Szerző: Koi Tamás

2024. február 16. 12:47

Felsorakoztak a jogvédők a Metával szemben

Rövidesen kiadja állásfoglalását a Meta tavaly novemberben elindított fizetős reklámmentes konstrukcióival kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Testület, melyet most 28 jogvédelmi szervezet mellett Hollandia, Norvégia és Hamburg városának jogvédelmi szervei szólítottak fel kemény fellépésre.

Rövidesen kiadja fennállásának talán legnagyobb jelentőségű állásfoglalását a legnagyobb független uniós adatvédelmi szervezet, a tagállami hatóságok munkájára jelentős ráhatással bíró Európai Adatvédelmi Testület (angol rövidítése alapján EDPB) a Meta tavaly novemberben bevezetett reklámmentes előfizetésével kapcsolatban.

A szervezetet most 28 tagállami jogvédő emlékeztette, hogy a holland, norvég és hamburgi adatvédelmi hatóságok által kért kötelező érvényű állásfoglalás tétje az, hogy a Meta-hoz hasonló cégek, szervezetek a jövőben alapvető jogok gyakorlásáért pénzbeli ellentételezést kérhetnek-e vagy sem.

meta_pay_or_okay

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Meta október 30-án jelentette be, hogy novembertől lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban élő felhasználóknak arra, hogy reklámok nélkül használják a Facebookot és az Instagramot. A csavar: ezért havonta 10 eurót (nagyságrendileg 3900 forintot) kell fizetniük, de csak akkor, ha a weben rendelik meg a "szolgáltatást" - ha okostelefonjukról, akkor az Apple és a Google jutalékkezelése miatt az összeg 13 euróra nő.

Az egyik legmeghatározóbb uniós jogi szervezet, az osztrák aktivista Max Schrems által vezetett noyb már tavaly október elején nyomatékosította, hogy a hirdetésmentes modell ebben a formában elfogadhatatlan és minden lehetséges jogi eszközzel meg fogja azt támadni. Ennek jött el november végén az első lépése azzal, hogy a noyb panaszt juttatott el az osztrák adatvédelmi hatóság részére az ügyben.

A noyb arra alapozza beadványát, hogy az EU-s jogszabályi környezetben, így különösen az általános adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR értelmében csakis abban az esetben lehet követni egy internetező online tevékenységét, illetve személyes profilja alapján reklámokkal bombázni, ha ahhoz a felhasználó előzetesen, szabad akaratából hozzájárult - ez a döntési jog egy olyan alapvető jog kell legyen, mely minden EU-s állampolgárt egyformán megillet.

A jogvédő szervezet szerint ezt a választást legalábbis vitatható módon befolyásolja a Meta úgy, hogy akár havi 13 eurót is elkér azért, hogy ne kövesse nyomon a felhasználót - azaz effektíve pénzt kér azért, hogy a felhasználó a törvény által biztosított alapvető jogait gyakorolhassa.

Lényegében ugyanezt az álláspontot képviseli az EDPB-hez forduló 28 európai szervezet, hangsúlyozva, hogy az EDPB és a hatóságok kezében lévő döntéshez hasonló jelentőségű ügy legalább egy évtizede nem volt az Európai Unió adatvédelmi jogi plénum előtt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról