A Digi Távközlési Kft. felvásárlását követően újabb stratégiai akvizícióval folytatja növekedését a távközlési piacon a 4iG Nyrt. A vállalatcsoport a Magyar Állammal közösen előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Az ügylet a Vodafone Csoport tulajdonában lévő Vantage Towerst és a hazánkban működő Vodafone szolgáltatási központot (VOIS) nem érinti.

Az akvizícióval a 4iG Nyrt. 51 százalékos többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg a Magyar Állam részesedése 49 százalék lehet. A tranzakció értéke (Enterprise Value) 715 milliárd forint, amely a céltársaság 2022. március 31-el lezárt üzleti évben elért EBITDA 7,7-szeresét teszi ki. A tervezett tranzakció a Vodafone Magyarország Zrt. átvilágítását, a végleges adásvételi szerződés aláírását és a szükséges hatósági eljárásokat követően, 2022 végéig zárulhat.

A Vodafone Magyarország felvásárlása alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot. A vezetékes hang- és internet, valamint az előfizetéses televíziós és digitális földfelszíni sugárzás mellett a 4iG, a tranzakció zárását követően, a mobiltávközlés területén is tekintélyes szereplő lehet.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A tervezett tranzakció a keresztértékesítési lehetőségek, a teljes vezetékes- és mobilszolgáltatói konvergenciák, valamint a méretarányok révén jelentős növekedési potenciált és kiaknázható szinergiákat biztosít a 4iG számára a B2B és B2C szegmensekben. További jelentős részvényesi értékteremtést biztosíthat a társaságok vezetékes és mobil infrastruktúrájának konszolidációja az üzemeltetési és fenntartási költségek, valamint a fejlesztésekből és beruházásokból származó megtakarításoknak köszönhetően. Az együttes bevétel, költség és beruházási megtakarításokból származó szinergiák nettó jelenértéke a becslések szerint meghaladhatja a 150 milliárd forintot - áll a 4iG közleményében.

A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt. Az akvizícióval egy döntően magyar tulajdonban lévő infokommunikációs vállalatcsoport jöhet létre, amely az ország második legnagyobb szolgáltatójává válhat.

– hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója. 

Az előfizetés részesedés arányában a Vodafone a magyar piac abszolút második legnagyobb szereplője: több mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetőt szolgál ki (mobil 3 millió, vezetékes szolgáltatások 800 ezer), amely által több mint 5 millió bevételt biztosító előfizetéssel (RGU – Revenue Generating Unit, 3 millió mobil, 700 ezer tv, 700 ezer szélessávú internet, 600 ezer vezetékes hang) rendelkezett 2022 júliusában. A tervezett akvizícióval létrejövő csoport összességében 7,6 millió db RGU-val rendelkezhet 2022 végére.

A 2020-21-es üzleti évben a Vodafone Magyarország éves árbevétele 278 milliárd forint volt, EBITDA-ja pedig meghaladta a 93 milliárd forintot. A vállalat munkavállalóinak létszáma több mint 3 ezer fő.

B-terv

A 4iG hazai távközlési piaci ambíciói évek óta ismertek, jóllehet korábban a legtöbb piaci spekuláció arról szólt, hogy a kormányközeli üzleti köröknek a PPF továbbadhatja majd a Telenor Magyarország (mostanra Yettel Magyarország) többségi tulajdonát, így a vezetékes szolgáltatások terén erős Digi és a mobile only szereplőnek számító Yettel közösen egy ütőképes konvergens szolgáltatót alkothat majd.

Végül azonban a PPF csak a Yettel 25%-át adta el az azóta a 4iG irányítása alá került Antenna Hungáriának, a cseh befektetői csoport mindvégig kitartott amellett, hogy a Yettel többségi tulajdonjoga nem eladó. A Vodafone-akvizíciót kísérő hatósági engedélyeztetési procedúra során ez egyébként még problémát okozhat, de legalábbis valószínű, hogy a hatóság a Yettelben képviselt részesedésének eladását írja elő feltételül a 4iG (illetve az Antenna Hungária) számára. Ebbe egyébként a 4iG a cégvezetés korábbi nyilatkozatai alapján simán belemenne, egyedül a potenciális vevő kiléte lehet a kérdéses.

A hatóság emellett a párhuzamos vezetékes infrastruktúrák miatt kötelezheti az új tulajdonost az egyik vezetékes hálózat értékesítésére is, amit egyébként a 4iG a hatósági kényszer nélkül, a hatékonyabb (hálózat)üzemeltetés érdekében önként is bevállalhat. A potenciális vevő ez esetben éppen a cseh befektetői csoport lehetne, mely másként a mobilos kizárólagosság miatt jelentős versenyhátrányban maradna harmadik piaci szereplő a mezőnyben.

Mindez persze azonnal okafogyottá válhat, amennyiben a kormány a Digi akvizíciójához hasonlóan ezt az ügyletet is nemzetistratégiai jelentőségűnek nyilvánítja, ebben az esetben a versenyhatóság nem vizsgálhatná ugyanis a dealt.

Benne volt a levegőben

A Vodafone értékesítésével kapcsolatos pletykák ezzel együtt is időről-időre felbukkantak hazai távközlési berkekben. A HWSW bennfentes információi szerint a mostani üzlet szervezése hosszú hónapok óta zajlott a háttérben, a kormányzati oldalon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koordinálásával.

A Vodafone számára a magyarországi exit kézenfekvő döntésnek tűnhet, még akkor is, ha a cég egy nemzetközi akvizíciós ügylet részeként 2019-ben bekebelezte a UPC Magyarországot, ezzel vezetékes és mobil konvergens szolgáltatóvá lépett elő. A magyar leányvállalat a brit vállalatcsoporton belül gyakorlatilag minden szempontból kerekítési hibának számít, a Vodafone ráadásul korábban már többször is jelezte informálisan, hogy a magyar fiókcéghez hasonló kisebb entitásoktól hajlandó megválni.

A felvásárlási szándék bejelentése egyben letaglózó hír lehet a Magyar Telekom számára, mely a lakossági és vállalati távközlési szolgáltatások piacán minden eddiginél komolyabb kihívással szembesülhet, emellett egy rendkívül erős hátszéllel rendelkező versenytársat kaphat az összes állami tenderen.