Illegálisnak számít a titkosított platformok lehallgatása az EU-ban
Oroszország azon követelése, hogy a Telegram átadja az üzenetek visszafejtéséhez szükséges titkosítási kulcsokat, sérti a felhasználók magánélethez való jogát – mondta ki az uniós bíróság.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) szerint a végponttól végpontig terjedő titkosítás gyengítése aránytalanul nagy kockázatot jelent az emberi jogok szempontjából, és egyértelművé tette, hogy a hátsó kapuk beépítése az egyes üzenetküldő szolgáltatásokba sérti az alapjogokat, így illegálisnak tekinthető az egész Európai Unióban.
A nemzetközi bíróság döntése így ellentmond az Európai Bizottság régóta fontolt javaslatának, miszerint az e-mail- és üzenetküldő-szolgáltatások üzemeltetőinek hátsó ajtót kellene biztosítaniuk a bűnüldöző szervek számára, hogy visszafejthessék az egyes, potenciálisan biztonsági kockázatnak tekinthető személyek üzeneteit. Az ötlet amellett, hogy a kivitelezése technikailag rendkívül problémás lenne, visszaélésekre adna lehetőséget.
A bíróság fő indoka, hogy "a titkosítás gyengítése hátsó ajtók létrehozásával nyilvánvalóan technikailag lehetővé tenné a személyes elektronikus kommunikáció rutinszerű, általános és válogatás nélküli megfigyelését", ami további visszaélésekre adna lehetőséget, akár a kevésbé indokolt esetekben is.
Kafkával tér vissza az álomból a HWSW free! 2 év után, július 23-án újraindul a HWSW free! meetup-sorozat, melyet a Kafka evangelizációjának szánunk. Ingyenes, online, gyere!
Az orosz hírszerző ügynökség, az FSS még 2017-ben kötelezte rá a Telegramot, hogy ossza meg egyes felhasználók titkosított üzeneteit „terrorizmussal kapcsolatos tevékenységek” felderítésének céljából, de egy orosz Telegram-felhasználó azzal vádolta meg az FSS-t, hogy az utasítással megsérti a magánélethez és privát kommunikációhoz való jogát, másrészt kifogásolta a törvényeket, amelyek előírták, hogy az üzenetküldő szolgáltatások hat hónapig tárolják a felhasználók kommunikációját, egy évig megőrizzék metaadataikat, és kérésre adják át a bűnüldöző szerveknek a beszélgetéseik visszafejtéséhez szükséges kulcsokat.
A Telegram szintén nem volt hajlandó együttműködni, másrészt technikailag is lehetetlen volt a titkosítási kulcsokat a hatósági rendelkezésére bocsátani. A szolgáltatás ezután pénzbírságot kapott, sőt az egyik bíróság elrendelte az alkalmazás tiltását Oroszországban, ami a felhasználókat is összefogásra kényszerítette. Az ügy végül az EJEB elé került, és mostanra sikerült döntést hozni a kérdésben.