Felügyeleti díjat szedhet a technológiai cégektől az EU
Az Európai Unió rövidesen hatályba lépő, a jogalkotási folyamat utolsó fázisaiban lévő két új jogszabálya, a digitális piacokat és szolgáltatásokat szabályozó Digital Markets Act és Digital Services Act nem csak az érintett technológiai cégekre, hanem az EU-s apparátusra is terhet rak - utóbbit felügyeleti díjjal kompenzáltatná a Bizottság.
A digitális piacokat szabályzó Digital Markets Act-ot követően még ebben a hónapban megszülethet a Parlament és a Tanács egyeztetése után a digitális szolgáltatásokra vonatkozó Digital Services Act végleges szövegezése is. A két új jogszabály teljesen új alapokra helyezheti a jelentős piaci erőt képviselő, globális technológiai multik európai működését, ám a rendszer szabályozói oldalról is fokozottabb felkészültséget igényelhet.
Egy a Reuters birtokába került belső dokumentum alapján az Európai Bizottság a háttérapparátus működését egy új díjalapból kívánja kitermelni, melybe az érintett cégek fizetik be egy felügyeleti alapba. A tervek szerint a legnagyobb piaci szereplők éves, globális nettó árbevételének legfeljebb 0,1%-át elérő hozzájárulást vár el az Európai Bizottság - a hozzájárulást minden olyan cégnek fizetnie kell majd, mely havonta 45 milliónál több európai aktív felhasználóval vagy vásárlóval rendelkezik.
Kafka és CI/CD alapozó online képzéseket indít a HWSW! Ősszel 6 alkalmas, 18 órás Kafka és CI/CD alapozó képzéseket indít a HWSW. Most early bird kedvezménnyel jelentkezhetsz!
A felügyeleti díjat a non-profit platformok és keresőrendszerek üzemeltetőinek nem kell majd megfizetniük, függetlenül attól, hogy hány felhasználóval számolnak havonta - ez jelentős könnyebbség lehet az olyan szolgáltatások üzemeltetői számára, mint pl. a Wikipédia.
Az Európai Bizottság versenyjogi ügyekben illetékes biztosa, Margrethe Vestager korábban arról tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a felügyeleti díj becslések szerint évente mintegy 20-30 millió eurónyi bevételt jelenthet majd, melyet az apparátus bővítésére és fenntartására használnak majd fel.
A Bizottság szerint a felügyeleti díj hasonló jogalappal jön majd létre, mint más szervezetek, így például az Európai Tőzsdefelügyelet vagy éppen a nemzeti hírközlésszabályozó szervek által hasonló céllal beszedett díjak, egyben egyszersmind biztosítják azt, hogy a jelenlegi jogi környezethez képest lényegesen szigorúbb közeget teremtő jogszabályokban foglaltakat határozottabban, proaktívan tudja érvényesíteni az Unió.