Kivár a Google a Bard európai bevezetésével

A Google pár napja jelentette be az idei I/O konferencián, hogy megszüntette a Bard várólistáját, így a chatbot már 180 országban férhető hozzá bárki számára az angol mellett japán és koreai nyelven is (a későbbiekben további 40 nyelv támogatása várható). A keresőóriás mostanra közzétette a támogatott országok és területek listáját, amiről egyelőre hiányzik Kanada és az Európai Unió 27 tagállama.

A Google támogatási oldala szerint a vállalat fokozatosan nyitja meg a Bardot az országok előtt, a folyamat során pedig elsődleges szempont, hogy a bevezetés a helyi szabályozásokkal és a cég MI-vel kapcsolatos alapelveivel összhangban valósuljon meg. Hogy az unió területén miért várat magára a chatbot elérhetősége, hivatalosan nem indokolta meg a vállalat, de maga a Bard chatbot az alábbi választ adta ezzel kapcsolatban az amerikai újságíróknak:

A Google a GDPR-nak való megfelelésen dolgozik, utána válik elérhetővé a Bard az EU-országokban. Ezen kívül más tényezők is késleltethetik a szolgáltatás elérhetőségét az uniós országokban: előfordulhat, hogy a Google-nak további engedélyeket vagy tanúsítványokat kell szereznie ahhoz, hogy a Bardot ezekben az országokban működtesse.

Ráadásul az MI-szabályozás jogi környezetének formálódása fontos mérföldkőhöz ért az öreg kontinensen: múlt hét csütörtökön az Európai Parlament elfogadta az AI Act-et, ami a világon az első egységes és átfogó törvény lesz, ami az MI-rendszerek által jelentett sajátos kockázatokat hivatott kezelni. A rendelet szigorúbb kötelezettségeket róna az „általános célú mesterséges intelligencia rendszerek (GPAIS)" alkategóriába tartozó eszközökre, ami alá például a nyilvánosság számára is széles körben hozzáférhető ChatGPT chatbot tartozik, és vélhetően a Bard is.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Hogy milyen problémák merülhetnek fel a gyakorlatban az újgenerációs chatbotokkal kapcsolatban, jól szemlélteti a ChatGPT esete, aminek a hozzáférhetőségét Olaszország ideiglenesen letiltotta a múlt hónapban, ezzel pedig az első országgá vált, amely ennyire erőteljesen lépett fel egy generatív chatbot ellen.

Az olasz illetékes hatóság adatvédelmi aggályokra hivatkozott, egyben vizsgálatot indított, hogy a szolgáltatás megfelel-e az uniós általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR), amely többek közt a személyes adatok felhasználásának, feldolgozásának és tárolásának módját szabályozza. A hatóság a március 20-án történt adatszivárgási incidens után lépett a tettek mezejére, melynek során felhasználói beszélgetések és az előfizetős felhasználók fizetési információi is külső felek birtokába juthattak. A korlátozást végül feloldották, miután az OpenAI lehetővé tette, hogy a felhasználók egy űrlapon keresztül kérjék az adatok törlését a képzési algoritmusból, illetve kérhetik azok jövőbeni felhasználásának letiltását.

A Google óvatossága érthető olyan szempontból, hogy így egy ideig elkerülheti az olaszországi és hasonló eseteket, míg nem tisztázott, hogyan működhetnek megfelelően uniós terepen a nagy nyelvi modelleken alapuló chatbotok. A GDPR előírja többek közt, hogy az európai felhasználóknak joguk van az automatizált döntéshozatal, például a profilalkotás elutasításához, illetve a róluk tárolt adatok áttekintéséhez és törléséhez. Amennyiben az adott MI-re épülő alkalmazás kiképzéséhez használt adatokat úgy kezelik a fejlesztők, hogy közben az uniós állampolgárok nem tudják érvényesíteni a jogaikat, azzal pénzbírságot kockáztatnak.