Élénkült az érdeklődés a védelmi szektornak fejlesztő startupok iránt

A védelmi iparral együtt dolgozó európai technológiai vállalatok befektetési szempontból eddig jellemzően tabunak számítottak a legtöbb kockázatitőke-alap számára, az utóbbi időnben azonban látványosabban több finanszírozáshoz jutnak, ami az orosz-ukrán háború számlájára írható - írja a Bloomberg összefoglalójában. Az elmúlt évben a kontinens minden részén megnövekedtek a katonai védelmi kiadások, több milliárd eurós befektetések mennek  a fegyveres erők fejlesztésébe és modernizálásába.

Ezzel párhuzamosan megnőttek a védelmi technológiákat fejlesztő cégek magánbefektetései is: a startupokhoz kapcsolódó adatokat szolgáltató Pitchbook szerint történelmi csúcsot sikerült elérni egy év alatt közel 780 millió euróval, ami egy fontos elmozdulást mutat az enyhülés irányába.

A védelmi fejlesztések támogatása békeidőben ugyanis negatív megítélést is hozhat, ezért különösen érzékeny területnek számít. 2021 végén a Spotify-alapító Daniel Ek által vezetett befektetési alap 102,5 millió eurót tolt a harctéri adatelemzéssel foglalkozó foglalkozó Helsing.AI startupba, aminek hírére többen is a Spotify bojkottjára szólítottak fel azzal az indokkal, hogy a zenei streaming szolgáltatás katonai erőfeszítéseket támogat.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A mind polgári, mind katonai célokra is alkalmazható, úgynevezett kettős felhasználású szolgáltatások és alkalmazások iránt az ukrajnai invázió óta jelentősen megnőtt a befektetői érdeklődés. Októberben a Project A, a Sanno Capital és a milliárdos Peter Thiel 17,5 millió dollárt fektetett a dokkolóállomásokat fejlesztő Quantum-Systems GmbH drónvállalatba, ami lehetővé teszi a pilóta nélküli légi járművek feltöltését és bevetését. Az eszközöket elsősorban hadseregeknek és határőrségeknek tervezték. A cég 2022-ben 42 drónt szállított a német hadseregnek, ennek kapcsán kaptak szárnyra a hírek, miszerint Peter Thiel német startup finanszírozásával támogatja drónok Ukrajnába való szállítását.

Részben a háború eredménye is tehát, hogy az európai, védelmi fejlesztésekkel foglalkozó startupok nem érezték meg a szélesebb körben megfigyelhető visszaesést beruházások terén. Ahogy tavaly emellkedni kezdtek a kamatlábak és nőtt az infláció, sok startup számára elapadtak az anyagi források is, viszont a repüléstechnika és a védelmi technológia kiemelkedő kivételnek számított.

Gundbert Scherf, a Helsing.AI társalapítója szerint a trend valószínűleg folytatódik idén is, ahogy Európában egyre több befektető és mérnök gondolja át prioritásait az orosz agresszió hatására. A korábban német védelmi minisztériumnál vezető tanácsadóként dolgozó Scherf szerint a helyzet rávilágított arra, hogy a demokráciáknak nem csak a technológiák vásárlásában, de előállításában is erősíteniük kell.

Az európai nemzetek a háború kezdete óta megnövelték védelmi költségvetésüket: Németország új kötelezettségvállalások bejelentése mellett 10 milliárd eurót (10,6 milliárd dollár) különített el 35 F-35A Lightning II vadászgépek vásárlására. Áprilisban a NATO is elindította Defense Innovation Accelerator nevű programját, amely egymilliárd eurót fektet be korai szakaszban induló vállalkozásokba. Tavaly az Európai Unió Védelmi Alapja is 1,2 milliárd eurót ítélt oda 61 védelmi kutatási és fejlesztési projektnek.

A védelmi célokból is bevethető műholdakhoz rakétákat fejlesztő Isar Aerospace vezérigazgatója, Daniel Metzler szerint az európai háború az ágazatról alkotott véleményeket is árnyalja, a jövőben hosszútávon is enyhülhet a félelem a kettős felhasználású technológiákkal szemben, egyes szakemberek bevallásuk szerint 3-4 éve elképzelhetetlennek tartották volna, hogy ilyen területen dolgozzanak.