Példátlan bizalmatlanság lengi körül az Ericsson menedzsmentjét
Továbbra sem elégedettek az Ericsson (nagy)részvényesei azzal, ahogy a cég menedzsmentje kezeli a svéd vállalat fennállásának legnagyobb, több évre visszamenő korrupciós botrányát.
Nem szavazták meg a nagyrészvényesek az Ericsson tegnap megtartott, 2022-es évre vonatkozó részvényesi közgyűlésén a vezérigazgató és az igazgatótanács tagjainak svéd jog szerinti felmentvényét, ami azt jelzi, hogy a részvények jelentős számát birtokló csoport, csoportok és a menedzsment közti viszony cseppet sem lett felhőtlenebb az elmúlt egy évben.
A társaság részvényesei akárcsak tavaly, úgy idén is élesen kritizálták a cégvezetést azért, ahogy az a vállalat 2019-ben kirobban korrupciós botrányát kezelte. Ennek az ügynek lett a folyománya többek között az az idén márciusi vádalku-kötés az amerikai igazságügy-minisztériummal, mely 206 millió dollárjába fájt a svéd multinak úgy, hogy korábban ugyanebben az ügyben több amerikai hatóságnak és felügyeleti szervnek már összesen több mint egymilliárd dollárnyi büntetést fizetett.
A svédek potenciális korrupciógyanús ügyleteit 2013-ban kezdte vizsgálni a SEC, 2015-ben pedig az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított hogy kiderítse, megfelelt-e a svéd gyártó az amerikai korrupcióellenes törvényeknek, valamint saját, belső etikai kódexének.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
A nyomozás során kiderült, a cég 2000 és 2016 között a fenti szabályozásokat számos ponton megszegte, a kormányzati személyek megvesztegetésétől a könyvelési adatok meghamisításáig. A vállalat azt is beismerte, külső ügynökökön és tanácsadókon keresztül fizetett le hivatalnokokat Kínában, Dzsibutiban, Vietnámban, Indonéziában és Kuvaitban is.
A vádalku megkötése során ugyanakkor a DOJ nem mondta ki azokat a korábbi, független oknyomozó újságírók által végzett nyomozás során feltárt adatok alapján megállapított vádakat, melyek szerint az Ericsson közvetetten az Iszlám Állam terrorszervezethez is korrupciós pénzt juttatott volna azért, hogy az általa ellenőrzött területeken a szállítmányok áthaladhassanak.
Az Ericsson a témában kiadott hivatalos közleményében leszögezte, hogy a cég 2019-es belső vizsgálata nem tárt fel arra utaló jeleket, hogy a vállalat terroristákat támogatott volna, Börje Ekholm vezérigazgató - aki ellen tavaly csoportos keresetet is benyújtottak az ügyben Amerikában - pedig közölte, hogy az ügyet ezzel lezártnak tekinti a svéd multi.
Nem úgy a cég főrészvényesei, akik a tegnapi szavazáson nem mentették fel sem Börje Ekholm vezérigazgatót, sem az igazgatótanács tagjait (két kivételtől eltekintve) attól, hogy a svéd törvények értelmében maga a cég vagy annak részvényesei pert indítsanak ellenük, amennyiben úgy látják, hogy az adott időszakban kárt okoztak a társaságnak. A Reuters értékelése szerint Svédországban ezt a cégjogi aktust rendkívül ritkán alkalmazzák a részvényesek, ami jól jelzi a helyi technológiai ipar legnagyobb szereplőjét érintő krízis mértékét.