Minden Amerikába szánt iPhone-t Indiában gyárthatnak
Két évtizednyi szinte teljes Kínára utaltság után drasztikusan megváltoztathatja gyártási-ellátási láncát az Apple, legfőképpen a cég kulcstermékeit jelentő iPhone-ok esetében. Az új stratégiában kulcsszerepe lesz Indiának, mely már most is a teljes iPhone-termelés 20%-át biztosítja.
Jövőre az összes, Egyesült Államokban eladott iPhone Indiából származhat majd az Apple tervei szerint, ami a jelenlegi gyártási volumen alsó hangon dupláját eredményezheti az országban. A cupertinói cég több mint két évtizede a teljes gyártás-ellátási tevékenységét Kínába helyezte ki, a mostani változások az ellátási lánc diverzifikációját szolgálják elsősorban Donald Trump amerikai elnök kínai importot sújtó büntetővámai által hajtva.
A Financial Times riportja szerint a tervek szerint a 2026-os üzleti évben már több mint 60 millió iPhone készülhet majd Indiában, melyet jelentős részben az amerikai piacra szán az Apple - ez meglehetősen éles váltás ahhoz képest, hogy az iPhone-ok gyártása részlegesen éppen az indiai vámpolitika miatt került az országba azzal a céllal, hogy az indiai piacot helyben láthassa el a cég.
USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.
Az indiai gyártótevékenység az évek során aztán egyre hangsúlyosabb lett, a márciusban véget ért 2025-ös üzleti évben például egyes becslések szerint már 22 milliárd dollárnyi iPhone készülhetett az országban, ami nagyjából 60%-os éves növekedésnek felel meg. Mostanra minden ötödik iPhone Indiában készül.
A világ legnépesebb országában három nagy üzem, illetve komplexum szerel össze iPhone-okat, mind közül a legnagyobb a Foxconn campusa Tamil Nadu-ban, ugyanakkor a Wistront felvásárló és a Pegatront irányító Tata is érdekelt a gyártásban. Szakértők szerint az összeszerelési tevékenység ugyanakkor csak a teljes ellátási lánc egyetlen - nem elhanyagolható méretű - láncszeme, a komponensek jelentős része ugyanis továbbra is Kínából érkezik. Az ellátási lánc nagyobb részének elköltöztetése éppen ezért hosszú évekig tarthat - figyelmeztetnek elemzők.
A gyártás-ellátási lánc sérülékenységére már korábban felhívta a figyelmet a koronavírus-világjárvány, melynek hatására több hétnyi termelés esett ki a fertőzés által érintett gigantikus kínai gyárvárosokban - ezt most az erősödő geopolitikai feszültségek csak még jobban felerősítették, jóllehet ez még nem feltétlenül eredményezi azt, hogy Trump retorikája a valóságban is érvényesülni fog, azaz a gyártótevékenység ténylegesen visszakerül az Egyesült Államokba.