Felsorakoztak a jogvédők a Metával szemben

Rövidesen kiadja fennállásának talán legnagyobb jelentőségű állásfoglalását a legnagyobb független uniós adatvédelmi szervezet, a tagállami hatóságok munkájára jelentős ráhatással bíró Európai Adatvédelmi Testület (angol rövidítése alapján EDPB) a Meta tavaly novemberben bevezetett reklámmentes előfizetésével kapcsolatban.

A szervezetet most 28 tagállami jogvédő emlékeztette, hogy a holland, norvég és hamburgi adatvédelmi hatóságok által kért kötelező érvényű állásfoglalás tétje az, hogy a Meta-hoz hasonló cégek, szervezetek a jövőben alapvető jogok gyakorlásáért pénzbeli ellentételezést kérhetnek-e vagy sem.

London calling: a magyar IT kivándorlás valósága Kirándultunk egyet a második legnagyobb magyar településen.

A Meta október 30-án jelentette be, hogy novembertől lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban élő felhasználóknak arra, hogy reklámok nélkül használják a Facebookot és az Instagramot. A csavar: ezért havonta 10 eurót (nagyságrendileg 3900 forintot) kell fizetniük, de csak akkor, ha a weben rendelik meg a "szolgáltatást" - ha okostelefonjukról, akkor az Apple és a Google jutalékkezelése miatt az összeg 13 euróra nő.

Az egyik legmeghatározóbb uniós jogi szervezet, az osztrák aktivista Max Schrems által vezetett noyb már tavaly október elején nyomatékosította, hogy a hirdetésmentes modell ebben a formában elfogadhatatlan és minden lehetséges jogi eszközzel meg fogja azt támadni. Ennek jött el november végén az első lépése azzal, hogy a noyb panaszt juttatott el az osztrák adatvédelmi hatóság részére az ügyben.

A noyb arra alapozza beadványát, hogy az EU-s jogszabályi környezetben, így különösen az általános adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR értelmében csakis abban az esetben lehet követni egy internetező online tevékenységét, illetve személyes profilja alapján reklámokkal bombázni, ha ahhoz a felhasználó előzetesen, szabad akaratából hozzájárult - ez a döntési jog egy olyan alapvető jog kell legyen, mely minden EU-s állampolgárt egyformán megillet.

A jogvédő szervezet szerint ezt a választást legalábbis vitatható módon befolyásolja a Meta úgy, hogy akár havi 13 eurót is elkér azért, hogy ne kövesse nyomon a felhasználót - azaz effektíve pénzt kér azért, hogy a felhasználó a törvény által biztosított alapvető jogait gyakorolhassa.

Lényegében ugyanezt az álláspontot képviseli az EDPB-hez forduló 28 európai szervezet, hangsúlyozva, hogy az EDPB és a hatóságok kezében lévő döntéshez hasonló jelentőségű ügy legalább egy évtizede nem volt az Európai Unió adatvédelmi jogi plénum előtt.