Ahogy korábban egy bővebb cikkben is taglaltuk: miután Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, az IT-piacon is mozgás indult a rendkívüli esemény hatására. Ezzel együtt nehéz helyzetbe kerültek a meghatározó ukrajnai jelenléttel bíró nemzetközi cégek, különösen az EPAM. De nem csak a jelentős ukrán munkaerőt foglalkoztató szervezeteknek kell szembenézniük új kihívásokkal, Oroszország techmunkásai is biztonságosabb szakmai közegek felé vették az irányt, ezzel elindítva egy kivándorlási hullámot. Március végi becslések szerint több mint 70 ezer informatikus döntött úgy, hogy a feszültté vált üzleti és politikai helyzet miatt más országban próbál szerencsét.

Az „agyelszívásra” Vlagyimir Putyin orosz elnök is reagált, aki március utolsó hetében az elvándorló technológiai szakembereket látva elfogadott egy tervezetet, ami 2024-ig eltörli a techcégeknél dolgozó magánszemélyek jövedelemadóját, ezzel ösztönözve őket a maradásra. Emellett kedvezményes jelzáloghiteleket hagyott jóvá, és felmentést adott a katonai szolgálat alól a hadköteles korú informatikusoknak.

Mennyi az annyi?

Az orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség (RAEK) lobbicsoport vezetője, Szergej Plugotarenko március végén közölt számokat az erőforrás-elszívás becsült mértékéről, melyek szerint első hullámban 50-70 ezer ember távozhatott. Az országból kifelé tartó járatok bevételei viszont ennél jelentősebb elhagyó tömeget sejtetnek. Akkor úgy becsülték továbbá, hogy áprilisban egy második hullám során még további 70-100 ezer tech dolgozó távozhat. A moszkvai székhelyű Számítástechnikai és Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ACITC) 2020 szeptemberében közzétett jelentése szerint Oroszországban egyébként mintegy 1,8 millió IT-s, például programozó és kiberbiztonsági szakember dolgozik.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az orosz Lenta.ru hírportál április negyedikén közzétett cikke szerint március 21. óta közel 95 ezer álláshely maradt üresen Oroszországban az IT-piacon. A lap szerint a betöltetlen álláshelyek száma valójában 25 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, hivatalosan azért, mert „sok orosz cég jelenleg felülvizsgálja terveit és költségvetését, és néhány projektet elhalasztottak”. A tanulmány megjegyzi, hogy az elhagyást tervező informatikusok száma is növekszik. A szakértők az USA-t, Németországot, Grúziát, Ciprust és Kanadát tartják a legvonzóbb országoknak a költözés szempontjából – írja a lap a RAEC felmérésére hivatkozva.

Konstantin Siniushin, a lettországi Untitled Ventures kockázati tőkealap ügyvezetője szerint a nemzetközi ügyfelekkel rendelkező orosz techcégek közül sokaknak nem is volt/nincs más választásuk, mint áthelyezni működésüket, mivel sok külföldi vállalat elhatárolódott mindenféle tevékenységtől, ami az orosz piaccal kapcsolatos. Ezekben az esetekben egyenesen a cégek túlélése a tét. Sok esetben akár cégek egésze települ át, hogy elkerülje a nemzetközi szankciók eredményeit. Az orosz fejlesztőket távmunkában foglalkoztató szervezetek a kifizetésekkel kerültek gondba, miután több bank is szankció alá került, majd elzárták Oroszországot a globális fizetési rendszertől. A brit Arrival startup átmozgatta dolgozóit, ahogy a Miro is Amszterdamba telepítette permi csapatát.

A tömeges kivonulás alapjaiban megváltoztathatja az orosz techipart a New York Times által megkérdezett szakértők szerint. Az orosz techmunkások a globális piac részei, dolgozzanak akár nemzetközi cégeknek, vagy fejlesszenek nemzetközi piacra szánt megoldásokat. A mozgás akár 10-15 évvel vetheti vissza az orosz techpiacot, jelenleg olyan a helyzet, mint a 90-es években, amikor aki csak tehette, elköltözött - mondta el Konstantin Sonin, a Chicago Egyetem közgazdásza, aki Oroszországból emigrált az USA-ba. A technológia összességében kicsi szeletét képezi az orosz gazdaságnak az energia és fémiparral összevetve, de egy rendkívül gyorsan növekvő szegmensnek számít. A fiatal és jól képzett szakemberek elvesztése a következő évek gazdaságán nyomot fog hagyni.

