Fontos kutatás eltitkolásával vádolják a Metát
A nagy közösségimédia-cégek ellen indított legújabb nagy amerikai per indítói szerint ok-okozati összefüggés mutatható ki a Meta alkalmazásai és a káros mentális egészségügyi hatások között, amit a vállalat szándékosan hallgathatott el.
A Facebook-használat káros mentális hatásaival kapcsolatos belsős kutatást sztornózott a Meta a Kaliforniai Északi Kerületi Bíróságán benyújtott friss jogi beadvány szerint, miután a platform szempontjából kedvezőtlen eredményekre sikerült jutni. A beadvány egy átfogóbb per része, melyet iskolai kerületek, szülők és állami főügyészek indítottak a Motley Rice iroda képviseletével többek közt a Facebook, az Instagram, a YouTube, a Snap és a TikTok szolgáltatások ellen. A felperesek szerint az üzemeltető vállalkozások maguk is tisztában vannak azzal, hogy platformjaik negatívan befolyásolhatják a kiskorúak és fiatal felnőttek mentális jólétét, de szándékosan félrevezetik az oktatókat és hatóságokat a valós kockázatokról.
A Meta szóvivője, Andy Stone szerint a vádak félrevezető információkon alapuló véleményeket fogalmaznak meg, és nem ért egyet az állításokkal. A közösségi cég az elmúlt évtizedben bevezetett szülői felügyeleti és digitális jólléttel kapcsolatos eszközökkel védekezik, melyek véleménye szerint tükrözik a kockázatok csökkentésére tett erőfeszítéseit. A Google szintén úgy véli, hogy a YouTube ellen felhozott vádak félreértésen alapulnak, mivel elsősorban egy videóstreaming platformról van szó, nem pedig közösségi hálózatról.
Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
A Meta 2020-ban indította el a „Project Mercury” névre keresztelt kutatást a Nielsennel közösen, hogy alaposabban megvizsgálja alkalmazásainak hatásait olyan jelenségekkel kapcsolatban, mint a polarizáció, a társas interakciók, a hírfogyasztás vagy mentális egészség. A kutatást véletlenszerűen kiválasztott alanyokon végezték, akik aktív felhasználók voltak, de egy hónapra felfüggesztették a Facebook és az Instagram használatot. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felhasználók már egy hét után pozitív hatásokról számoltak be, többek közt csökkent a szorongásuk szintje, és kevésbé érezték magukat magányosnak, vagy kevésbé éreztek hajlamot az összehasonlításra. A kereset szerint a vállalat az eredmények nyilvánosságra hozása helyett leállította a kutatást, és a kongresszus előtti meghallgatásán is hallgatott róla, azt állítva, hogy nem tudja mérni a fiatal lányokra gyakorolt esetleges káros hatásokat.
A Meta szóvivője a vádakra válaszul több bejegyzésben cáfolta, hogy a kutatást azért állították volna le, mert számára kedvezőtlen megállapításokat mutatott. A cég védekezése szerint a helyzet szerinte félreértelmezhető, ráadásul a módszertan is hibás megközelítést alkalmazott. A tanulmányban már alapból azok a felhasználók számoltak be a platformhasználat szüneteltetésével együtt járó életminőség-javulásról, akik alapvetően úgy gondolták, hogy a Facebook használata káros számukra, tehát nem bizonyítja egyértelműen a platform közvetlen káros hatásait.