Jók vagyunk mobil szélessávban, de ennek továbbra is ára van
Uniós összehasonlításban alapvetően jól szerepelnek a magyar távközlési infrastruktúrák, ám a magyarok továbbra is elsősorban a vezetékes technológiákat preferálják, ha internethozzáférésről van szó.
Magyarország a korábbi évekhez képest számos mutatójában javítani tudott az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mutató indexe, a DESI alapján. A 2019-es - a világjárvány előtti adatok alapján összeállított - listán Magyarország legjobban a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos vetület tekintetében teljesít. A legalább 100 Mbps sebességű széles sávú internet-hozzáférés terjesztése, valamint az 5G felkészültség tekintetében hazánk az élen szerepel, és jó eredményeket ért el a vezetékes széles sávú internet-hozzáférés terjesztése terén is.
Hazánk ugyanakkor továbbra is lemaradásban van a digitális közszolgáltatások és a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén. Az ország a 24. helyen áll a digitális közszolgáltatások tekintetében annak ellenére, hogy a területre vonatkozó valamennyi mutató jelentős javulás mutat. A vállalatok többsége nem aknázza ki a digitális technológiákban, például a felhőalapú számítástechnikában és a big data technológiában rejlő lehetőségeket, és csak kevés végez közülük online értékesítést. Ami a humán tőkét illeti, a lakosság több mint fele nem rendelkezik alapvető digitális és a szoftverek használatához szükséges készségekkel.
A tanulmány szerint a vezetékes széles sáv igénybevétele az uniós átlag (78%) fölé, 82%-ra emelkedett. A kapcsolat sebessége is jelentősen javult, a 26%-os uniós átlaggal szemben a háztartások több mint fele (51%) legalább 100 Mbps sebességű vezetékes széles sávú szolgáltatásra fizet elő, ami elsősorban kiterjedt kábelhálózatoknak köszönhető. Ez jelentős ugrás a tavalyi 40%-hoz képest.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Bár a 4G-s hálózati lefedettség (háztartásokra vonatkoztatott, piaci átlag) 97%-kal egy százalékponttal az uniós átlag feletti, a mobil széles sáv igénybevétele továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban (100 főre 70 előfizetés jut, az EU egészére mért 100 előfizetéssel szemben). A jelentés szerint ez "talán" azzal magyarázható, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Az összes termékkosarat (vezetékes, mobil, konvergált) elemezve a széles sáv árát tekintve egyébként nem tűnik kiugróan rossznak helyzetünk, hiszen Magyarország a 16. helyen, míg a vezetékes széles sáv árát tekintve a nyolcadik helyen áll az EU-ban. A konvergált termékek (19. hely) és a mobil széles sáv ára (23. hely) azonban továbbra is magasabb az uniós átlagnál - mutat rá a jelentés.
Összességében az internethasználat Magyarországon a felmérés alapján nagyjából megfelel az uniós átlagnak. A lakosság 80%-a használja az internetet hetente legalább egyszer, ami 5 százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttihez képest, de továbbra is elmarad a 85%-os uniós átlagtól. Az internethasználók 86%-a használ közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban; 84%-uk olvas híreket online (az EU-ban 72%) és 75%-uk bonyolít videohívásokat (az EU-ban 60%), utóbbi tavaly még csak 60% volt. Másrészről az internetfelhasználók csupán 7%-a vett részt e-tanulási tevékenységekben. Bár az internetet soha nem használók aránya (tavaly 14%) évről-évre csökken, még mindig meghaladja a 9%-os uniós átlagot.