Szerző: Koi Tamás

2023. június 5. 09:22

Magyarország részéről mehet a Netflix megsarcolása

Múlt héten az európai szakpolitika is megvitatta azt a régóta létező dilemmát, mely azzal kapcsolatban merült fel, hogy a nagy tartalomszolgáltatók a telekommunikációs infrastruktúrák használata után fizessenek-e valamilyen hozzájárulást az üzemeltetőknek. A tagállamok többsége nem rajong az ötletért, Magyarország azonban abba a körbe tartozik, mely megsarcoltatná a Netflixet és társait.

Gyakorlatilag évtizedes múltra visszatekintő vita, illetve dilemma végére kerülhet pont a következő hónapokban azzal, hogy az Európai Unió elhatározza, elő lehet-e, elő kell-e írni a nagy platformtulajdonosoknak, hogy az uniós távközlési infrastruktúrák üzemeltetési és kiépítési költségeihez hozzájáruljanak. A nagy európai telekommunikációs multik szerint a szektor - és egyenesen Európa - jövője múlik ezen, a tagállamok többsége azonban a szakhatóságokkal egyetértve nem rajong az ötletért.

A Reuters bennfentes forrásai szerint az uniós tagállamok szaktárca-vezetői múlt csütörtökön találkoztak az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosával, Thierry Bretonnal, miután a Bizottság májusban lezárta azt a konzultációs szakaszt, mely igyekezett felmérni az érdekeltek álláspontjait a szakmában csak "OTT fair share" néven ismert kérdéskör kapcsán.

ottfairshare

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Az uniós távközlési cégek hosszú évek óta sérelmezik, hogy a hálózataikat csúcsra járató platformerek (ilyen cég többek között a Netflix, a Microsoft, a Google vagy az Amazon) semmivel sem járulnak hozzá az infrastruktúra kiépítéséhez és fenntartásához. A helyzet a koronavírus-járvánnyal komolyan kiéleződött, mivel a platformerek által nyújtott szolgáltatások (elsősorban a nagy sávszélességet felemésztő videostreaming) iránt ugrásszerűen megnőtt az igény.

Az Európai Bizottság először tavaly májusban jelezte, hogy foglalkozni kíván ezzel a problémakörrel, miután az uniós távközlési cégek egymással karöltve egyre komolyabb nyomást helyeztek az unió végrehajtó szervére, melynek illetékes biztosa közvetlenül politikai karrierje előtt egyébként maga is dolgozott a szakmában a France Telecom elnök-vezérigazgatójaként.

Az OTT fair share intézménye mellett korábban az iparági szereplők és lobbiszervezetek mellett több uniós tagállam is kiállt, most azonban már konkrétan a szakminiszterek elé került az ügy, ahol a Reuters szerint a tagállamok többsége már elutasító, de legalábbis kritikus álláspontot képviselt a témában - köztük egyebek mellett a Deutsche Telekom anyaországával, Németországgal.

Lassan a share-rel!


A javaslatot ellenző tagállamok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy semmiféle hatástanulmány nem született azzal kapcsolatban, hogyan alakítaná a piacot egy ilyen költségmegosztás, illetve felmerülhet annak a lehetősége, hogy az így jelentkező többletterheket a platformüzemeltetők a fogyasztókra hárítanák, továbbá egy ilyen intézkedés részben vagy egészében szembe megy az Európai Unió netsemlegességi irányelvével is - hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban a tagállami szakhatóságokat tömörítő BEREC és számos jogvédő szervezet is.

A javaslatnak ugyanakkor támogatói is akadnak a tagállamok körében, így a kiszivárgott részletek szerint Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország mellett Magyarország is amellett van, hogy a távközlési szolgáltatók költségeihez járuljanak hozzá a nagy internetes platformüzemeltető cégek.

a címlapról