Barry Ickes, a Pennsylvania Állami Egyetem gazdasági részlegének vezetője szerint hosszútávon érzékelhetőbbek lesznek a hatások, mint rövidtávon. Oroszországnak diverzifikálódnia kell, hogy függetlenebbé váljon az olaj- és gázexporttól, a növekedés egyik lábát pedig épp a techpiac jelentené. A kormányzathoz köthető orosz cégeknek az anyaországban maradva sincs könnyű dolguk, mert alapvető hardveres és szoftveres eszközöket kell pótolniuk.

Nem nálunk esnek le az orosz fejlesztők

A vízum nélküliek számára Örményország, Grúzia és a Közép-Ázsia egyes országai váltak vonzó célponttá. Ezzel pedig megfordult az a tendencia, hogy békeidőben jellemzően a gazdaságilag ingatagabb országokból vándorolnak el a kevésbé képzett munkások Oroszországba. Miközben a képzett tech dolgozók keresik a lehetőségeiket, a diaszpórájuk egy vándorló karavánra hasonlít. Néhány ország, köztük Üzbegisztán például ugródeszka lehet, mivel nincs szükség vízumra a rövid távú tartózkodáshoz. Ám a fiatalabb szakemberek jellemzően innen is továbbállnak, nem feltétlen maradnak ott, ahol először landoltak.

Nem véletlen, hogy más országok szívesen fogadják a „leeső” orosz munkaerőt a potenciál miatt. A nyílt online kurzusukat kínáló Coursera 2020-as Global Skills Index jelentése szerint az orosz felhasználók érték el a legjobb pontszámokat technológiai és adattudomány képzésekben. Sokan erre fel is készültek, Üzbegisztán például könnyített a munkavállalási vízumok feltételein, egyszerűbbé vált az informatikusok tartózkodási engedélyének megszerzése.

Kazahsztán különösen figyeli a csúcstechnológiai befektetőket, mivel az ország igyekszik diverzifikálni a főleg olajexportra támaszkodó gazdaságát. A kormány 2017-ben technológiai parkot hozott létre a fővárosban, a Nur-Sultanban, és adókedvezményeket, kedvezményes hiteleket és támogatásokat ajánlott fel a cégalapítóknak. Artem Taganov, az orosz HintEd startup vezetője legalább 70 olyan orosz cégről tud, akik Örményországba repültek. Törökország, Grúzia is népszerű célpont az országukból menekülő orosz technológiai dolgozók számára a viszonylag alacsony megélhetési költségek és a vízumrendszer miatt. A háború első négy hetében több mint 11 000 orosz bevándorló érkezett Izraelbe, és azóta is naponta több ezren érkeznek, ami a technológiai szakemberekben krónikus hiányt szenvedő ország számára különösen kedvező.  Spanyolország és Dubaj is két remek alternatíva a vízumokkal rendelkezők számára.

Magyarországot alapvetően kevés orosz választja, mivel ha már mozdulnak, akkor nyugatabbra mennek, ennek részben az oka, hogy az orosz fejlesztői fizetések magasabbak a magyar átlagnál, így ha nincs egy nyomós személyes motiváció, akkor ritkán választják hazánkat. Másrészt vannak olyan városok, ahol jóval nagyobb az orosz mérnöki populáció, ezáltal vonzóbb, például Berlin vagy Dublin.

A mostani mozgás sem változtatott ezen sokat: amíg nálunk pár önéletrajz landolt a cégeknél, addig tőlünk nyugatabbra lévő cégeket valósággal bombáznak a fejlesztők. Több olyan szervezettel is beszéltem, ahol négyszer-ötször annyi orosz jelentkezett, mint bármilyen más náció, beleértve az ukránokat. A lendület az utóbbi egy-két hétben hagyott alább valamennyire, de még mindig látható ilyen irányú mozgás. Nehéz megbecsülni, hogy valójában hányan hagyják el az országot és hányan próbálnak távolról dolgozni nem orosz székhelyű cégeknek. Úgy gondolom, hogy a nyugat-európai piacra nem lesz számottevő hatása a bizalmatlansági/PR faktor miatt a jelenlegi mozgásnak, de ki tudja meddig tart a háború, és ezzel párhuzamosan mekkora mozgásra lehet számítani 2022 hátralévő részében”

- mondta el a HWSW-nek Batiz Péter freelancer tanácsadó, az IseeQ fejvadászcég egykori munkatársa.

