Tartósan uniós átlag felett a hazai szélessávú hálózatok
Továbbra is a szélessávú hálózatok kiépítettsége és minősége húzza a magyar digitális gazdaság és társadalom fejlettségét összegző, uniós szinten minden országra vonatkozóan elkészülő indexet DESI-t, miközben a digitális kompetenciák terén Európa sereghajtói közt kullogunk.
Múlt héten közzétette az Európai Bizottság a 2021-es évre vonatkozó, az uniós tagállamok digitális gazdasági és társadalmi fejlettségét tükröző DESI-jelentéseket, melyek szokás szerint országokra lebontva is hozzáférhetők. A magyarországi helyzetkép a jelentés szerint továbbra sem rózsás, de legalábbis meglehetősen ellentmondásos, legalábbis abban a tekintetben, hogy hazánkban a digitális gazdaság egyik alapját biztosító szélessávú hálózatok minősége és lefedettsége meghaladja az uniós átlagot, a digitális kompetenciák terén azonban sereghajtó az ország.
HÁLÓZATBAN JÓK VAGYUNK
A magyar jelentés megállapítja, hogy a 2021-es, a korábbi évekhez képes némileg átdolgozott mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll, míg az ország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.
A jelentés szerint Magyarország a szélessávú hozzáférés területén átlag felett teljesít - az uniós országok rangsorában a 12. helyen áll a "Hálózat összekapcsoltság" mutatót tekintve, ugyanakkor egy év alatt öt helyet vesztett korábbi pozíciójából, döntően annak köszönhetően, hogy időközben a legtöbb uniós országban lezajlottak az 5G-s spektrumaukciók, illetve számos országban nagyobb ütemben illetve lefedettséggel épültek az újgenerációs hálózatok, mint Magyarországon (az 5G-s lefedettség új vizsgálati szempontként került be az idei adatsorba).
Hazánk ezzel együtt vezető szerepet tölt be a legalább 1 Gbps sebességű szélessávú rendszerek elterjedtsége tekintetében, és jól teljesít az 5G-re való felkészültség, a vezetékes szélessávú rendszerek általános igénybevétele és a legalább 100 Mbps sebességű hálózatok igénybevétele terén.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A gyors szélessávú lefedettség változatlanul a háztartások 89%-ára terjed ki, ami valamivel meghaladja a 87%-os uniós átlagot. A vezetékes szélessáv igénybevétele szintén stagnál, 81%-on, de meghaladja a 77%-os uniós átlagot. A kapcsolatok sebessége jelentősen javult, a 34%-os uniós átlaggal szemben a háztartások 56%-a legalább 100 Mbps sebességű vezetékes szélessávú előfizetéssel rendelkezik, ami elsősorban az ország kiterjedt kábelhálózatának köszönhető.
A jelentés rámutat, hogy Magyarország a legalább 1 Gbps sebességű rendszerek igénybevétele terén a 13,2%-kal kiemelkedik, szemben az 1,3%-os uniós átlaggal, leginkább a Szupergyors Internet Program (SZIP) projektjeiben megvalósított optikai hálózatfejlesztéseknek köszönhetően. A VHCN-lefedettség (nagy kapacitású szélessávú-lefedettség) 49%-on áll, az 59%-os uniós átlag alatt, a vidéki VHCN-lefedettség azonban tavaly 7 százalékponttal nőtt, és 36%-os értékével meghaladja a 28%-os uniós átlagot. A 99,3%-os 4G-s lefedettség nem sokkal marad el a 99,7%-os uniós átlagtól, de a 7%-os 5G-s lefedettség is a 14%-os uniós átlag alatt van. A mobil szélessáv igénybevétele 69%-os, szemben a 71%-os uniós átlaggal.
A vezetékes szélessávú lefedettség és annak igénybevétele a jelentés alapján 2020-ban nőtt, a mobil szélessáv igénybevételét tekintve Magyarországnak sikerült elérnie az uniós átlagot. A jelentés kiemeli, hogy annak köszönhetően, hogy az úttörő jellegű 5G spektrumsávok közül kettő esetében lezárult az aukció, Magyarország jól teljesít az 5G-re való felkészültség tekintetében, noha hazánkban egyelőre csak a teljes harmonizált 5G-spektrum 60%-át osztották ki.
VAN MÉG HOVÁ FEJLŐDNI
Bár a szélessávú hálózatok a legtöbb mutatóban az európai átlagot túlteljesítik, a digitális kompetenciák kapcsán továbbra sincs túl sok ok az optimizmusra. Így hazánk humán tőke területén a 22. helyen áll, és a legtöbb mutató esetében az átlag alatt teljesít. A magyaroknak csupán 49%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 56%-os uniós átlagtól; más mutatók is viszonylag alacsony szintű digitális készségeket mutatnak. A digitális készségekben jelentkező hiányosságok kezelése érdekében Magyarország ambiciózus szakpolitikai keretet dolgozott ki (ez a 2021-2030-as időszakra vonatkozó nemzeti digitalizációs stratégia).
Magyarország számára a DESI legnagyobb kihívást jelentő dimenziója továbbra is a digitális technológiák vállalati integrációja és a digitális közszolgáltatások. A kkv-knak csupán 46%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, szemben a 60%-os uniós átlaggal, és a kulcsfontosságú digitális technológiák (nagy adathalmazok, mesterséges intelligencia és felhő) elterjedése alacsony.