Fontos kutatás eltitkolásával vádolják a Metát
A nagy közösségimédia-cégek ellen indított legújabb nagy amerikai per indítói szerint ok-okozati összefüggés mutatható ki a Meta alkalmazásai és a káros mentális egészségügyi hatások között, amit a vállalat szándékosan hallgathatott el.
A Facebook-használat káros mentális hatásaival kapcsolatos belsős kutatást sztornózott a Meta a Kaliforniai Északi Kerületi Bíróságán benyújtott friss jogi beadvány szerint, miután a platform szempontjából kedvezőtlen eredményekre sikerült jutni. A beadvány egy átfogóbb per része, melyet iskolai kerületek, szülők és állami főügyészek indítottak a Motley Rice iroda képviseletével többek közt a Facebook, az Instagram, a YouTube, a Snap és a TikTok szolgáltatások ellen. A felperesek szerint az üzemeltető vállalkozások maguk is tisztában vannak azzal, hogy platformjaik negatívan befolyásolhatják a kiskorúak és fiatal felnőttek mentális jólétét, de szándékosan félrevezetik az oktatókat és hatóságokat a valós kockázatokról.
A Meta szóvivője, Andy Stone szerint a vádak félrevezető információkon alapuló véleményeket fogalmaznak meg, és nem ért egyet az állításokkal. A közösségi cég az elmúlt évtizedben bevezetett szülői felügyeleti és digitális jólléttel kapcsolatos eszközökkel védekezik, melyek véleménye szerint tükrözik a kockázatok csökkentésére tett erőfeszítéseit. A Google szintén úgy véli, hogy a YouTube ellen felhozott vádak félreértésen alapulnak, mivel elsősorban egy videóstreaming platformról van szó, nem pedig közösségi hálózatról.
Adminisztrátori jogok teljes kontroll alatt (x) Intelligens jogosultságkezeléssel egyszerűbben bezárhatók a potenciális támadási felületek és nyitva felejtett kiskapuk.
A Meta 2020-ban indította el a „Project Mercury” névre keresztelt kutatást a Nielsennel közösen, hogy alaposabban megvizsgálja alkalmazásainak hatásait olyan jelenségekkel kapcsolatban, mint a polarizáció, a társas interakciók, a hírfogyasztás vagy mentális egészség. A kutatást véletlenszerűen kiválasztott alanyokon végezték, akik aktív felhasználók voltak, de egy hónapra felfüggesztették a Facebook és az Instagram használatot. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felhasználók már egy hét után pozitív hatásokról számoltak be, többek közt csökkent a szorongásuk szintje, és kevésbé érezték magukat magányosnak, vagy kevésbé éreztek hajlamot az összehasonlításra. A kereset szerint a vállalat az eredmények nyilvánosságra hozása helyett leállította a kutatást, és a kongresszus előtti meghallgatásán is hallgatott róla, azt állítva, hogy nem tudja mérni a fiatal lányokra gyakorolt esetleges káros hatásokat.
A Meta szóvivője a vádakra válaszul több bejegyzésben cáfolta, hogy a kutatást azért állították volna le, mert számára kedvezőtlen megállapításokat mutatott. A cég védekezése szerint a helyzet szerinte félreértelmezhető, ráadásul a módszertan is hibás megközelítést alkalmazott. A tanulmányban már alapból azok a felhasználók számoltak be a platformhasználat szüneteltetésével együtt járó életminőség-javulásról, akik alapvetően úgy gondolták, hogy a Facebook használata káros számukra, tehát nem bizonyítja egyértelműen a platform közvetlen káros hatásait.