Infrastruktúra-sarcot vethet ki a techcégekre az EU
Fontos, a koronavírus világjárvány óta méginkább nyilvánvaló problémát feszeget az Európai Bizottság, mely először foglalt nyíltan állást azzal kapcsolatban, hogy a tetemes hálózati forgalmat bonyolító technológiai multiknak valamilyen formában ki kellene venniük a részüket az infrastruktúra építési és fenntartási költségeiből.
Nem kizárt, hogy a Meta-hoz, Google-höz vagy éppen a Netflixhez hasonló, jelentős hálózati forgalmat bonyolító szolgáltatóknak a jövőben valamilyen formában részt kell majd vállalniuk az európai telekommunikációs infrastruktúrák kiépítési és fenntartási költségeiből - a szolgáltatók és az infrastruktúra-üzemeltetők, tulajdonosok közt régóta fennálló alapvető érdekkülönbség kapcsán most először foglalt állást az Európai Bizottság.
Margrethe Vestager, a Bizottság digitális portfóliójáért felelős alelnöke egy hétfői sajtókonferencián a Reuters tudósítása szerint leszögezte, a telekommunikációs hálózatok üzemeltetésével kapcsolatos "fair hozzájárulás" kérdését rendkívül komolyan veszi az EU végrehajtó szerve.
Vestager a szolgáltatóktól való visszajelzések alapján közölte, a Bizottság úgy látja, hogy számos nagy technológiai cég, globális technológiai multi óriási hálózati forgalmat generál, eközben azonban a hálózat kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségekhez semmilyen módon nem járulnak hozzá.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Ez összességében jelentősen visszafogja a befektetési kedvet a szektorban, ami az Európai Unió tagországaiban eltérő mértékben jelentkező lemaradást hozhat a telekommunikációs infrastruktúrák kiépítésének ütemét illetően - emelte ki a politikus.
A globális tartalomszolgáltatásokat, közösségi hálózatokat és különböző felhőszolgáltatásokat üzemeltető cégek eddig jellemzően a hálózati forgalomoptimalizáció és összességében a jobb ügyfélélmény érdekében azt a stratégiát követték, hogy vagy közvetlenül betelepültek a szolgáltatókhoz, vagy szerverközpontjukat az ügyfelekhez a lehető legközelebb helyezték el, hogy legalább a nemzetközi forgalmat minél kevésbé terheljék.
Az infrastruktúra végső (ügyfél)szakaszában (angolul last mile) azonban így is kialakulhatnak forgalmi dugók, különösen az olyan régiókban, melyekben az új generációs hálózatok még nem épültek ki. Tekintve, hogy az EU ezekhez a beruházásokhoz jelentős erőforrásokat biztosít, nem különösebben meglepő, hogy a Bizottság - különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben - a fair hozzájárulás elvét hangoztatja.
A legnagyobb európai telkócégek, élükön többek közt olyan multikkal, mint a Deutsche Telekom vagy az Orange, régóta lobbiznak az uniós döntéshozóknál annak érdekében, hogy költségeikhez valamilyen módon járuljanak hozzá a nagy forgalmú hálózathasználók. Az iparági szereplőket tömörítő ETNO hétfőn ismertetett tanulmány szerint tavaly a Meta, az Alphabet, az Apple, a Microsoft, az Amazon és a Netflix együttesen a globális internetforgalom mintegy 54%-át generálták.
Ugyanez a tanulmány arra is igyekszik rávilágítani, hogy egy éves szintű, húszmilliárd eurós hozzájárulás áttételesen összességében 72 milliárd euróval járulna hozzá az EU gazdaságához.