Szélessávban jók vagyunk, de lekéssük a digitális átállást

Az Európai Bizottság évente értékeli, hogy az uniós tagállamok milyen mértékben haladnak a Digitális Évtized 2030-ig kitűzött céljai felé, tehát hogy a tagországok csökkentsék túlzott mértékű technológiai függőségüket, és az unió növelje szuverenitását ezen a területen, megerősítve stratégiai autonómiáját. Az eredményeket korábban a Digitális Gazdaság és Társadalom Fejlettségét Mérő Mutató (DESI) jelenítette meg, idén azonban a Digitális Évtized Helyzetéről Szóló jelentés (State of the Digital Decade Report) index mutatja a haladás mértékét.

A tagállamok többségének sikerült előrelépni a korábbi évhez képest, ugyanakkor a haladás mértéke (különösen a kulcsterületeken) lassabb, mint amire a célok eléréséhez szükség lenne. A digitális készségek szintje is lassan emelkedik csak, az  IKT-szakemberek száma pedig még mindig jóval a 2030-as cél alatt van. A digitális közszolgáltatásoknál a fejlődés folyamatos, de nagyon lassú, és egyes szegmensek – például az e-egészségügy – még vissza is estek – összegezte a főbb tanulságokat az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, Pató Viktória Lilla.

Ollé, lesz SYSADMINDAY! Duna melletti szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt, az IT-üzemeltetők világnapját. Standup, IT security meetup, szakmázás, barátok, még több sörcsap.

A jelenlegi trendek alapján az Európai Unió valószínűleg nem fogja elérni minden digitális célját 2030-ig, ha nem történik célzott gyorsítás a legkritikusabb területeken. Különösen igaz ez a mesterséges intelligencia és a fejlett adatkezelés üzleti alkalmazásaira, a digitális készségek fejlesztésére, valamint az IKT-munkaerő bővítésére. Bár a fizikai infrastruktúrában (5G, VHCN, edge node-ok) történt előrelépés, a „szoft” komponensek – az emberi és intézményi kapacitások – még nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel.

Késésben vagyunk a digitális átállással

A 2024-es évet értékelő jelentésben levont tanulságok szerint Magyarországon hiába adottak a digitális átállás infrastrukturális feltételei, a vállalatok (különösen a kkv-k) többsége még nem érzékeli a digitális átállásban való lemaradás tétjét.A következő években az alapvető digitális készségeken túlmutató MI-, felhő- és BI technológiák használati aránya egy ország versenyképességének legfontosabb mutatóivá lépnek elő. Éppen ezért a Digitális Évtized jelentés nem pusztán pillanatfelvétel, hanem vészjelzés: a magyar gazdaság versenyképessége került veszélybe – kommentálta a jelentést Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségének főtitkára.

A 2024-es év adatait összefoglaló felmérés szerint Magyarország a Digitális Évtized céljaihoz való hozzájárulásában mérsékelt ambíciót mutat. A 2024-ben vizsgált 8 teljesítménymutató adatai alapján az ország jól követi a kitűzött célokat, azok 75%-a jó úton halad a megvalósítás felé. Ugyanakkor Magyarországon most a kkv-k 22,24%-a rendelkezik magas vagy nagyon magas szintű digitális intenzitással, szemben az EU 32,66%-os átlagával. Az alapvető digitális készségek fejlesztése önmagában nem elegendő, ambiciózusabb célkitűzésekre és fokozott támogatásra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások felzárkózhassanak az uniós versenytársakhoz.

A 2024-es jelentés szerint Magyarország nem érte el a kitűzött 4,9 százalékos célt az infokommunikációs szakemberek részarányában, a digitális szakemberek az összes munkavállalók 4,5 százalékát teszik ki, ami az 5 százalékos EU-átlag alatti.

Ugyanakkor az éves növekedés arányában az uniós átlag felett végzett hazánk, ami annak a jele lehet, hogy a megkezdődött az elmozdulás a kívánt irányba.

