Négy új 5G-s iPhone modell érkezett

Arra bő egy éve már a HWSW is utalt, az idei készülékek formaterve a nosztalgia jegyében születhetett meg. Ming-Chi Kuo ismét nem okozott csalódást, ugyanis a vadiúj modellek az iPhone 6 óta alkalmazott lekerekített, szappanforma helyett az évtized elejét idéző szögletes készülékdizájnt kaptak. A döntés vélhetően jó hatással lesz az eladásokra, hisz mindmáig sokan úgy gondolják, az iPhone 4-gyel bemutatott (és az iPhone 5-tel tovább vitt) markánsabb, elegánsabb formaterv az Apple (és Jony Ive) legjobban sikerült alkotása. A cupertinói vállalat egyébként már a 2018-ban bemutatott iPad Próval elindult (vagy inkább visszafordult) ebbe az irányba, a táblagépek széleit ugyanis szögletesre szabta a tervezőcsapat. A váltás vélhetően azt is jelenti, hogy az előttünk álló 5-6 év a szögletesebb dizájnok reneszánszát hozza, az Apple kínálatát tekintve legalábbis biztosan.

Jellemző módon a formatervvel párhuzamosan a készülékek képátlójához is hozzányúltak Cupertinóban, ráadásul az eddigieknél egy picit bátrabban. Az élekkel együtt közkívánatra visszatért a kisebb, az iPhone 5-höz és leszármazottaihoz közel álló készülékméret, iPhone 12 mini néven. Az 5,4 hüvelykes, vagyis az iPhone 11 Pro (és X, valamint Xs) képátlójánál majd fél hüvelykkel kisebb modellnek elsősorban az apróbb kezűek örülhetnek igazán, vagyis azok, akik számára mindmáig a 4 hüvelykes iPhone számít az ideális készülékméretnek. Bár az iPhone 12 mini utóbbiaknál bő 16 százalékkal nagyobb területű (5s és SE: 123,8 x 58,6 x 7,6, mini: 131,5 x 64,2 x 7,4), az iPhone 11-eseknél már 26 százalékkal kisebb, sőt, még a 4,7 hüvelykes új iPhone SE-t (így pedig az iPhone 8-at és felmenőit) is alulmúlja bő 9 százalékkal (8 és SE2: 138,4 x 67,3 x 7,3, mini: 131,5 x 64,2 x 7,4). Egyszóval az iPhone 12 minivel az Apple visszatért a kifejezetten kis méretű okostelefonok piacára, ráadásul úgy, hogy a beltartalom a kisebb képátlónak alig látta kárát.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az 5,4 hüvelykes, felső bevágással (notch) rendelkező, Super Retina XDR kijelző OLED típusú, mely az iPhone 11 LCD-jéhez képest szabad szemmel láthatóan jobb képminőséget jelent. A 2340x1080-as felbontáshoz kellemes, 476 ppi-s (pixel per inch) sűrűség társul 625 nites maximális fényerő, meg persze HDR10 és Dolby Vision támogatás mellett. A bemutató során a megszokottnál nagyobb hangsúlyt kapott a képernyőborítás. A Ceramic Shield mögött a Corning egyik új fejlesztése lapul, mely az Apple szerint minden eddigi okostelefonos képernyőborításnál ellenállóbb. Ezt elsősorban az anyag ütésállóságával igyekezett bizonygatni a cég, mely ígéri, akár négyszer nagyobb erőhatásnak is ellenállhat az üveg, a hangzatos nanokerámia részecskéknek hála. A karcállóságról nem sok konkrétum hangzott el, Zack Nelson (aka JerryRigEverything) azonban minden bizonnyal csattanós választ ad majd erre is.

Az alumíniumház és az alacsony, 135 grammos tömeg egy újabb közös pontot jelent az iPhone 5 (és 5s, illetve SE) modellekkel, nem úgy, mint az IP68-as szabványnak megfelelő por- és vízállóság. Ez utóbbinál a cég 6 méteres mélységben fél órás ellenállóságot ígér, habár beázásra továbbra sem vonatkozik a garancia. Szintén a kor elvárásainak igyekszik megfelelni a hátlapi kéttagú kamera, melynek kialakítása az előd iPhone 11-et idézik. A nagylátószögű, optikai képstabilizátorral megtámogatott 26 milliméteres (f/1.6) optika mellé egy ultraszéles látószögű 13 milliméteres (f/2.4) kamera került a jól megszokott LED villanó mellett. Az alapvető adatok szerint a nagylátószögű egységhez biztosan hozzányúlt az Apple, annak ugyanis a fényértéke 0,2-del javult, vélhetően az egy plusz taggal megtoldott, immár héttagú lencserendszernek hála.

