Szerző: Dömös Zsuzsanna

2022. augusztus 8. 09:02

Alapjaiban alakulhat át a platformmunkások helyzete

A sofőröktől és futároktól kezdve a kozmetikusokig világszerte több millió ember kínálja szolgáltatásait digitális platformokon keresztül, amivel együtt jár a kiszámíthatatlanság, az alacsony fizetés, a védelem hiánya. A KATA-átalakítás kapcsán ismét aktuálissá vált a kérdés, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkaerőpiacon például a Foodpanda vagy a Wolt futárai. Közben Brüsszelben valami már elkezdődött: az Európai Unió tavaly decemberben javaslatot terjesztett elő a digitálisplatform-munkások jogi helyzetét javító intézkedéscsomagra, és egy irányelv tervezetet is közzétett.

Az unióban jelenleg 28 millió ember dolgozik digitális munkaügyi platformokon keresztül - ezek azok az internetalapú vállalkozások, amelyek a munkavállalók vagy önfoglalkoztatók és egy harmadik fél közötti munkaközvetítést és a munka megszervezését végzik, legyen szó fizikai helyszínen történő, vagy online munkáról. A felületek lehetőséget adnak arra, hogy az emberek fő bevételi forrásra vagy kiegészítő jövedelemre tegyenek szert, egyik előnyük, hogy könnyebb belépést jelenthet a fiataloknak, bevándorlóknak, ápolási-gondozási feladatokat ellátó személyeknek. A szolgáltatáskínálat és -kereslet hatékony összehangolásához a szolgáltatások algoritmusalapú technológiákat használnak, melyek olyan információtechnológián alapuló automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek, amelyek egyre inkább helyettesítik a vállalkozások vezetőinek funkcióit, így zajlik például a feladatok kiosztása, az elvégzett munka nyomonkövetése és értékelése, az ösztönzők nyújtása vagy a szankciók kiszabása.

Az Európai Bizottság szerint az ilyen platformokon keresztül dolgozó emberek mintegy 55 százaléka a munkavégzés helye szerinti ország minimális nettó órabérénél is kevesebbet keres, átlagosan heti 8,9 órát fizetés nélküli feladatokkal, 12,6 órát fizetett feladatokkal tölt. Jelenleg az EU-ban a digitális munkavégzési platformok több mint 90 százaléka önfoglalkoztatónak minősíti a rajtuk keresztül dolgozókat - foglalta össze bejegyzésében Ormós Zoltán, internetes jogász, ügyvéd. A becslések szerint az EU-ban munkavégzési platformokon keresztül dolgozó 28 millió emberből jelenleg 5,5 millió fő eshet téves besorolás alá. A fennmaradó 22,5 millió embert helyesen sorolták be munkavállalóként vagy önfoglalkoztatóként.

dig_munkas

En ensom person ler ikke lett. (x)

Ibsent csak eredetiben norvégul, de azért pythonban is vannak irodalmi magasságok. Nézd meg Felméri Péter nyelvi tudatformálását, és minden megvilágosodik!

En ensom person ler ikke lett. (x) Ibsent csak eredetiben norvégul, de azért pythonban is vannak irodalmi magasságok. Nézd meg Felméri Péter nyelvi tudatformálását, és minden megvilágosodik!

Az önfoglalkoztatók nem rendelkeznek azzal a védelemmel, amelyet a hagyományos munka- és munkajog megfelelő besorolás esetén biztosítana számukra. Ennek eredményeként egyes digitális munkaügyi platformokon dolgozó személyektől megtagadják a munkavállalói jogállással járó munkavállalói és szociális jogokat: többek közt a minimálbérhez való jogot, a kollektív tárgyalással, a munkaidő tiszteletben tartásával és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot. Más hiányzó előnyök továbbá a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelem, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátás, illetve öregségi nyugdíj.

Ez idáig igen kevés uniós tagállam fogadott el olyan nemzeti jogszabályt, amely a platformalapú munkavégzés tekintetében kifejezetten a munkakörülmények javítását, a szociális védelemhez való hozzáférést célozza. A legtöbb esetben a nemzeti jogszabályok csak közvetett módon kezelik a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kihívásokat. Emellett, ahol a platformalapú munkavégzésre vonatkozóan nemzeti jogszabályokat vezettek be, az csak bizonyos ágazatokra összpontosít, nevezetesen a közúti személyszállítási és a kiszállítási szolgáltatásokra - emeli ki Ormós.

