Rotációs kikapcsolási rend, azaz RKR - így nevezi a jogszabály egy esetleges villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén az egyik legrettegettebb, végső esetben alkalmazott időszaki megoldást, vagyis amikor arra kerül sor, hogy különböző fogyasztókat meghatározott ütemterv szerint ideiglenesen (egyszerre legfeljebb három órára) lekapcsolnak az áramhálózatról.

A rettegett három betű

Hasonló intézkedésre Magyarországon eddig országos szinten még soha nem került sor, az idei tél azonban egyes szakértők szerint hosszú évek óta a legsötétebbnek (akár szó szerint) ígérkezik. A tervezett áramszünetek iparágak sokasága számára okozhatnának rendkívül komoly fejtörést, illetve olyan, kritikus infrastruktúrák működésében is üzemzavarokat idézhetnének elő, mint a távközlési hálózatok.

A Reuters egy héttel ezelőtt megjelent riportja ez utóbbi problémakört járja körbe több nagy, nyugat-európai országban várható, illetve tervezett intézkedésekre reflektálva. Bár az EU tagállamait az orosz gázszállítás teljes vagy részleges leállítása a helyben termelt, illetve más forrásból érkező gáztól és villamosenergia-mennyiségtől függően eltérő mértékben érintheti, azzal a cikkben felsorolt országok (Németország, Franciaország, Svédország, Olaszország) piaci szereplői jobbára egyetértenek, hogy a kontinensen üzemelő mintegy félmillió adótorony hosszantartó szünetmentesítésére ma nincs hatékony megoldása az iparágnak.

A távközlési infrastruktúra kulcselemeinek számító bázisállomások szünetmentesítésére az eddigi gyakorlat alapján ugyanis elsősorban izolált katasztrófahelyzetekben, többségében rövid időt áthidalva volt szükség. A tornyok, illetve az állomások elhelyezkedésük és egyéb tényezők alapján (megközelíthetőség, átterhelési lehetőségek, a tornyokon lévő fogyasztók száma és jellege) ennek megfelelően vagy akkumulátoros vagy dízelgenerátoros betáplálást kapnak egy esetleges áramkimaradás esetén, ami átlagosan 1-48 óráig biztosítja a szünetmentes működést.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ha az RKR életbe lép, a mobilhálózati és egyéb távközlési alapinfrastruktúra-elemek folyamatos áramellátása veszélybe kerülhet, ami nyilván nem elsősorban azért probléma, mert egy esetleges hálózati kimaradás esetén nem lehet Viberen chatelni vagy elérhetetlenné válik a TikTok és a Netflix, hanem azért, mert egy hálózati kimaradás alatt bekövetkező vészhelyzet esetén nem lehet segítséget sem hívni.

Az RKR alkalmazásának körülményeit a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló, uniós szinten harmonizált 280/2016. (IX.21.) korm. rendelet szabályozza, mely többek közt kimondja, hogy a rotációs kikapcsolási rend tervezésének célja, hogy

a felhasználók az egyenlő elbánás és az indokolatlan megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kerüljenek kikapcsolásra, és a felhasználókat kikapcsolási fokozatokba sorolja az előre meghatározott teljesítménykontingensek szerint.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ugyanez a jogszabály gondoskodik egyben arról is, hogy az úgynevezett "alapvető felhasználók" védettséget élvezzenek az RKR tervezése során, így ezeket a védett felhasználókat az "alaptevékenységük ellátásához nem nélkülözhető villamos teljesítményigény mértékéig" ne érintse a villamosenergia-ellátás kikapcsolása.

A jogszabály ilyen, alapvető felhasználóként azonosítja többek között a kiemelt jelentőségű honvédelmi létesítményeket, a kórházakat vagy a közforgalmú repülőtereket, a távközlési infrastruktúra elemei közül azonban csak azok tartoznak ebbe a körbe, melyek az országos közszolgálati televízió- és rádióadás továbbításában részt vesznek, illetve a rendvédelmi szervek (zárt láncú) hírforgalmazását teszik lehetővé.

Védelmi ígéret

A HWSW által megkérdezett hazai távközlési iparági szakértők egy része szerint az országos telekommunikációs hálózat, mint kritikus infrastruktúra zavartalan üzemeltetéséhez elsősorban arra lenne szükség, hogy a fenti jogszabályt úgy módosítsák, hogy a távközlési infrastruktúra összes, nélkülözhetetlen eleme (beleértve a több ezer bázisállomás-helyszínt) megkapja a védett fogyasztói státuszt. A döntéshozók információink szerint jelenleg tájékozódnak a helyzetről, a témában folyó egyeztetések már a nyáron megkezdődtek a kormánnyal.