Visszatért a MagSafe

Az USB-C-s MacBookokkal eltemetett, azóta is sokak által visszasírt MagSafe-et az iPhone 12-kel feltámasztja az Apple. Az elnevezés mögött most is egy mágneses rögzítési megoldás lapul, a korábbi, vezetékes csatlakozás helyett most azonban a vezeték nélküli töltő kényelmesebb használatát igyekszik segíteni a MagSafe. Ez röviden egy, a telefon hátuljába, a vezeték nélküli töltéshez szükséges indukciós tekercs köré rendezett mágnesgyűrűt jelent, melyhez gyorsan és pontosan hozzátapad a kompatibilis töltő, vagy bármilyen más eszköz. Az elgondolás már az Apple kínálatán belül sem számít teljesen újnak, gondoljunk csak a mágnesekkel teletűzdelt iPad Prókra. Az iPhone-oknál minden bizonnyal több módon is ki lehet majd használni a mágneses mező vonzását, például autós, vagy bármilyen más tartókkal, illetve különféle tokokkal, ahogy azt már a táblagépeknél, illetve a bemutatóban láthattuk.

A MagSafe az iPhone-ok esetében is egy praktikus és hasznos fejlesztésnek tűnik, a bevezetése mögötti legfőbb indok azonban a látottaknál távolabbra mutathat. Tavalyi hír, miszerint pár éven belül az utolsó fizikai aljzatnak számító Lightningot is eltüntetné készülékeiről az Apple. A frissen leporolt, a vásárlóközönség berkein belül kellemes nosztalgiával csengő MagSafe ennek lehet az előhírnöke, hisz segítségével használat közben is tölthető marad a készülék, mintegy pótolva a várhatóan majd a fülhallgató-jack sorsára jutó Lightningot. A fizikai aljzat nélküli iPhone koncepciója mögött egyébként elsősorban üzleti érdekek húzódhatnak, hisz így nem csak a készülékek gyártása lehetne olcsóbb, de csatlakozó híján drágább kiegészítők (pl. AirPods) felé lehet terelni a vásárlókat.

A motiválás már az iPhone 12-kel megkezdődött, a készülékek fogyókúrás dobozába ugyanis nem csak az EarPods névre hallgató vezetékes fülhallgató, hanem a töltőadapter is kimarad, csupán egy Lightning-USB-C kábel jár tartozék gyanánt. Ezzel készülékenként nyilván jó néhány dollárt spórol az Apple, amely természetesen újfent példásan környezetbarát működési filozófiájával magyarázza a lépést. Cupertinóban azonban vélhetően egyik vásárlót sem beszélik majd le arról, hogy ezen kiegészítők bármelyikét megvásárolja, beleértve a vezetékes töltésnél lényegesen rosszabb hatékonysággal működő, és így kevésbé környezetbarát vezeték nélküli töltőket. Utóbbi termékek területe ez idáig meglehetősen rögösnek bizonyult Cupertinóban. Az AirPower csúnya zakója utána kellett némi idő, amire az Apple elő mert állni egy újabb termékkel. A korábbi, akár három eszköz kötetlen elhelyezését ígérő csodatöltő helyett azonban most egy lényegesen szerényebb eszköz került terítékre, amelynek egyik oldalán az iPhone-t, a másikon az Apple Watch-ot lehet tölteni, előbbit már természetesen MagSafe-fel.

Ezzel párhuzamosan a vezeték nélküli töltés maximális teljesítményét is feljebb csavarta az Apple, így az eddigi 7,5 watt akár dupláját, 15 wattot képesek felvenni az új készülékek. A gyorsabb töltéshez azonban MagSafe kompatibilis töltő szükséges, a kvázi iparági szabványnak számító Qi-vel marad a szerény 7,5 wattos határ. Visszafelé továbbra sem működik a folyamat, azaz a tavalyiak után az idei készülékekből is kimaradt a kétirányú vezeték nélküli töltés, amivel szükség szerint mind az Apple Watch-ot, mint az AirPodsokat kényelmesen fel lehetett volna tölteni. Talán majd jövőre.

Az iPhone 12 és két iPhone 12 Pro

Az iPhone 12 gyakorlatilag egy nagyobb mini, hisz a 6,1 hüvelykes képátló mellett csak a készülék területe, tömege, illetve az akkumulátor kapacitása (erről még nincs pontos adat) jelent eltérést a kicsi iPhone-hoz képest. Az 5,4 és 6,1 hüvelykes készülékek tárkapacitása is megegyezik: 64, 128, illetve 256 gigabájtos méret közül lehet választani. A processzort tekintve már teljesen egységes a paletta: a négy modell ugyanazt az A14 Bionic rendszerchipet alkalmazza, így számottevő teljesítménybeli különbségre nem lehet számítani az egyes készülékek között.

