Szerző: Koi Tamás

2023. május 31. 09:30

Ma búcsúzik a negyedik magyar mobilhálózat

Holnaptól ismét háromszereplőssé válik magyar mobilinfrastruktúra-szegmens, éjféltől leállnak ugyanis a DIGIMobil szolgáltatás bázisállomásai, ezzel lezárva egy négyéves korszakot a hazai mobiltelefónia történelmében.

Szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt óriási ígéretként indult, végül azonban be nem váltott ígéretté vált a Digi Távközlési Kft. saját infrastruktúrájával létrejövő mobilszolgáltatása, melynek hálózati üzemeltetését a holnapi naptól - egyelőre többé-kevésbé változatlan formában - átveszi a január vége óta a Digivel egy cégcsoportba tartozó Vodafone Magyarország. A romániai tulajdonosi körök kezében lévő szolgáltató 2019-ben egyértelműen diszruptív szerepet szánt magának a hazai mobilszegmensben, ám akkora ellenszélben volt kénytelen vitorlázni, hogy gyakorlatilag már az indulása évében megpecsételődött a sorsa.

Árletörés helyett szárnyletörés


Éppen négy éve írtunk arról részletes elemzést, hogy eleve milyen viszontagságos keretek között jött létre a negyedik, saját infrastruktúrával rendelkező mobilszolgáltató hazánkban, illetve milyen várakozások előzték meg a szolgáltatás indulását. A kiélezett helyzet nem volt véletlen, utoljára húsz évvel azt megelőzően, a Vodafone magyarországi belépésekor élt át hasonlót a piac, igaz, akkor még távolról sem olyan telített állapotban, mint az előző évtized végén. 

A DIGIMobil indulása legfőképpen a tulajdonos a szakmát és a túlnyomó részt lakossági előfizetőket erősen megosztó üzleti stratégiája miatt vált érdekessé, a romániai példa alapján borítékolni lehetett ugyanis, hogy a cég komoly árletörő hatást generálhat majd Magyarországon is - egy olyan piacon, ahol Romániával szemben a szolgáltatási díjak sokkal inkább húznak a nyugat-európai átlag felé.

digi_uzlet
digi üzlet kirakata 2019-ből (forrás: digi)

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A cég akkori tulajdonosa, az RCS&RDS hazánkban sem bízott semmit a véletlenre, ezért az első, bevallottan tesztcéllal létrejött DIGIMobil tarifákat nulla forintos havidíjért kínálta, amiben akkor 50 GB adatforgalom és hálózaton belül ingyenes hívás- és SMS-forgalom foglaltatott benne. A szolgáltató emellett támogatott minden csomagkapcsolt hangátviteli rendszert, így a például VoLTE-t, illetve először a DIGIMobil hálózatán volt elérhető hazánkban a VoWiFi szolgáltatás is.

Ezekre amúgy égető szükség is volt, a szolgáltatás ugyanis egy mindössze 2x5 MHz-es sávban indult el az 1800 MHz-es spektrumon, ami erősen behatárolta a digis mobilnet kapacitását, illetve általában véve a szolgáltatás lefedettségét.

A tervek szerint ez az állapot persze nem maradt volna örökké így, a Digi már 2019-ben pályázott (volna) új spektrumra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanakkor nem engedte rajthoz állni a céget éppen aktuális értékesítési eljárásán, mivel az több, a kiírási dokumentációban szereplő feltételnek nem tett eleget - majd amikor a magyar leányvállalat helyett a román anyacég próbálkozott, kizárta azt a jelentkezők közül.

Az eljárást jogi procedúrák sora követte, a Digi azonban sorra elbukott minden fellebviteli lehetőséget. Szakmai berkekben ekkor merült fel először olyan spekuláció, hogy mindez része lehet annak a folyamatnak, melynek a vége a román tulajdonos exitje és a Digi magyar kézbe kerülése lesz, melyet további piaci konszolidáció követhet.

2021 márciusában ez a teória végleg bizonyosságot nyert, az RCS&RDS ekkor állapodott meg a 4iG Nyrt-vel, hogy eladja a Digi Távközlési Kft.-t és annak leányvállalatait a magyar félnek. Az előző tulajdonos kapitulációjával azonban rövid távon a magyar mobilpiac inkumbensei jártak a legjobban, hiszen kiesett a mezőnyből egy (számukra) meglehetősen veszélyes üzleti stratégiával játszó szereplő. 

Ezt kell tudni az átállásról

A hálózatváltással kapcsolatos tudnivalókról külön aloldalt hozott létre a DIGIMobil, melyen leírják, hogy az átállás során milyen teendőkre kell számítaniuk az előfizetőknek.

Tavaly aztán a spekulációknak azon része is beigazolódott, melyek arról szóltak, hogy a három nagy mobilcég közül az egyikben előbb-utóbb magyar többségi tulajdon lesz, bár az előzetes várakozásokkal ellentétben ez nem a Telenor/Yettel Magyarország lett, hanem a Vodafone Magyarország, melynek brit tulajdonosa az évek során olyan pénzügyi helyzetbe manőverezte magát, hogy végül kénytelen volt mérlegelni egyes leányvállalatok illetve vállalati tulajdonrészek értékesítését.

A Vodafone Magyarország és a Digi Távközlési Kft. egy kézbe kerülésével eljutottunk a mai naphoz, amikor a DIGIMobil hálózatát a működésracionalizálási folyamat részeként lekapcsolja a tulajdonos, a mintegy 200 ezer ügyfél pedig holnaptól a Vodafone infrastruktúráját fogja használni az év végéig, amikor a jelenlegi tarifájuk is megszűnik majd.

A DIGIMobil leállása mintegy 2500 magyarországi lokációt érint, a vállalat korábbi közleménye szerint a frekvenciahasználati jogosultsággal együtt ezeket új cégbe szervezik majd, melyet a 4iG értékesíteni fog. Hogy kinek, az egyelőre szintén csak spekulatív szinten kering szakmai berkekben: a legtöbbször felmerülő pletyka szerint az infrastruktúrát vagy legalább annak egy részét állami célra fogják felhasználni a közrend- és katasztrófavédelmi (PPDR) rádiókommunikációs hálózat szélessávú továbbfejlesztéséhez.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról