Jászai Gellért: Az állami szerepvállalás normális a távközlésben
Nem az állam kereste meg a Vodafone-t a megvásárlás ötletével, árulta el a 4iG-vezér az Indexnek adott exkluzív interjúban, aki úgy látja, hogy 10-12 év alatt megtérülhet a szolgáltató felvásárlása, amit hitelből és kötvénykibocsátásból terveznek fedezni.
Múlt héten robbant a hír, hogy a 4iG Nyrt., a magyar állam és a Vodafone Magyarország tulajdonosa előzetes megállapodást kötött a Vodafone hazai leányvállalatának értékesítéséről. A felek összesen 715 milliárd forintot fizetnek, a 4iG 51 százalékos, míg az állam 49 százalékos tulajdonos lesz. Az üzlet évtizedek óta nem látott változást hozhat a hazai távközlési piacon, de a kimenetele és következményei legalábbis többesélyesek. Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója nemrég az Indexnek adott exkluzív interjút az üzlettel kapcsolatban, amiben kiemelte: nem az állam kereste meg a 4iG-t a Vodafone Magyarország megvásárlásának ötletével, hanem éppen fordítva történt.
A döntést stratégiai akvizíciónak nevezi, ami szerinte legalább olyan horderejű és jelentőségű lehet a magyar távközlés történelme, modernizálása vagy a piaci pozíciók szempontjából, mint amilyen a Matáv 29 évvel ezelőtti értékesítése volt (cikkünkben korábban mi is vizsgáltuk a lehetséges szcenáriókat és azok hatásait). Jászai több mint egy éve ajánlotta fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Jászai az interjúban kiemeli, hogy szerinte nem államosításról van szó, hanem minden tekintetben piaci tranzakcióról, amelyben a 4iG többségi, a magyar állam pedig kisebbségi befektetőként vehet részt.
"A szektor privatizációja és a nagy nemzetközi távközlési vállalatok beengedése a hazai piacra úgy zajlott, hogy közben az állam és a hazai magántőke is hosszú időre kiszorult ebből a stratégiai iparágból. A Vodafone-tranzakcióval ez az állapot változik meg” – mondta el a vezárigazgató a lapnak, aki szerint a tranzakcióval a nemzeti tőke a privatizáció sajátosságai miatt kialakult 30 éves lemaradást hoz be, majd kiemeli, hogy a Telenorban a mai napig 54 százalékos a norvég állam tulajdona, de a svájci Swisscomban is 51 százalékos az állami jelenlét.
A vásárlás finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásban, hitelben, illetve kötvénykibocsátásban gondolkodnak, amin a JP Morgan befektetési bankkal közösen dolgoznak. Számításaik szerint a befektetés megtérüléséhez nem kell több 10-12 évnél, de pontosabb becslést a Vodafone átvilágítása után tudnak adni.
Az Index azon kérdésére, hogy kartellgyanús helyzetet teremthet-e, hogy a másik mobilszolgáltatóban, a Yettelben is rendelkeznek 25 százalék tulajdonrésszel Jászai úgy felelt, hogy csak befektetők a jövőben már konkurens cégben, ami a stratégiát érdemben nem befolyásolja. Hozzáteszi: több forgatókönyvvel is rendelkeznek, a Yettelben lévő tulajdon nemcsak versenyjogi, hanem finanszírozási és megtérülési szempontból is fontos kérdés lehet a jövőben.