A korábbi pletykákkal ellentétben sajnos a Touch ID, vagyis az ujjlenyomat-alapú biometrikus azonosítás idén sem került vissza az iPhone-okba. Ennek fájó hiányára sokaknál az idei év világított rá igazán, maszkban ugyanis jóformán egyáltalán nem működik az arcazonosításra alapozó Face ID, ami bizonyos helyzetekben jelentősen lassíthatja a készülékek feloldását, vagy épp az azokkal történő érintéses fizetést. Arról csak találgatni lehet, hogy az Apple miért vár legalább még egy évet a kijelző mögé építhető (akár ultrahangos) olvasóval, a konkurencia azonban már régen túl van ezen a kérdésen: számos androidos készülék kínál arcfelismerés mellett ujjlenyomat-olvasót, nagyban könnyítve az azonosítást.

Legújabb processzoros fejlesztését már az előző hónapban leleplezte az Apple, az A14 ugyanis az új iPad Airbe is bekerült. A lapka az iparág első 5 nanométeres csíkszélességen tömeggyártott terméke. A chip elődjéhez hasonlóan 2 teljesítményre és 4 hatékonyságra kihegyezett új processzormagot kínál, azzal viszont a cég rendhagyó módon nem dicsekedett, hogy ezek mennyivel múlják felül a közvetlen előd, vagyis az A13 egységeit. Az előző havi prezentációból annyi derült ki, hogy CPU-s számításokban akár 40 százalékkal is gyorsabb lehet az A14, habár ezt épp nem a közvetlen előd A13-hoz, hanem az A12-höz mérte az Apple. Most egy még homályosabb állítással próbálta leplezni a megszokotthoz mérten minden bizonnyal szerényebb ugrást a cég, miszerint a processzormagok 50 százalékkal gyorsabbak bármelyik másik okostelefonos chiphez képest. Jelentsen ez bármit is, annyi szinte biztos, hogy utóbbiakba sem az A13, sem az A12 nem tartozik bele. A nyilvánvaló ködösítés ellenére az A14 minden bizonnyal derekasan helytáll majd, idővel pedig talán az is kiderül, hogy mi áll a sumákolás mögött. A memóriáról most is mélyen hallgat az Apple, ám valószínűleg a két "sima" 12 kevesebb RAM-ból gazdálkodhat, mint a két Pro, a pontos értékekhez azonban pár hetet várni kell.

Az iPhone 12 és 12 mini modellek mellett a két Pro készülék is új képátlókat hoz el az Apple kínálatába. A kisebbik Pro 5,8 (pontosabban 5,85) helyett már 6,1 hüvelykes kijelzővel kerül piacra. A Pro Max is megnőtt: 6,5 helyett immár 6,7 hüvelykes a kijelzőpanel, amely új csúcsnak számít a vállalat okostelefonos kínálatában. Az Apple kihangsúlyozta, hogy mindezek ellenére a készülékek területe csak kisebb mértékben (nagyjából 2 százalékkal) nőtt, vastagságuk pedig csökkent, 0,7 milliméterrel. Természetesen a Prók esetében is OLED típusú, Super Retina XDR kijelző dolgozik, némileg magasabb, akár 800 nites fényerő mellett. A már ugyancsak említett Ceramic Shield borítás természetesen a Próknál is megvan az IP68-as por- és vízállósággal, a MagSafe-fel együtt. A készülékek külsejét tekintve anyaghasználatban lehet szembetűnő különbség, hisz a tavalyi modellekhez hasonlóan a Prók háza alumínium helyett rozsdamentes acélból készült.

A valamivel elegánsabb megjelenés mellett leginkább a kamerarendszer szólhat a Prók mellett. Ez annak fényében nem csoda, hogy jelenleg ezen a területen a legkönnyebb szabad szemmel is jól látható fejlődést felmutatni. Ehhez a tavaly bemutatott háromtagú rendszer fejlesztette tovább az Apple tisztes iparosmunkával. A kvázi alapértelmezett nagylátószögű optikai továbbra is 26 milliméteres, fényértéke azonban 0,2-del javult (f/1.6), a hét tagból álló optika alapján pedig vélhetően az iPhone 12 és 12 Pro egyazon egységen osztozik. Kérdés azonban, hogy képérzékelőben is osztoznak-e az olcsóbb és drágább modellek. A válasz vélhetően nem, a Próknál ugyanis egy 47 százalékkal nagyobb lapkáról és hatékonyabb képstabilizátorról szól a fáma, mely számottevően befolyásolhatja a képminőséget. Az alapvető specifikációkból kiindulva az ultraszéles látószögű, 13 milliméteres (f/2.4) kamera sem exkluzívan a Prók sajátja, hisz a két "sima" iPhone 12 esetében is épp ezeket a paramétereket kommunikálja az Apple.

