Befagyasztják Oroszország technológiai fejlődését az embargók
Azonnali, látványos hatással nem jár, ám később nagyon fájhat majd Oroszországnak az, hogy az orosz-ukrán válság során megindított katonai offenzívára válaszul több nyugati ország is szankciókkal sújtotta az országot, beleértve a technológiai export korlátozását.
Az orosz-ukrán konfliktus tegnap hajnali, drámai eseményeire válaszul az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland, valamint az európai uniós tagországok többsége azonnali szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, mely elsősorban az ország pénzügyi-gazdasági egységét gyengíti, ugyanakkor az exporttilalom az ország technológiai fejlődését is jelentős mértékben lefékezheti - vélik a Reutersnek nyilatkozó szakértők.
A exporttilalom ahogy egyes kínai cégeket érintően, úgy itt is elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból származó technológiai megoldásokra vonatkozik, így az USA-ban működő cégek mostantól csak egyedileg elbírált licenc birtokában szállíthatnak Oroszországnak számítógépeket, különféle szenzorokat, navigációs eszközöket, telekommunikácós, légi és tengeri járművekhez használt berendezéseket valamint ezek különböző komponenseit. Szakértők szerint a felől semmi kétség, hogy jelen helyzetben ilyen licencet senkinek nem fog kiadni az illetékes kereskedelmi minisztérium.
Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
A fentiek mellett az exporttilalom vonatkozik minden olyan termékre, melyet amerikai technológia bevonásával gyártanak - ezt a fajta szankciót szintén alkalmazták már korábban elsősorban kínai entitások ellen, a legsikeresebben pedig éppen a legnagyobb kínai tech óriásnak számító Huawei Technologies-zel szemben vált be ez a módszer.
Bár Oroszország saját technológiai ipara globális szinten nem számít jelentősnek (2019-ben egyes becslések szerint az ország technológiai és telekommunikációs importja mindössze 25 milliárd dollárt tett ki), a fentiek összeadódva idővel komoly hatást gyakorolhatnak az orosz gazdaságra, mivel ezzel az ország technológiai szinten gyakorlatilag megreked 2022-ben. Az ügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint mindez lassú felfutással érezteti majd a hatását, ellentétben a pénzügyi szektort és folyamatokat érintő szankciókkal.
Szakértők egyben azt is hozzáteszik, hogy a szankciók - jelenleg még - kevésbé szigorúak, mint az Iránnal vagy éppen Észak-Koreával szembeni korábbi amerikai intézkedések, de globálisan így is jelentősebb hatásuk lehet, mivel Oroszország lényegesen fajsúlyosabb szereplője a világgazdaságnak, mint a fenti két ország.
Lényeges szempont, hogy az orosz lakosságra nem terjednek ki a szankciók, így az amerikai/nyugati importból származó, illetve amerikai/nyugati technológiát tartalmazó háztartási és szórakoztatóelektronikai termékek, mobilkommunikációs berendezések és számítógépek továbbra is elérhetőek lesznek lakossági forgalomban. Emellett a lakossági piacra szánt, titkosított kommunikációs megoldások is elérhetők maradnak Oroszországban, kifejezetten azzal a céllal, hogy a belső ellenzék (tipikusan a háborúellenes tüntetők), illetve a média céljait és biztonságát támogassák.
Ebben a helyzetben Oroszország szakértők szerint jóformán csak Kínára támaszkodhat, ám innen sem számíthat egyelőre komoly segítségre, a kínai technológiai ipar ugyanis áttételesen szintén az amerikai embargók hatásait nyögi, így a legtöbb kínai technológiai cég el van vágva az amerikai technológiáktól, ami - főleg a chipgyártásban - rendkívül nehezen ledolgozható hátrányt jelent az ország számára.