Szerző: Dömös Zsuzsanna

2022. március 11. 14:53

Mozognak a fejlesztők a háború miatt, de hazánk csak tranzitzóna

Miután Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, az IT-piacon is mozgás indult a rendkívüli esemény hatására. Az ukránokkal dolgozó cégeket egyszerre foglalkoztatja, hogyan tudják támogatni dolgozóikat, milyen szankciókat vessenek ki orosz ügyfeleikre akár saját gazdasági érdekeikkel szembe menve, és miként gondolják át működésüket. Nehéz helyzetbe kerültek a meghatározó ukrajnai jelenléttel bíró nemzetközi cégek is, különösen az EPAM. A munkaerő pedig nem hazánkat célozza meg, inkább nyugatra tart.

A szomszédban zajló orosz-ukrán háború különösen Európában és az Egyesült Államokban érezteti hatását a szoftverfejlesztés piacán annak nyomán, hogy az itt székelő cégek jelentős ukrán munkaerőt foglalkoztatnak távmunkában, vannak ott csapataik, vagy szerveznek ki projekteket az országba. Az Ukrajnában jelenlévő top 50 technológiai cég - köztük a Boeing, a Dell és az IBM - több ezer ukránnak szervezi ki a munkát. A kiszervezéssel foglalkozó holland Daxx szerint 2020-ben 200 ezer fejlesztő dolgozott az összesen 44 millió fős Ukrajnában, az Amerikai Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságát felsoroló Fortune 500 listán szereplő cégek 20 százalékának pedig remote fejlesztői csapata van az országban.

Hogy az egyes vállalatok mennyire érintettek, nagyban függ attól, hogy mennyire kitettek az ukrán munkaerőnek, illetve milyen intézkedésekkel ment elébe a helyzetnek. Többen már hetekkel ezelőtt sejtették, hogy a fokozódó orosz-ukrán feszültség nyomán a legrosszabb forgatókönyv következhet be és háborús övezetté alakulhat az ország. Az ukrán fejlesztői hubokkal rendelkező nagyobb szilícium-völgyi és izraeli cégek már ekkor életbe léptették vészterveiket, és elkezdték evakuálni embereiket.

A Forbes február 17-én megjelent cikkében már arról lehetett olvasni, hogy a fenyegetés hatására a Cimpress 500 ukrán dolgozójának ajánlotta fel, hogy evakuálja őket az országból, vagy Ukrajna nyugati részére helyezi át őket családjukkal együtt. Így tett az országban ezer főt foglalkoztató Wix is, akik átmenetileg Törökországot ajánlották fel úti célként. Kész tervvel rendelkezett már a kiszervezéssel foglalkozó Ciklum, és a San Franciscó-i AppsFlyer is az ukrán csapat biztonságba helyezésére. Az úti cél általában Litvánia, Törökország, Lengyelország és Izrael. Mások pedig akár több havi bért és bónuszt utaltak át előre az ukrán dolgozók számlájára, így tett például a Lemon.io startup.

Mivel az adatok a felhőben vannak, ezért a szoftvercégek viszonylag könnyen tudják mozgatni a fejlesztőiket és laptopjaikat, de a gyári komponensekkel is dolgozó vállalatok dolga nehezebb. A riasztókat és biztonsági eszközöket készítő kijevi Ajax Systemsnek a szállítmányait is vinnie kellett, és a tervezett lengyelországi gyár nyitását is megsürgette. A cég vezetője, Aleksandr Konotopsky március elején a Forbesnak elmondta, hogy két hónapra elegendő komponenst és készterméket sikerült átszállítania Lengyelországba és Ukrajna nyugati részébe, de elsősorban a dolgozók biztonsága az elsődleges szempont.

Promptolsz-e már padawan?

Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.

Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.

A szakemberek kimenekítése folyamatos, a férfi ukrán munkavállalókra azonban hadkötelesség vonatkozik, így ők nem hagyhatják el az országot. A CNBC cikke szerint az ukrán szoftverfejlesztőket azonban nem akármilyen fából faragták, és a támadások közepette is sokan próbálják magukat tartani a projektekhez. A távmunkában fejlesztők továbbra is dolgoznak, akár úgy, hogy nappal aktívan segítik a védekezést, éjszaka pedig a munkájukkal foglalkoznak. Egy San Franciscó-i szoftverlicensszel foglalkozó cég Instagram bejegyzése alapján azt írja a lap, hogy így kialakultak olyan szürreális helyzetek is, hogy a fejlesztőcsapatok úgy küldenek el kódokat, hogy közben védőhelyeken húzzák meg magukat, miközben a cég azt nem várja el. A Los Angeles-i fogadási platformot fejlesztő Pogbet vezetője, Eric Hovagim a lapnak elmesélte, hogy egy vezető front-end fejlesztőjük Lvivben húzta meg magát a szülei házában a várostól 40 km-re, miközben küldte be a pull requesteket, másnap pedig a frontra indult segíteni.