Infrastruktúrában erős, készségekben hiányos

A jelentés szerint Magyarország továbbra is kiemelkedően jó digitális infrastruktúrával rendelkezik, az optikai hálózatok 79,9%-os lefedettsége meghaladja a 69,2%-os uniós átlagot, és a 85,6%-os 5G-lefedettségi arány is kiemelkedően jónak számít úgy is, hogy valamivel az EU-s átlag (94,3%) alatt marad.

A jelentés készítői pozitív példaként emelték ki azt is, hogy hazánkban az e-egészségügyi dokumentációkhoz való hozzáférés átlaga (86%) meghaladja az EU-s átlagot (82,7%) - köszönhetően például az EESZT szolgáltatás tavalyi fejlesztéseinek. Ám ezen a területen 2024-ben nem történt további előrelépés, a digitalizált orvosi képek elérhetősége még hiányzik.

A 5G-lefedettség terén ugyanakkor már jelentősebb az elmaradás: az országos 5G-hálózatok lefedettsége 85,6%, míg az uniós átlag 94,3%.

A vidéki területeken még jelentősebb a lemaradás: 57,9% Magyarországon szemben az EU 79,6%-os átlagával. Ezzel együtt megindult a spektrumszélesség bővítése is, és gyorsan nő a 3.4–3.8 GHz frekvenciasáv használata, amely 2024-ben 41,6%-kal nőtt, megelőzve az EU átlagos növekedési rátáját.

Annak ellenére, hogy a kis- és közepes méretű cégek adják a magyar vállalkozások túlnyomó többségét, gazdasági hozzáadott értékük jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól, amelyek minden lényeges technológiában magasabb alkalmazást mutatnak itthon a kkv-knál a felhőhasználattól az MI-ig.  A legtöbb hazai vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások – még nem élvezi teljes mértékben ezeknek a digitális technológiáknak az előnyeit. Ennek oka a digitális készségek hiánya, ami negatívan befolyásolja a gazdaság versenyképességét.

Ha csak az alapvető digitális készségeket vizsgáljuk, az elmúlt évben Magyarországon a kkv-k 57,4%-a rendelkezett ezekkel, amely arány jelentősen az uniós 72,91% alatt van, és meglehetősen távol áll a 2030-ra kitűzött 89 százalékos céltól.

Az állampolgároknak nyújtott digitális közszolgáltatások pontszáma 2024-ben 77,7 volt (EU: 82,3), míg az üzleti közszolgáltatásoké 80,0 (EU: 86,2). Ezen a területen Magyarország gyorsabban javul, mint az EU-átlag, de még van hová fejlődni.

Mi a helyzet az MI-vel?

Magyarország a Digitális Évtized programban nemzeti célként azt tűzte ki, hogy 2030-ra a helyi vállalkozások 24 százaléka használjon aktívan AI-alkalmazásokat. 2024-ben 7,41%-on áll ez a részarány, ami duplázódást jelent 2023-hoz képest. Bár ez a jelentős növekedés jóval meghaladja az uniós szintű növekedési ütemet (67,2%), még így is elmarad az EU 13,48%-os átlagától. 

A hazai kkv-k 6,97%-a, a nagyvállalatok 23,46%-a alkalmazott MI-alapú megoldásokat a tavalyi statisztikák szerint - alkalmazásának egyik fő akadálya a mikro- és kisvállalkozások körében a szükséges digitális készségek hiánya. Az elmúlt év erős előrehaladása ellenére a mesterséges intelligencia alkalmazása továbbra is korlátozott volt a kis- és mikrovállalkozások körében. A területen pozitív változást hozhat, hogy a magyar kormány frissíti a 2020-ban kidolgozott MI stratégiáját, melynek érkezése a közeljövőben várható.

Pató Viktória Lilla összegzése szerint a digitális személyazonosítás (e-ID) uniós szintű bevezetése még mindig késlekedik, noha a digitális közszolgáltatások fejlesztésének alapfeltétele lenne. Szintén visszatérő problémaként jelenik meg a közszolgáltatások digitalizálása – különösen a határon átnyúló szolgáltatások interoperabilitása –, amely elengedhetetlen az egységes digitális piac erősítéséhez.