A tervezet alapvetően akarja átrajzolni a helyzetet egységes európai módon, tehát mind a 26 tagállamra kiterjedően. A jogalkotási eljárás következő szakasza, hogy az Európai Parlament és a Tanács megvitatja a bizottsági irányelvjavaslatot, aminek elfogadását követően a rendelkezéseket a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. A Bizottság arra számít, hogy átsorolással a digitális platformmunkások bevétele akár évi 484 millió euróval is megnőhet, a platformok költségnövekedése pedig elérheti a 4,5 milliárd eurót évente - ezáltal a tagállamok évente akár 4 milliárd euróval megemelt adó- és társadalombiztosítási járulékot is élvezhetnek. A hatalmas költségnövekedés viszont jó eséllyel a fogyasztókra hárul.

Ki kinek a munkavállalója?


Mindeközben a peres ügyek száma növekszik: eddig az EU-ban több mint 100 bírósági határozat és 15 közigazgatási határozat foglalkozott a platformokon keresztül dolgozó személyek foglalkozási viszonyával, és a legtöbb esetben a bírák azt az ítéletet hozták, hogy a független vállalkozókat munkavállalónak, a platformokat pedig munkáltatónak kell tekinteni. Egy közös uniós jogi keret létrehozása biztosítaná a platformok és az önfoglalkoztatók számára a tevékenységük folytatásához szükséges jogi egyértelműséget, és segítené őket abban, hogy könnyebben kiterjesszék tevékenységüket az egységes piacon, és a lehető legjobban kiaknázzák üzleti lehetőségeiket. Egyenlő versenyfeltételeket biztosítana továbbá a platformvállalatok és a munkavállalókat foglalkoztató hagyományos vállalkozások között. Az uniós jogi keret emellett nemcsak a munkavállalónak minősülő, hanem a platformokon keresztül dolgozó valamennyi emberre vonatkozó minimumjogokat is meg fogja határozni, ami javítani fogja a munkakörülményeket.

Magyarországon egy különösen érdekes helyzet állhat elő például a Foodpanda vagy a Wolt futárainál, hiszen sok futár mindkét helyre dolgozik, így felmerülhet a kérdés, hogy ki kinek lesz a munkavállalója. Az Uber esetében ez még egyszerű volt, hiszen akkor még nem volt itthon aktív a versenytárs Bolt, de ott is regulált keretek közt zajlik a foglalkoztatás - vetette fel a gondolatot a HWSW-nek Ormós.

Kiszámíthatóbb jövedelem


A bizottság által előterjesztett irányelv révén ugyanakkor a platformokon keresztül dolgozó, valóban önfoglalkoztatói jogállású személyek számára egyértelműbbé válnak a szerződési feltételek, valamint a feladatok kiosztását és felajánlását szabályozó mechanizmusok. Ennek köszönhetően jövedelmük várhatóan biztosabb és kiszámíthatóbb lesz. A javasolt irányelv a benne meghatározott digitális munkavégzési platformokra vonatkozik, vagyis azokra, amelyek magánszemélyek által végzett munka szervezésével foglalkoznak. Nem alkalmazandó azokra az online platformokra, amelyek egy adott területen csupán a kínált, illetve keresett szolgáltatások hirdetését, vagy a rendelkezésre álló szolgáltatók feltüntetését végzik, illetve azokra a szolgáltatókra sem, amelyek elsődleges célja eszközök hasznosítása vagy megosztása - például a rövidtávú szálláshely-szolgáltatások.

A Bizottság tervezete a digitális munkaügyi platformok szempontjából is növelné a jogbiztonságot, mivel az egyedi bírósági ügyek elkerülése révén alacsonyabb perköltségekkel és kevesebb adminisztratív teherrel szembesülnének. Emellett nagyobb átláthatóságot, több jogot és fokozott elszámoltathatóságot biztosítana a digitális munkavégzési platformok algoritmikus irányítása tekintetében, így segítve az embereket abban, hogy jobban megértsék a feladatok elosztásának és az árak megszabásának módját, és lehetővé téve számukra, hogy szükség esetén megtámadhassák a munkakörülményeket érintő döntéseket.

A tervezet felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a foglalkozási viszony vélelmezésének ténylegesen megtörténését, hogy az érvényesíthető vagy megcáfolható legyen. Ez magában foglalja egy olyan keret létrehozását, amely biztosítja, hogy a jogi vélelem valamennyi vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban érvényesüljön, és hogy a végrehajtó hatóságok, például a munkaügyi felügyeletek vagy a szociális védelmi szervek támaszkodhassanak erre a vélelemre. A tagállamoknak támogató intézkedéseket is kell hozniuk a jogi vélelem hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében, például megfelelő iránymutatást kell kidolgozniuk a digitális munkavégzési platformok, a platformokon keresztül dolgozók, a szociális partnerek és a végrehajtó hatóságok számára.