A HWSW-vel megosztotta élményeit az Ukrajnában székelő, szoftverfejlesztéssel és tanácsadással foglalkozó svéd-ukrán Sigma Software is, ami több mint 2000 főt foglalkoztat. A dolgozók jelentős része Harkivban élt, amíg a várost nem kezdték el bombázni az oroszok, 90 százalékukat sikerült az ország nyugati részébe, vagy külföldre menekíteni.

"A kiürítés során a kollégáink azt az elvet követték, hogy aki éppen biztonságban van, az segítse a többieket. Február 24-én önkéntes csoportba szerveződtek a vezetők, gyakornokok, fejlesztők, projektesek és adminisztrációs szakemberek is. Hihetetlen a támogatás az ügyfeleink és a partnereink részéről, új projekteket is kapunk folyamatosan a hosszú távú ügyfeleinktől. Emellett folytatjuk külföldi toborzási kampányunkat, és készen állunk rá, hogy keressük azokat az ukrán szakembereket, akiknek munkára van szükségük, bárhol legyenek. A helyzet ellenére aktívan növekszünk. Alkalmazottaink több mint 300 ezer dollárt gyűjtöttek a hadseregünk számára" - mesélte Den Smyrnow, a cég nemzetközi PR-menedzsere.

Hozzátette: az ukrán informatikai szakemberek 75 százaléka férfi, akiknek be kellett vonulniuk, róluk nem tudni, mikor térnek vissza. Den szerint viszont nagy a figyelem most Ukrajnán, ahol bátor, erős és kreatív emberek élnek, ez a szívósság pedig a befektetők figyelmét is felkeltheti. A legnagyobb kihívás eddig a csapat menekítése volt a veszélyessé vált városokból, de mára már a dolgozók 90 százaléka a megszokott módon folytatja a munkát. Egy másik kihívás jelenleg a támogatásnyújtás, ami azért nehéz, mert sokan hiába vannak már biztonságban, meg kell birkózniuk a mérhetetlen stresszel és sokkal. Az ügyfelekkel folyamatos a kommunikáció a projektek állásával kapcsolatban.

Az informatikai területeken dolgozó ukránok egy része a szakértelmét is hazája védelmébe állítja, több ezer önkéntes hajt végre kibertámadásokat Oroszország ellen közösségi alapon, többek közt túlterheléses támadásokat indítanak, vagy dezinformációt blokkoló botokat fejlesztenek.

Veszélyben az "észak-európai Szilícium-völgy"


Jó pár éve jellemző trend, hogy a nagy IT-cégek fejlődő országokba szerveznek ki feladatokat az olcsó munkaerő miatt, így Indiába is. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország is meghatározó régióvá vált, nem csak a fejlesztőket és mérnököket kereső startupok körében, de már naggyá nőtt vállalatok is támaszkodnak partnerekre, így a régió több ezer techmunkása kritikus szerepet tölt be a globális gazdaságban is. A Gartner becslése szerint összesen egymilliónál több IT-szakember van Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban, negyedük pedig tanácsadó vagy outsourcing cégeknek dolgozik.

Ukrajnában ugyan drágább a munkaerő, mint Indiában, de rendkívül képzettek a szakemberek, és mivel tömegesen képeznek informatikusokat, így viszonylag gyorsan találni jó fejlesztőket. A kiszervezéssel foglalkozó brit Global Sourcing Association (GSA) top kiszervezési célországokat felvonultató listáján is évek óta szerepel, ezért globális szinten befolyásolja a fejlesztést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében a Billwerk startup vezetője is arról beszél, hogy a német versenyképesség egyik fő összetevője az ukránoknak és fehéroroszoknak kiszervezett bérmunka, a helyzet pedig tovább növeli a munkaerőhiányt a szoftveriparban, különösen Kijev és Harkiv számított komoly techközpontnak több tízezer mérnökkel.

Az átrendeződésnek azonban van másik oldala is, hiszen a cégek elkezdték felmondani az oroszokkal kötött szerződéseiket, közben az ukrán cégek nem tudnak szállítani, ezért új kivitelezők kellenek a konfliktusmentes zónákból. Az oroszok felé ráadásul ott vannak a kifizetésekkel járó nehézségek, a szállítás akadozása.

