlt tíz-húsz évben alig változott valami, az interfész kicsit szebb lett meg jelen estben gyors is, de ugyanazok az alapfunkciók köszönnek vissza itt is, jobb ha nem babrál semmit a felhasználó alapon.

Csak néhány példa: hiába támogatná a hardver, az elsődleges és a vendégwifin kívül több SSID nem hozható létre a rendszerben, vagyis kizárt, hogy valaki egy szeparált közegbe (ad abszurdum VLAN-ra) terelje a biztonsági résektől hemzsegő IoT-eszközöket. Nincs értelmezhető forgalomelemzés sem, ennek megfelelően szofisztikált tűzfalszabályok, tartalomszűrés, logok, semmi.

A routeren egyébként a PrplOS v3.01 -es verziója fut. Ez egy nyílt forráskódú operációs rendszer kifejezetten hálózati megoldások számára, ami még nem predesztinálja önmagában, hogy mennyire sebezhető az eszköz, az már annál inkább, hogy a Telekom és a Kaon milyen gyakorisággal hajlandó frissíteni a CPE szoftverét - ami az operátorok eddigi gyakorlata alapján azért túl sok bizakodásra nem ad okot.

Szóval kicsit nehéz mit kezdeni ezzel az XGS-PON ajánlattal, amit a Telekom kínál egyébként havonta minimum 13-14 ezer forintért (mínusz kedvezmények) az otthoni előfizetőknek. A CPE az eddigi legjobb, amit szolgáltatói kínálatban láttam (a szoftvert inkább hagyjuk), jól néz ki és a vas is rendkívül sokat tud. Bár hozzáteszem láttam már ilyent 2015-ben, amikor a Liberty Global főhadiszállásán bemutatták a Compal által fejlesztett, később itthon a UPC-nél is bevezetett Connect Boxot, ami az évek során elég rosszul öregedett és ma már - jóllehet más néven és külsővel - inkább megkeseríti, mintsem megkönnyíti számos Vodafone One felhasználó életét.

Fel kell hozzá nőni

Szóval a környezet idővel majd biztos belenő a Kaon PG2380 képességeibe, addig is én úgy látom, hogy azokban a háztartásokban, ahol a tartalomfogyasztás netán online gaming az elsődleges felhasználói tevékenység, nincs az a kommuna, ami ki tudná használni a csomag képességeit.

A Telekom XGS-PON megoldása ma elsősorban annak lehet nyerő választás, aki hatalmas méretű fájlokat szeretne küldeni és fogadni az interneten keresztül (és nem, ez már nem feltétlenül p2p-ről szól) - valahol havi 100-200 TB körüli adatforgalomnál húznám meg azt a határt, ahol már lehet beszélni arról, hogy egy ekkora linksebességet kínáló kapcsolat bármi pluszt nyújt az előfizető számára. Ez alatt klasszikusan ágyúval lő verébre a rendszer, ami egyébként ettől még egy kitűnő technológiai erődemonstráció a Telekom számára, pláne úgy, hogy tudomásom szerint az XGS-PON elérés gyakorlatilag a teljes optikai hálózaton aktiválható és telepíthető, ami több millió potenciális végpontot feltételez országszerte.

A WiFi7 ezzel párhuzamosan történő bevezetése egy logikus és jó döntés, mely alapjaiban változtatja meg azt a korábbi tézist, miszerint amit csak lehet, kábellel kell az internetre csatlakoztatni, mert a WiFi kapcsolat instabil és lassú. Kissé paradox helyzet, hogy amint a kliensek elkezdik széles körben támogatni a technológiát, a 6 GHz-es sáv is egyre telítettebb lesz, de ettől még hosszú évek választanak el és addig az olyan okos trükkök, mint az MLO is kiforrják magukat, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy tényleg kábelmentessé lehessen tenni az otthonokat és az irodákat.