Munkavállalói jogokat sértett az Apple
Korábbi alkalmazottak panaszaiban talált rá bizonyítékot a munkavállalók jogait védő testület, hogy az Apple több alkalommal is megsértette a munkaügyi törvényeket.
Az Apple berkein belül szokatlanul sokan adtak hangot ellenvéleményüknek az elmúlt évek során, nem csak a „fehérgalléros” munkatársak, de a kereskedelmi alkalmazottak is, akik szakszervezetbe tömörülést mérlegelték. Ez a történet folytatódik azzal, hogy az amerikai munkaügyi testület (NLRB) ügyészei szerint az Apple munkahelyi szabályzata sérti a munkavállalók jogait, megalapozottnak tűnnek azok a panaszok, amelyek szerint több előírás és titoktartásra vonatkozó szabály is akadályozza a munkavállalók kollektív fellépését a jogaik gyakorlásában.
Az ügynökség két egykori alkalmazott, Ashley Gjovik és Cher Scarlett ügye kapcsán indított vizsgálatokat. Scarlett azzal vádolta a céget, hogy foglalkoztatási szabályzatai megtiltják az alkalmazottak számára, hogy nyíltan beszélhessenek egymás közt a bérekről, munkaórákról és más egyéb feltételekről, és hogy az Apple illegálisan avatkozott be a New York-i és atlantai kiskereskedelmi üzletek szakszervezeti törekvéseibe is.
Többek közt azok az előírások voltak problémásak, amelyek korlátozták az alkalmazottakat abban, hogy „üzleti információkat” hozzanak nyilvánosságra, újságíróknak nyilatkozzanak, felfedjék a munkatársak bérezését, vagy akár a cégre nézve kellemetlen bejegyzéseket tehessenek közzé a Twitteren. Gjovik említést tesz munkahelyi szexizmusról is, valamint hogy az Apple kényszeresen elhallgattatja alkalmazottait, és folyamatosan megfigyeli őket.
Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?
Cook egy 2021-ben kiküldött levélben azt írta, hogy a szivárogtatóknak nincs helyük a cégnél, és „nem tolerálja a bizalmas információk nyilvánosságra hozását, legyen szó egy készülő termékről, vagy egy megbeszélés részleteiről". Levelét egy belsős értekezlet után fogalmazta meg, amin a vezetőség olyan témákkal kapcsolatban tett fel kérdéseket, mint a texasi abortuszellenes törvény, az otthoni munkavégzés, vagy a koronavírus-oltások, tehát nem konkrét termékkel kapcsolatban. A munkaügyi testület ezt a levelet is problémásnak találta, mivel Cook fenyegetést fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mindent megtesznek a szivárogtatók lebuktatásáért.
A hónap elején tartott meghallgatáson a vállalat ügyvédje, Jason Stanevich úgy nyilatkozott: „Az Apple olyan nyitott és befogadó munkakörnyezetet alakít ki, ahol az alkalmazottaknak nemcsak megengedik, hanem bátorítják is őket arra, hogy megosszák érzéseiket és gondolataikat számos témában, legyen szó a társadalmi igazságosságról vagy a fizetésről.”
Az amerikai munkatörvény védi a munkavállalók azon jogát, hogy kommunikálhassanak egymással, és egyes munkahelyi problémák ellen akár kollektíven felléphessenek. Az NLRB ügyészei által benyújtott panaszokat a közigazgatási bírák vizsgálják majd felül, akiknek határozatai a washingtoni munkaügyi tanács tagjain keresztül juthatnak el a szövetségi bírósághoz. A munkaügyi testület maga nem szabhat ki kártérítést, illetve felelősségre se vonhatja a vezetőket a jogsértésekért, csupán arra utasíthatja a vállalatokat, hogy változtassanak a munkahelyi szabályzatukon. Amennyiben az Apple ennek nem tesz eleget, további intézkedések várhatók.
Az NLRB tavaly úgy találta, az Apple szövetségi törvényt sértett azzal, hogy kötelező szakszervezet-ellenes találkozókat tartott, valamint kihallgatta és kényszerítette az alkalmazottakat atlantai és New York-i üzleteiben annak érdekében, hogy letörje a szerveződéseket.