Az első nagy áldozat: az EPAM


2021-ben a DOU listája alapján az öt legnagyobb Ukrajnában jelenlévő technológiai munkáltató az amerikai, de magyar gyökerekkel is rendelkező EPAM Systems, a SoftServe, a GlobalLogic, a Luxoft és a Ciklum volt. Épp ezért az egyik legrosszabbul érintett cég erős ukrán kitettsége miatt az EPAM, aminek 18 ezer munkavállalója van Oroszországban és Fehéroroszországban, valamint további 14 ezer Ukrajnában, ezért a háború jelentős mértékben akadályozza a cég működését. A háború hatásai gyorsan megmutatkoznak abban, hogy a vállalat részvényei a háború kezdete óta bezuhantak a New York-i értéktőzsdén, pár nap alatt 55,2 százalékot estek. 

epam_iroda

Az EPAM március negyedikén közölte álláspontját, miszerint kiáll Ukrajna mellett, illetve az alábbi intézkedéseket jelentette be: megszünteti az oroszországi ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásait, de átmeneti támogatást nyújt az ezen a piacon működő ügyfeleknek. Ez a lépés összhangban van az Egyesült Államok szankciójával, ami megtiltotta a technológiai exportot Oroszország felé. A cég a továbbiakban nem dolgozik orosz kormány számára, más tevékenységeit is átmozgatja a régióból, illetve az ukrajnai dolgozók és családjuk számára egy 100 millió dolláros támogatást ad. Az üzletmenet-folytonosság tervének megfelelően felgyorsul a munkaerőfelvétel is Közép-Kelet Európában, Latin-Amerikában és Indiában.

A cég legutóbbi negyedéves jelentésében 55 millió dolláros bevételről számol be a Közép-Kelet-Európai régióból, ami az összes bevétel 5 százalékát jelenti, a 2021-es pénzügyi évben ez összesen 168 millió dollár volt. A háború így minden bizonnyal erőteljesen érinti majd a cég bevételét és profitábilitását, és további nyomást jelenthet számára az olyan cégekkel való verseny, mint az Accenture és az Infosys - írja a Nasdaq elemzése.

A hivatalos állásfoglalás előtt feszültséget keltett, hogy Arkagyij Dobkin, a cég vezetője LinkedInen osztotta meg egy bejegyzésben, hogy támogatja Ukrajnát, de nem helytelenítette az oroszok agresszióját, és nem nevezte meg sem Oroszországot, sem Putyint, ezért több rosszalló visszajelzést kapott a közösségi felületeken, így a cégen belüli feszültség is nyomást helyezett a vállalatra.

A cég kérdéseinkre adott válaszában annyit kívánt kiemelni, hogy rugalmasan tud alkalmazkodni a gyorsan változó geopolitikai körülményekhez, életbe léptek az üzleti folytonosságot biztosító intézkedései, így mind az infrastruktúrát, mind erőforrásokat tekintve világszinten tudja biztosítani ügyfelei kiszolgálását.

"Hálásak vagyunk az összes EPAMosnak, különösen a magyarországi kollégáinknak, akik egyből készen álltak arra, hogy támogassák az EPAM ügyfeleit ezekben a nehéz időkben. Ahogy eddig is, az EPAM magyarországi irodája kulcsfontosságú lokáció, szerepe kiemelten fontos a jelenlegi helyzetben és a jövőben is" - áll a cég válaszában.

A fejlesztők nem nálunk esnek le


Peter Bendor-Samuel, az Everest Group IT tanácsadója szerint a háború mind az ügyfél mind a beszállító oldalán átszervezi a termelést. A kieső munkaerőt jó eséllyel Indiából próbálják majd pótolni a cégek, mert nem nagyon van másik olyan piac, ami fel tudna szívni ilyen gyorsan ennyi munkát. Jó eséllyel a mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó szektort érinti leginkább, mivel a legtöbb ukrajnai központban a specifikusabb munkákat végzik.

A HWSW által megkeresett freelancer tanácsadó, Batiz Péter az IseeQ fejvadászcég egykori munkatársa szerint a projekteket Ukrajnába kiszervező kisebb és nagyobb cégek napi működését is jelentősen megborítja a háború, sok a lokális probléma, például többen is költöznek. Ők jellemzően Nyugat-Európába, Dániába vándorolnak új pozíciót keresve, vagy a fontosabb tech hubokként említhető Amszterdamba, Berlinbe. Tapasztalata szerint sokkal több a bejelentkező munkaerő Magyarországra is, de nem annyira számottevő mennyiségben.