Az egyik nagy hazai távközlési cég illetékese név nélkül azt nyilatkozta lapunknak, hogy a rendszerirányítótól, a MAVIR-tól a helyzet jogszabályi szintű kezeléséig ígéretet kaptak a távközlési cégek arra, hogy távközlési infrastruktúra-elemeket nem érint majd egy esetleges korlátozás, az eljárást koordináló Energiahivatal pedig adatbázisban kaphatja meg az állomások címeit, melyeket kiemelhetnek az RKR érintettség alól.

Egy forrásunk szerint egy ilyen intézkedéssornak legvégső esetben azok a fogyasztók lehetnek a kedvezményezettjei, akik egy állomás körzetében laknak (például egy társasház, melynek a tetején olyan bázisállomás található, melyet az épület áramhálózatáról táplálnak).

A távközlési szolgáltatók a mobilhálózati infrastruktúra üzemeltetése során ugyanakkor maguk is sokat tehetnek annak érdekében, hogy egy esetleges tervezett áramkimaradást a lakosság a lehető legkevésbé észleljen. Erre elsősorban urbanizált területeken van lehetőség, ahol a hálózat a sűrűbben telepített állomásoknak köszönhetően bizonyos fokú redundanciát képes nyújtani a forgalom ideiglenes átterhelésével.

A cégek egyben a hálózat általános energiaszükségletét is csökkenthetik bizonyos módszerekkel, bár ez az energia-ellátásbiztonságon aligha javít jelentősen, tekintve, hogy a távközlési szolgáltatók nem számítanak nagyfogyasztóknak.

A hálózatok energiahatékonyságának növelésére szerencsére már a mostani állapotokat megelőzően is jelentős forrásokat allokáltak a szolgáltatók, hiszen részben erről szól a 3G-lekapcsolás, illetve az 5G-hálózatok kiépítése, vagyis végeredményben az a törekvés, hogy egységnyi adat gyorsabban, ezáltal kisebb energiabefektetéssel jusson el a fogyasztói végpontra és vice versa.

Az energiakrízis ugyanakkor paradox módon pont az ilyen, hatékonyság növelését célzó projekteket gáncsolhatja, hiszen a drasztikusan megnövekedett energiaköltségek elviszik a fejlesztési forrásokat, így jövőre egészen biztosan kevesebb pénz jut majd hálózatfejlesztésekre, mint idén vagy a megelőző években.

És mi lesz a kábelekkel?

Az energiaválság a mobilhálózatok racionalizálása, illetve folyamatos fejlesztési igénye mellett közép- és hosszútávon a vezetékes távközlési hálózatok életciklusát és jövőjét is meghatározhatja majd. Könnyű belátni legalábbis, hogy míg az akár egy-két évvel ezelőtti villamosenergia-árak mellett nem volt probléma, hogy a DOCSIS-alapú kábelhálózatok villamosenergia-igénye akár a tízszerese is lehet az FTTH-alapú hálózatoknak, addigra mára ez húsba vágó kérdés lett azoknak a szolgáltatóknak, melyek nem invesztáltak optikai infrastruktúrába az elmúlt időszakban.

A DOCSIS technológia kiváltása márpedig rendkívül hosszú és fájdalmas procedúra, így szemléletes példaként a Vodafone Magyarország Liberty Globaltól (UPC Magyarországtól) megörökölt kábelhálózata mostanra hirtelen meglehetősen sokat veszített az értékéből, a hálózat áramfelhasználása és (energetikai szempontú) jövőtállósága ezáltal a küszöbön álló tulajdonosváltás esetén további racionalizálási szempont lehet az új tulajdonos számára.

Legyen bár szó mobil, vagy vezetékes hálózatokról, arról, hogy az RKR-t alkalmazzák-e a mostani téli időszakban, illetve ennek mennyire lesznek drámai hatásai, még a távközlési iparágon belül is megoszlanak a vélemények. Mindenesetre beszédes, hogy van olyan szolgáltató, mely hónapok óta üzemeltet dedikált csoportszintű és lokális energiakrízis-csapatot, miközben mások kevésbé borúlátók.

Azt ugyanakkor mindenki kihangsúlyozta a háttérbeszélgetések során, hogy pánikra a jelenlegi körülmények között nincs ok, a lakosságot is elérő, országos szintű villamosenergia-válsághelyzet előfordulási esélye minimális.