Szerdán az Apple nem csak az iPhone sorozat legújabb, elérhetőbb árú tagját, az iPhone 16e-t mutatta be, hanem a benne dolgozó C1 nevű modemchipet is, mely új korszakot nyit az iPhone-széria történelmében. Az újdonság megjelenése bár technológiai szempontból is új perspektívát nyithat az Apple számára, a legnagyobb jelentősége mégis abban rejlik, hogy ezáltal kevésbé - később pedig egyáltalán nem - lesz ráutalva eddigi kizárólagos modembeszállítójára, a Qualcommra.

Vége a Qualcomm-hegemóniának

Ez pedig mindenekelőtt jelentős megtakarítást eredményezhet az iPhone-ok alkatrészköltségei, vagyis összességében a teljes gyártási költséget illetően, tekintve, hogy a modemek eddigi is az iPhone-ok egyik legdrágább komponenseinek számítottak, a csúcskategóriás készülékekbe pedig kizárólag a Qualcomm szállított eddig ilyen megoldásokat.

A C1 platform megjelenésével ez változhat idéntől, a tervek szerint pedig legkésőbb 2027-re, a Qualcommal kötött licencmegállapodás lejártáig, az összes új iPhone-ban házon belül gyártott modemchip fog dolgozni.

Az okostelefonos modemek fejlesztése és gyártása rendkívül komplex feladat, mivel ezek az egységek jelentik a kulcsot a mobilszolgáltatók hálózataihoz. Ennélfogva a vezérlőegységeknek és a rádiós kommunikációs modulnak világszerte több száz mobilszolgáltató hálózatával együtt kell működnie, a lehető legtöbb frekvenciasávon.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Az új rádiókommunikációs alrendszer itt mindjárt egy kisebb hendikeppel nyit, a C1 ugyanis nem képes a milliméteres hullámhosszú spektrumon kapcsolódni a hálózatokhoz, ami jelenleg legfőképpen az Egyesült Államok és Dél-Korea bizonyos régióiban bírhat relevanciával.

Hosszútávú hátrányt ez azonban aligha jelent, az iparág ugyanis a kezdeti hurráoptimizmust követően erősen szkeptikussá vált mostanra a sáv mobilkommunikációs célra történő használatát illetően.

A C1 a milliméteres hullámhosszú spektrumot leszámítva az iPhone 16e adatlapja szerint gyakorlatilag az összes, globálisan használt 5G NR és LTE sávval kompatibilis, bár az nem derül ki a specifikációkból, hogy ezeket a sávokat hogyan tudja összefogni a vivőaggregációs technológiával. 

Az új Apple-modem persze hatékonyabb és energiatakarékosabb megoldás is a korábbiaknál - legalábbis az Apple szerint. Maga a modem 4 nanométres, a rádióvezérlő chip pedig 7 nanométeres gyártástechnológiával készült, ami a kisebb áramfelvétel mellett kisebb fizikai méretet is eredményezett. Mindkét tényező közrejátszott abban, hogy az iPhone 16e akkumulátoros üzemideje papíron 20%-ot nőtt a vele a belső komponenseket tekintve szinte mindenben megegyező iPhone 16-hoz képest.

Egységben a térerő

Az Apple a tervek szerint a jövőben a szoftveres optimalizálásoknak köszönhetően a rendszerprocesszor és a modem egység szorosabb együttműködésére is építhet majd, ami egy torlódott hálózat esetén jelenthet némi előnyt azzal, hogy a rendszerchip és a modem az időérzékeny applikációknak prioritást adhat - hívta fel a figyelmet az Apple vezeték nélküli szoftvermegoldásokat fejlesztő alelnöke, Arun Mathias a Reutersnek adott interjújában.

Az Apple egyébként 2019 óta dolgozik a saját fejlesztésű modemchipen, a cég ekkor vásárolta fel az Intel modemfejlesztő divízióját és ekkor békélt meg a Qualcommal is, mellyel korábban éppen a modemeket érintő licencdíjak kapcsán vívott elhúzódó jogi csörtét.

A két fél 2023-ban újította meg a megállapodását, mely 2027-ig tart, és opciósan további évekkel meghosszíbbítható. A Qualcomm nemrég azzal kalkulált, hogy jövőre már csak a legyártott iPhone-ok 20%-ában lehet majd megtalálni a cég modemeit.