Szerzők: Hlács Ferenc, Asztalos Olivér

2020. november 11. 10:25

Bemutatkoztak az első, ARM-os Macek

Megkezdte nagyjából két évig tartó Maces architektúraváltást az Apple: itt vannak a cég első saját fejlesztésű PC-s processzorával szerelt gépei. Az M1 chipre épülő notebookok sokkal nagyobb teljesítményt és sokkal hosszabb akkus üzemidőt ígérnek, közel azonos árazás mellett.

Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb mérföldkövéhez ért az Apple: a cég már nyáron beszámolt róla, hogy rövidesen mobileszközei mellett számítógépeit is ARM-alapú processzoraival szereli fel, most pedig a várakozásoknak megfelelően be is jelentette első, PC-kbe szánt processzorát, valamint három, a chipnek otthont adó számítógépet. Az SoC első körben az Apple belépő eszközeiben, két új MacBookban és egy Mac Miniben bukkan fel.

applem103

Az M1 néven érkező chip (az "M" természetesen a Macre utal) nem csak az Apple első személyi számítógépekbe szánt processzora, de egyben az első, 5 nanométeres gyártási eljárással készült PC-s lapka is. A tetemes, 16 milliárd tranzisztort felvonultató chip összesen nyolc CPU magot kínál. A lapka az iPhone 12-ben található A14-nél már megismert elemekre épít, csupán a konfiguráció, illetve a paraméterezés tér el. Ennek megfelelően kettő helyett négy darab nagyteljesítményű (Firestorm), illetve négy, a hatékony működésre fókuszáló (Icestrom) mag található a chipben. Az Apple bármiféle szerénység (meg persze konkrétumok) nélkül azt állítja, hogy a Firestorm a jelenlegi leggyorsabb processzormag a piacon. Az Icestrom számszerű teljesítményéről nem esett szó, annyi azonban kiderült, hogy a Firestorm fogyasztásának nagyjából tizedéből képes "kimagasló teljesítményt" nyújtani. Az Apple szerint ugyanis a hatékonyságra kihegyezett négy mag hozza a tavaszi Airekben található kétmagos/négyszálas Intel Ice Lake processzorok teljesítményét, lényegesen alacsonyabb disszipáció mellett.

Az Apple szerint jelenleg az M1 kínálja a leghatékonyabb működést (performance-per-watt), amely az 5 nanométeres csíkszélességet tekintve nem tűnik elrugaszkodott kijelentésnek. A cupertinóiak állítják, 10 wattos fogyasztási keretet alapul véve az M1 kétszer nagyobb teljesítményre képes a referenciaként használt ismeretlen Intel vagy AMD chiphez viszonyítva, miközben a névtelen x86-os processzor maximális számítási teljesítményét a disszipáció negyedéből képes produkálni. Az Apple szerint egyszálas teljesítményt tekintve még nagyobbat ugrott a hatékonyság, amely háromszor kedvezőbb az elődökhöz képest. Az, hogy vállalattól megszokott elnagyzolt állítások mögött pontosan mi rejtőzik, csak a független tesztekből derülhet majd ki.

applem101

A lapkában persze nem csak a CPU található, az Apple a GPU-t, illetve a korábban megismert gépi tanulásos gyorsítót, a Neural Engine-t sem hagyta ki. Az M1-be egy nyolcmagos, 128 darab végrehajtóegységet tartalmazó, 2,6 teraflopsos grafikus egység került, amely az Apple szerint a piac jelenlegi leggyorsabb integrált megoldásának tekinthető, melynek hála képes kiváltani a belépőszintű diszkrét GPU-kat. A különféle végrehajtóegységek mellé PCIe Gen4 vezérlőt, illetve ezzel összefüggésben a Thunderbolt 3 támogatást kínáló USB4 kontrollert is integrálta az Apple, mellyel akár 40 Gbps is lehet a csatlakoztatott külső eszköz kapcsolatának sebessége. Végül, de nem utolsó sorban az összes lehetséges, a rendszer működéséhez szükséges egyéb vezérlőt is a lapkába pakolta az Apple, melynek tokozására még a memória is felfért. A Macek szempontjából új megközelítésnek hála a különféle részegységek egyetlen nagy és egységes memóriaterületben (Unified Memory Architecture) dolgozhatnak, amely bizonyos esetekben mind a végrehajtás sebességére, mind pedig annak hatékonyságára kedvező hatással lehet.