"Nem nálunk esnek le a fejlesztők nagyobb arányban, mi inkább egy tranzitzóna vagyunk. Összességében látszik, hogy nagyobb az ukrán bejelentkezők száma, de nem akkora, amekkorára számítani lehetett volna" - mondta el lapunknak.

Eddig is sok embert keresett a piac, de lényegesebben nincs több erőforrás itthon, így az eddigi erőforráshiányos helyzetet még tovább bolygatja a háború. Ami tényleg látszik, hogy a nyugati cégek felé vándorolnak, ott esik le a resource nagyobb része.

Az IT-szakemberek fizetése eddig is elég magas volt, ami várhatóan tovább emelkedik majd, még nem értük el a plafont - fejtette ki Batiz. Jelentős árfelhajtó hatása volt már a koronavírus-járványnak is, amikor extrémen megnőtt a remote pozíciók száma, de a fizetések a jövőben újabb szintre lépnek. Nagy problémát jelent a topfejlesztőkért küzdő cégeknek, hogy nyugat-európai és amerikai cégekkel kell küzdeniük fizetésben, nem feltétlen a magyar cégekkel, ezért két-háromszoros szorzókat mondanak be a fizetési ajánlatokban.

Egyértelműen továbbra is a fejlesztők a legkeresettebbek, de fontos változás, hogy nem csak a mérnöki pozíciók megbecsülése nagy, de zárkóznak fel bérsávban és megbecsülésben is a különféle termékes és Q&A-s pozíciók - mondja Batiz.

A fizetések az utóbbi egy évben itthon is meredeken emelkedtek részben a remote lehetőségek térnyerése, részben pedig a piacot jellemző egyre látványosabb erőforráshiány miatt. A tengerentúli és nyugat-európai cégek számára továbbra is ideális célpont Magyarország.

"Látva ezt a meredek (bizonyos technológiai stackeken akár 20-30 százalék) emelkedést nehezen elképzelhető, hogy ez továbbra is tud majd hasonló ütemben nőni 2022-ben, tekintve, hogy a versenyképesség fontos szempont az ide beruházó cégeknek"

Ahol az ukrán piac mozgása látványos, az nagyobb arányban Nyugat-Európát érinti a mozgásokat tekintve, de a hazai piacon is érezhető egy kisebb mértékű erőforrás-beáramlás, ami szintén enyhíti az extrémebb fizetésemelkedéseket. Kérdés persze, hogy meddig tart a háború, de adott esetben nagyobb mértékű áramlás szintén lejjebb pumpálhatja a fizetési sávokat.

Hogy a nyugat-európai cégeknél kieső kapacitás keresése a magyar piacon hogyan jelenik meg, azt pedig még nehéz látni, mert míg a személyi mozgás azonnal látható, az üzleti döntések nem feltétlenül. Bár vannak rá példák, de egyelőre ez még nem látványos, sok cég még a brainstorming fázisában van, akik Ukrajnába vagy az oroszokhoz terveztek projekteket.

"Sok cég csinál most kampányokat, próbálja gyorsítani, hogy aki Ukrajnából jön, az gyorsabban átmenjen a szükséges folyamatokon, soron kívül kezelik őket. A másik fontos hatás, hogy sok cég viszont oroszokkal, orosz leányvállalatokkal dolgozott együtt, de lassan mindenki megszünteti ezeket az együttműködéseit, vagy azzal a gondolattal küzd, hogy próbálja máshová csoportosítani a feladatokat. Ez a helyzet másik oldala.”

Batiz szerint ami még erősen látszik az egész helyzetben, hogy mindenki próbál a lehetőségeihez mérten megtenni, amit tud, akár támogatásokkal, akár a HR-es folyamatok felgyorsításával, nem feltétlen az instant haszon, vagy a resource szerzés miatt, hanem tényleg motiválja őket a segítségnyújtás, ami egy ideális válasz a jelen helyzetben.

A sorozat május 28-i, harmadik állomásán az AWS-ben biztonsági megoldásait vesszük nagyító alá. Átnézzük a teljes AWS security portfóliót a konténerbiztonságtól a gépi tanulásos alkalmazások védelmén át, egészen az incidenskezelésig.

a címlapról

repairwashing

2

Keserű véget ért a Samsung-iFixit frigy

2024. május 24. 11:58

A független javítócég szerint a koreaiak rendkívül megnehezítették a könnyű javítást lehetővé tevő együttműködést.