A tagállamoknak fokozniuk kell továbbá az ellenőrzéseket és a helyszíni vizsgálatokat.Felkéri a digitális munkavégzési platformokat, hogy a munkavégzés helye szerinti országban jelentsék be a munkát, és bocsássanak a nemzeti hatóságok rendelkezésére bizonyos információkat a platformokon keresztül munkát végző személyekről és szerződési feltételeikről.

Hogyan nézhet ki a gyakorlatban?


Az irányelv átültetésekor a tagállamoknak nemcsak a vélelmezéssel és a megdöntéssel kapcsolatos eljárást kell átültetniük a nemzeti jogi és közigazgatási eljárásaikba, hanem olyan intézkedéseket is életbe kell léptetniük, amelyek segítik annak végrehajtását. Nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a foglalkozási viszony vélelmére vonatkozó információkat, iránymutatást kell kidolgozniuk a digitális munkavégzési platformok és a platformalapú munkát végző személyek számára, valamint fokozniuk kell a munkaügyi felügyeletek és más szervek által végzett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

Emellett minden digitális munkavégzési platformnak új átláthatósági kötelezettségeknek kell majd megfelelnie, azaz a munkavégzés helye szerinti országban be kell jelentenie a munkát, és a nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátania bizonyos információkat a platformokon keresztül munkát végző személyekről és szerződési feltételeikről. Előfordulhat, hogy egyes digitális munkavégzési platformoknak, amelyek jelenleg bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolnak a platformokon keresztül dolgozó személyek felett, módosítaniuk kell szerződési feltételeiket annak érdekében, hogy azok valóban az önfoglalkoztatás feltételei szerint működjenek. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy az önfoglalkoztatók munkamegállapodásai módosításra kerülnek annak érdekében, hogy élvezhessék az önfoglalkoztatással járó teljes autonómiát. Ez tovább fogja erősíti az önfoglalkoztatók azon képességét, hogy kiaknázzák vállalkozói lehetőségeiket, például saját díjszabás meghatározásával vagy saját ügyfélkörük fejlesztésével. Azok számára, akik jelenleg is ténylegesen önfoglalkoztatók, semmi sem változik, és megtarthatják a státuszukkal járó előnyöket.

A javasolt szabályok egyértelművé teszik, hogy hol és ki végzi a platformalapú munkát, és mely tagállamok felelősek a vonatkozó adó- és szociális védelmi jogszabályok végrehajtásáért. A foglalkozási viszony, valamint a kapcsolódó adó- és társadalombiztosítási járulékok egyértelműsége elő fogja segíteni a szociális védelmi rendszerek és az állami költségvetések fenntarthatóságát. Ha a színlelt önfoglalkoztatókat a megfelelő foglalkoztatási státuszba sorolják, akkor becslések szerint a tagállamok a járulékokból évi 1,6 milliárd és 4 milliárd euró közötti összegű éves bevételhez jutnak, attól függően, hogy hány személyt sorolnak át.

A javasolt irányelv emellett más területeken is változást hozhat, többek közt a személyes adatok védelmében: a digitális munkavégzési platformok nem gyűjthetnek vagy dolgozhatnak fel olyan személyes adatokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az elvégzett munkához. Akkor sem gyűjthetnek adatokat, ha az adott személy nincs bejelentkezve az adott alkalmazásba vagy honlapra. A digitális munkavégzési platformoknak nyomon kell követniük és értékelniük kell, hogy az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy támogatott egyedi döntések milyen hatást gyakorolnak a munkakörülményekre, például a fizetésekre vagy a munkaidőre. Az automatizált döntéseknek megtámadhatók kell legyenek, azaz a platformalapú munkát végzők jogosultak lesznek arra, hogy magyarázatot kapjanak a munkakörülményeiket érintő jelentős automatizált döntésekkel kapcsolatban, valamint arra, hogy megtámadhassák ezeket.

Október végén 8 alkalmas, 24 órás, online képzéseket indítunk, melyekre most early bird kedvezménnyel jelentkezhetsz. A képzések utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról

roller coaster

2

Profit-hullámvasúton a Samsung

2022. október 6. 14:39

A dél-koreai multit elérte válság szele, három év óta először csökkenhet a cég profitja.