HELLO M1, VISZLÁT AKTÍV HŰTÉS

Elsőként a MacBook Air kapja meg a gyártó új lapkáját - persze külsőre most sem lesz könnyű megmondani, hogy házon belül fejlesztett processzor dolgozik a vékony notebookban, dizájn terén ugyanis szinte semmit nem változik a készülék az előző modellhez képest. Utóbbi rajtja egyébként nem is volt olyan régen, az Intel lapkákkal szerelt utolsó variáns idén márciusban mutatkozott be.

mbam101

A gép méretei azóta semmit nem változtak, az alumíniumból mart ház legvastagabb pontján továbbra is 1,61 centiméteres, illetve mérlegen 1,29 kilogrammot nyom. A 13,3 hüvelykes IPS kijelző is megőrizte 2560x1600 pixeles felbontását, noha ahhoz már a MacBook Pro szériához hasonlóan a P3 színskála támogatása is párosul. Az M1-nek hála az Apple szerint az új modell az inteles elődhöz képest 3-szoros CPU és 5-szörös GPU teljesítményt ígér. Az új MacBook Airből kétféle kiadás érkezik majd, az izmosabb variáns teljes értékű, 8 CPU és 8 GPU maggal dolgozó M1 lapkával, a szerényebb verzió integrált GPU-ja viszont csak 7 aktív maggal operál - órajeleket a gyártó sajnos most sem árult el.

Az aktív hűtés, azaz a ventilátor eltűnt a gépből, amely ezzel teljesen hangtalan működést ígér - cserébe viszont, akárcsak az iOS-es eszközökön, itt is előfordulhat, hogy hosszabb ideig tartó, nagy igénybevétel esetén a rendszer visszaveszi a teljesítményt a túlzott melegedés megakadályozása végett. Az M1 lapka mellé igény szerint 8 vagy 16 gigabájt LPDDR4X RAM választható, a tárterületről pedig alapesetben 256 gigabájtos SSD gondoskodik, amelynek kapacitása akár 2 terabájtig feltornázható - a gyártó természetesen már minden komponenst az alaplapra forraszt, így az utólagos bővítésről teljesen le kell mondani.

mbam102

A készülék oldalain továbbra is két USB-C aljzatot találunk, noha azok a Thunderbolt 3 mellett már az USB4 szabványt is támogatják, illetve a 3,5 milliméteres jack aljzat sem maradt le a gépről. Az univerzális USB4-nek hála a DisplayPort kimenet is támogatott, ezen keresztül a notebook új SoC-jével akár 60 hertzes 6K kijelzőt is meg tud hajtani - például az Apple meglehetősen drága Pro Display XDR monitorát.

A legújabb MacBook Air megőrizte az előd 49,9 Wh kapacitású akkuját - abból viszont az Apple ígérete szerint az új processzornak hála lényegesen hosszabb üzemidőt tud kifacsarni: a korábbi modell 11-12 órájához képest a cég már nem kevesebb mint 15 órás webböngészésről 18 óra videólejátszásról beszél. Az új MacBook Air november 17-től vásárolható meg, bruttó 430 ezer forintos indulóáron.

DUPLÁZOTT ÜZEMIDŐ

Eggyel izmosabb opciót jelent az ugyancsak 13,3 hüvelykes MacBook Pro, amely külsőre szintén a megszólalásig hasonlít az előző generációra, amitől a dizájn mellett a új Airével azonos kijelzőt, az 58,2 Wh-s akkut, az 1,56 centis vastagságot és az 1,4 kilogrammos tömeget is megörökölte. A motorháztető alatt persze itt is az Apple M1 lapka teljesít szolgálatot (a CPU és GPU esetében is 8-8 aktív maggal), továbbra is ismeretlen órajelek mellett, az új MacBook Pro esetében ugyanakkor már aktív hűtés párosul hozzá. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbira az esetelegesen magasabb fogyasztási keret, vagy a számítási teljesítmény fenntarthatósága miatt volt-e inkább szükség. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a MacBook Próba került M1 nagyobb TDP-ből gazdálkodhat, ami a magasabb disszipáció mellett természetesen nagyobb számítási teljesítményt is jelenthet.

mbpm101

A notebook az új MacBook Airhez hasonló memória- és tárhelyopciók mellett érhető el, illetve itt sem marad el az akkus üzemidő terén tapasztalható látványos ugrás. Míg a készülék Intel processzorral szerelt elődjénél 7 óra böngészést és 10 óra videólejátszást helyezett kilátásba az Apple, az új, M1-es kiadás mindkét értéket egészen brutális 10 órával fejeli meg, a gyártó tehát az új modellel 17 óra böngészést és 20 óra filmnézést ígér. A gép oldalain a MacBook Airével megegyező csatlakozókínálatot találunk, azaz két Type-C (USB4) és egy 3,5 milliméteres jack aljzatot.

mbpm102

Az új MacBook Pro is november 17-én kerül a boltokba, bruttó 550 ezer forintos árcédulától - a korábbi pletykákkal ellentétben a 16 hüvelykes, saját processzorral szerelt variánst a cég egyelőre nem mutatott be.

