Szerző: Koi Tamás

2022. június 10. 09:40

Gyűlnek a sötét fellegek az Ericsson feje felett

Egyre rosszabb fényt vet az Ericssonra az idén februárban kirobbant iraki vesztegetési botrány, melynek középpontjában az az egyébként belső vizsgálat során feltárt tény áll, hogy a cég éveken keresztül fizethetett indirekt az Iszlám Államnak azért, hogy a szervezet által ellenőrzött szállítási útvonalakat használhassa.

Újabb vizsgálatot indított az Amerikai Tőzsdefelügyelet, a SEC a svéd Ericssonnal szemben, hogy kiderüljön, pontosan milyen körülmények közepette pénzelhette éveken keresztül a vállalat az Iszlám Állam iraki szárnyát. Az ügy a mobilhálózati berendezéseket gyártó és szállító skandináv multi eddigi legsúlyosabb korrupciós botránya, melynek következményeit csak részben enyhítheti, hogy az ominózus ügyleteket egy belső vizsgálat tárta fel.

Nem a mostani ugyanis az első, hasonló vizsgálódás az Ericsson üzletmenetét illetően: A svédek potenciális korrupciógyanús ügyleteit 2013-ban kezdte vizsgálni a SEC, 2015-ben pedig az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított hogy kiderítse, megfelelt-e a svéd gyártó az amerikai korrupcióellenes törvényeknek, valamint saját, belső etikai kódexének.

A nyomozás során kiderült, a cég 2000 és 2016 között a fenti szabályozásokat számos ponton megszegte, a kormányzati személyek megvesztegetésétől a könyvelési adatok meghamisításáig. A vállalat azt is beismerte, külső ügynökökön és tanácsadókon keresztül fizetett le hivatalnokokat Kínában, Dzsibutiban, Vietnámban, Indonéziában és Kuvaitban is.

eric_vonage

Popcorn + IT

Több 100 előadás felvétele a HWSW Youtube csatornáján - csatlakozz!

Popcorn + IT Több 100 előadás felvétele a HWSW Youtube csatornáján - csatlakozz!

A leghosszabb ideig Kínában folytak a vesztegetések, ott a teljes vizsgált időszakban, azaz csaknem 17 éven keresztül fizettek az Ericsson leányvállalatai kenőpénzeket hivatalos személyeknek, összesen több millió dollár értékben - ebből utazásokat és különböző ajándékokat finanszíroztak, illetve fiktív szolgáltatásokért fizettek jelentős összegeket. 

Az Ericssonra 2019 decemberében kirótt, egymilliárd dollárt meghaladó büntetés két fő részből tevődött össze: a cég, miután együttműködött az amerikai hatóságokkal a vizsgálat során a megelőző három évben, az igazságügyi minisztériummal kötött megállapodása szerint 521 millió dolláros büntetést fizetett ki - cserébe pedig a hatóságok elengedik a potenciálisan kirótt, bűncselekményekre vonatkozó vádakat a cég ellen.

Ezzel párhuzamosan a vállalat további 540 millió dollár büntetést fizetett meg az amerikai Tőzsdefelügyelet számára, a vesztegetési ügyek következményeként.

Védelmi pénz


Az ügy újabb fejezete az Iszlám Állam iraki ágának juttatott pénzekről szól, melyet az Ericsson saját, belső vizsgálata alapján legalább 2011-től kezdődően fizetett a cég a dzsihádista szervezetnek azért, hogy a szárazföldi áruszállítás biztonsága szavatolt legyen Irakban.

Az Ericsson csütörtöki közleményében közölte, mindenben együttműködik az Amerikai Tőzsdefelügyelettel, ezzel együtt túl korai lenne megjósolni a vizsgálat pontos kimenetelét és a cég üzletmenetére gyakorolt hatását. A társaság ugyanakkor várhatóan ezúttal sem fogja megúszni büntetés nélkül, melyet a 2019-es állapothoz hasonlóan megosztottan kell majd fizetnie a tőzsdefelügyelet és a minisztérium részére.

Ezzel párhuzamosan jelenleg is zajlik az a csoportos kereset alapján indított bírósági eljárás, melyben a felperesek az Ericsson jelenlegi felsővezetőit, így többek közt Börje Ekholm vezérigazgatót és Carl Mellander pénzügyi vezérigazgató-helyettest fogták perbe azért, mivel feltételezésük szerint félrevezethették a részvényeseket az ominózus iraki ügy körülményeit, illetve annak felgöngyölítését illetően.

a címlapról