:

Szerző: Dömös Zsuzsanna

2022. június 21. 10:55

Félmilliárd eurót vasalna be az Intel az Európai Bizottságon

Miután a chipgyártó sikeresen fellebbezett az ellene kiszabott, de korábban már befizetett 1,06 milliárd eurós bírsággal szemben, most 593 millió eurónyi kamatot követel a az Európai Bizottságtól.

Január végén az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke a T-286/09 számú, Intel kontra Bizottság per második fellebviteli eljárásban az amerikai processzorgyártó javára döntött, kimondva, hogy az Európai Bizottság 2009-ben hozott határozata, mely a cég piaci gyakorlatával összefüggésben versenyellenes magatartást állapított meg, nem volt kellően megalapozott. A döntés értelmében az Intelre akkoriban kirótt, évekkel ezelőtt befizetett 1,06 milliárd eurós büntetés semmisé vált, ami az uniós jogban eddig gyakorlatilag példa nélküli eset.

A hétfőn közzétett dokumentumok szerint az Intel mindezek után 593 millió euró (624 millió dollár) követelést nyújtott be az Európai Bizottsághoz kártérítés és járulékos kamatok megfizetése miatt, állítása szerint a bírság több mint felével tartozik neki a bizottság az Európai Központi Bank refinanszírozási kamatának elemzését alapul véve. A chipgyártó ezen felül arra kérte a bíróságot, hogy szabjon ki további kamatot a késedelmes fizetésekre, tehát minél később fizet a bizottság, annál nagyobbra nőhet a követelés. Ezzel újabb fejezet kezdődik az Európai Bizottság és a chipóriás közti versenyellenes magatartás miatti szupervitában, főleg hogy az Európai Bizottság áprilisban közölte, hogy fellebbezni tervez a bírság hatályon kívül helyezéséről, ami még mindig folyamatban van.

intel_európa

ATRO - új szemléletmód a robotikában (x)

A moduláris rendszerrel bármilyen alkalmazáshoz összeállítható a megfelelő robotkinematika.

ATRO - új szemléletmód a robotikában (x) A moduláris rendszerrel bármilyen alkalmazáshoz összeállítható a megfelelő robotkinematika.

Az 1,06 milliárd eurós büntetés kiszabásával záródó ügy során az Intel 2002 és 2007 közt zajló piaci praktikáit vizsgálták, elsődlegesen a nagyobb PC-gyártók és az Intel közt zajló háttérmegállapodásokat, illetve a Bizottság perdöntő bizonyítékként kezelte a cégek közti levelezést, melynek részleteit 2009-ben nyilvánosságra is hozta. A levélrészletek számos olyan példát hoznak, melyben az Intel kedvezményeinek feltételei az AMD processzorainak korlátozott mennyiségű, akár 0 százalékos használata, különös tekintettel az üzleti gépekre. Egy 2004 februári belső Dell-levélben az áll, hogy az Intel legalább egy negyedévig beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a Dell AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezd, míg az Intel ki nem vizsgálja az esetet. Ráadásul még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.

Az Intel azonban nem csak a kedvezményekhez kötötte az általa egyébként tagadott exkluzivitásokat, hanem közvetlenül is próbálta megnehezíteni vagy ellehetetleníteni az AMD ügyét. A vállalat 2002 és 2005 között például azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a HP AMD-alapú üzleti PC-ket forgalmazzon, hogy azokat csak kis- és középvállalatok számára kínálhatja, mégpedig közvetlen értékesítési csatornán (vagyis a lehető legkevésbé hatékonyon kombinációban, hiszen a KKV-kat a partnerek érik el eredményesebben), valamint ha az első üzleti AMD-notebook rajtját 6 hónappal kitolja.

Az Intel a Bizottság döntését az összes lehetséges jogi fórumon megtámadta, a jogi procedúra ennek, illetve az EU saját ítélkezési rendjének megfelelően elképesztő hosszúra nyúlt. Bár a Törvényszék 2014-ben változatlanul fenntartotta a Bizottság határozatában foglaltakat, a Kúria 2017-ben perújrafelvételt rendelt el az ügyben, melynek eredménye a január végi döntés lett.

Duna melletti szabadtéri helyszínen, a Budapest Gardenben idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt, az IT-üzemeltetők világnapját. Hosszú melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal, szakmázzunk, és sörözzünk együtt.

a címlapról