ASZTALI KOMPAKT

A sort az Apple legújabb asztali gépe, a Mac Mini zárja. A külső megjelenés és méretek itt is megegyeznek az elődével (amely 2018 végén debütált), a motorháztető alatt azonban természetesen már az M1 dolgozik, aktív hűtéssel és talán tágabb fogyasztási kerettel - igaz az Apple az új Mini érkezésével egy korábbi modellt még megtart kínálatában, méghozzá a hatmagos Inteles variánst.

mmm102

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x)

Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x) Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

A RAM és tárhelyopciók itt is a két notebookéhoz hasonlóan alakulnak, és sajnos már itt is mindent az alaplapra forraszt a gyártó - szemben a Mac Miniktől megszokott korábbi gyakorlattal. A csatlakozópaletta két Thunderbolt 3/USB4 támogatással szerelt Type-C aljzatból, egy HDMI 2.0 portból, két USB-A csatlakozóból egy egy gigabites Ethernet aljzatból áll - és akárcsak MacBookok, az új Mac Mini is megbirkózik az gyártó Pro Display XDR monitorával A Mac Mini az új modellek legolcsóbb darabja, az (szintén november 17-től) bruttó 310 ezer forintos indulóáron vásárolható meg.

mmm101

STARTVONALNÁL A BIG SUR

Mindeközben a macOS legújabb, Big Sur néven ismert 11.0-s verziója is rajthoz áll, a nyáron bemutatott rendszer hivatalosan november 12-én válik elérhetővé - természetesen már az új M1 chipekhez is támogatást hozva. Az utóbbi lapkákkal szerelt gépeken a rendszer az iOS-es, illetve iPadOS-es alkalmazások natív futtatását is lehetővé teszi (amennyiben ehhez a fejlesztő hozzájárul), illetve mint az korábban már kiderült, a macOS megjelenését is közelebb hozza a mobilos rendszerekéhez, többek között azokéhoz hasonló értesítési központtal.

A Big Sur holnaptól ingyenesen elérhető lesz a támogatott Macekre, azaz a 2013-as vagy újabb MacBook Air, a 2015-ös és újabb MacBook, a 2013 végi, illetve annál frissebb Macbook Pro, a 2014-es és újabb Mac Mini és iMac,  a 2017-es és frissebb iMac Pro, illetve a 2013-as és annál újabb Mac Pro modellekre.

MI LESZ AZ X86-TAL?

Fontos kérdés az x86-os alkalmazások futtatása. Az Apple gondolt erre, a korábbi átállásról sokak számára ismerős Rosetta ugyanis egy második verzióval újjáéledt, tehát (elméletben) semmi akadálya nincs annak, hogy az ARM-os Macek x86-os alkalmazások futtassanak (macOS alatt). A támogatás azonban ebben az esetben is kérdéses, a Rosetta első verzióját ugyanis nagyjából 5 év után 2011-ben lelőtte az Apple, mely alapján az x86-os kompatibilitás sem tarthat majd örökké. Az egyelőre nem világos, hogy más szereplőkhöz (pl. Microsoft) hasonlóan az Apple elárulja-e, hogy pontosan meddig nyújt támogatást, dátum hiányában ugyanis már nem éri meg pár évnél hosszabb időre inteles Macben gondolkozni.

Utóbbit erősíti, hogy hogy az Apple az átállás megkezdésével kimondva kimondatlanul a szoftverek ARM-os verziójára fókuszál, amit idővel minden bizonnyal a fejlesztők is követni fognak. Craig Federighi korábbi szavai szerint ez már el is kezdődött, az Apple macOS-es alkalmazásai ugyanis egytől egyig natívan futnak ARM-on. Federighi szerint ehhez mindössze a legújabb Xcode-ra van szükség, amely egyaránt képes elkészíteni az alkalmazás x86-os és ARM-os binárisát, így a legtöbb fejlesztőnek legfeljebb néhány nap extra munkát jelenthet az átállás.

4 alkalmas, 12 órás biztonságos szoftverfejlesztés alapjai és Scrum otthonról képzésekkel köszönünk el 2020-tól.

a címlapról