Érezhető a bizalmatlanság

Azonban nem minden ország ennyire befogadó: Csehország, Lettország és Litvánia felfüggesztette a vízumigénylések feldolgozását február közepén, Portugáliában szintén betiltottak minden vízumot az orosz állampolgárok számára. 

Mindezt tetőzik az oroszokkal kapcsolatos biztonsági aggodalmak és a gyanú, hogy a szakemberekkel együtt kémek is érkezhetnek, ezért több ország inkább óvatosabban áll hozzá a gazdasági menekültek befogadásához. Marius Lauravicius litván politikai elemző az Associated Pressnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az oroszországi IT-szektor szorosan kötődik a biztonsági szolgálatokhoz, ezért egy rendkívül alapos átvilágítási folyamat nélkül azt kockáztatja adott ország/szervezet, hogy importálja az orosz bűnügyi rendszer egy részét. Más szakértők viszont arra bátorítják a nyugati vállalatokat, hogy használják ki a háború által teremtett szokatlan munkaerő-felvételi lehetőséget. 

A bizalmatlanság, mint faktor, egyértelműen ott van. Láthatóan azonban senki nem vállal fel egy ilyen külső kommunikációt. Több olyan nyugati cégről is tudok, akik a prioritási listán hátrább sorolják az orosz fejlesztőket, mert nagyon nehéz helyzetbe hozza őket szervezeten belül PR és biztonsági szempontból. Egy vezető mérnök két hete érdekes történetet osztott meg velem: egy világszinten működő beszállító cég felé kommunikálva lett a pénzügyi szektorban működő partner részéről, hogy ha lehet, akkor ne orosz piacról töltsék fel a náluk dolgozó csapatok headcountjait. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben biztos, hogy nehéz helyzetben vannak az orosz fejlesztők, de ezzel párhuzamosan különböző háborúellenes platformok is létre jönnek, ahol ők is jelentkezhetnek, ezzel validálva a politikai beállítottságukat, így jobb lehetőségekhez juttatva őket

– mondta el a HWSW-nek Batiz.

Jöhet a börtön "home office" 

James Lewis, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szakértője szerint az informatikusok áramlása Oroszország kibervédelmi erőforrását is gyengíteni fogja, alapvetően hiányoznak a biztonsági szakemberek. Ez azonban nem feltétlen fogja azt magával hozni, hogy az államilag szponzorált támadások száma számottevően csökkenne a jövőben.

Az agyelszívásra reagálva az orosz föderáció újabb megoldásokkal próbálja pótolni a kieső szakemberhiányt. Április 27-én több orosz hírügynökség közölt híreket arról, hogy az Orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat bejelentette azon tervét, hogy orosz börtönökből toboroznak IT-szakembereket a hazai kereskedelmi vállalatok számára. A kényszermunkára ítélt oroszok több tucat orosz régió számos büntetés-végrehajtási központjában töltik le idejüket, általában a szülővárosukhoz legközelebb eső központban. Alekszandr Habarov, az orosz büntetés-végrehajtási szolgálat helyettes vezetője elmondta, hogy ügynökségéhez különböző régiók üzletembereitől érkeztek javaslatok arra vonatkozóan, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben büntetésüket töltő informatikusokat vonjanak be távmunkára kereskedelmi cégeknél.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy jelenleg hány „informatikai szakember” tölti börtönbüntetését Oroszországban, vagy hogy ez pontosan mit jelenthet a fogvatartottak informatikai készségei és tudása szempontjából. A BBC szerint a világ börtönpopulációjának mintegy felét az Egyesült Államokban, Oroszországban vagy Kínában tartják fogva. A BBC szerint Oroszországban jelenleg közel 875 000 fogvatartott él, vagyis 100 000 polgárra körülbelül 615 fogoly jut. Az Egyesült Államokban még magasabb a bebörtönzöttek aránya (737/100 000), de a teljes börtönlakosság is sokkal nagyobb, közel 2,2 millió fő. Szergej Bojarszkij, az Orosz Duma Információs Politikai Bizottságának alelnöke szerint érdemes foglalkozni a kezdeményezéssel, ha valóban jelentős számú informatikus van bebörtönözve Oroszországban.