Ami azonban bizonyosan csak a Prókon van, az a teleobjektívnek titulált lencse. Ez az iPhone 12 Pro esetében 52 milliméteres (f/2.0), a Pro Maxnál viszont már 65 milliméteres (f/2.2), így előbbi kétszeres, utóbbi viszont már kettő és félszeres optikai zoomot kínál. A teleobjektív mellett a kamerasziget csücskében található LiDAR is a Prók sajátossága. A LiDAR (Light Detection and Ranging) a kibocsátott infravörös lézerimpulzusok visszaverődéseit figyeli a környező tereptárgyakról, és azok visszaérkezésének ideje alapján készít háromdimenziós képet környezetéről. Ezzel gyakorlatilag szkennelni lehet a terepet, melyet gyorsabb és pontosabb fotós-videós fókuszáláshoz, illetve a mesterséges mélységélesség előállításához használja az Apple. A LiDAR-t azonban sok minden másnál is kapóra jöhet, például kiterjesztett valósághoz (AR), vagy tárgyak viszonylag pontos szkenneléséhez.

A szembetűnőbb hardveres különbségek listája ezzel nagyjából véget is ért. A bemutató még olyan, szoftveres képességeket emelt ki a Próknál, mint az Apple ProRAW képformátum. Ennek előnye, hogy tartalmazza a készülék által eszközölt módosításokat, amelyek igény szerint megtarthatóak vagy elvethetőek. Elsősorban szintén szoftveres képesség a 10 bites HDR és a Dolby Vision HDR videós formátumok támogatása.

Mindez szokatlanul szerény különbséget jelent a Prók javára. Aki ugyanis tud élni a teleobjektív és a LiDAR nélkül, illetve megfelel számára a 6,1 (vagy akár az 5,4) hüvelykes képátló, annak teljesen felesleges a nettó 200, vagy akár 300 dollárral drágább Prókat választani. A 64 gigabájtos iPhone 12 mini ugyanis nettó 700 dollárról indul, a mindössze képátlóban nagyobb iPhone 12 kezdőárát pedig 800 dollárnál húzta meg az Apple. A kártyafüggetlen készülékek árazása rendhagyó módon ennél 30 dollárral magasabb, így a 12 mini valójában 730, a nagyobbik 12 pedig 830 dollárról indul, amely idehaza rendre bruttó 300 000 és 350 000 forintot jelent. A 128 gigabájtos iPhone 12 Proért legalább nettó 1000, az iPhone 12 Pro Maxért pedig minimum 1100 dollárt kell kifizetni, mely összegek itthon bruttó 440 000 és 480 000 forintot jelentenek. Az amerikai dolláros árakat alapján idén sem emelte felsőkategóriás készülékeinek árát az Apple, már amennyiben a vezetékes fülhallgató (EarPods) és a töltőadapter elhagyását nem vesszük figyelembe.

Idehaza sajnos más a helyzet, az elmúlt egy évben sokat gyengült forint miatt ugyanis jelentősen drágultak a készülékek. Az iPhone 12 Pro modellek bruttó 40 000 forinttal kerülnek többe, az iPhone 12 ára pedig mintegy 60 000 forinttal nőtt az iPhone 11-éhez képest.

Az újdonságok mellett nem csak a tavaly bemutatott iPhone 11, de 2018-as iPhone Xr is piacon marad, a tavasszal bemutatott második generációs iPhone SE mellett. A 6,1 hüvelykes iPhone 12 és 12 Pro október 23-án kerül fel a  boltok polcaira, az iPhone 12 mini és az iPhone 12 Pro Max modelleket pedig három héttel később, november 13-ától lehet megvásárolni.

Az 5G és az iPhone-ok

A jelentősen átrajzol formaterv mellett az 5G, vagyis az ötödik generációs mobilhálózatok támogatása az iPhone 12 modellek másik nagy újítása, részben a Qualcomm X55-ös modemének hála. Ennek kihasználásához azonban megfelelő hálózatra van szükség, amely például idehaza még csak nyomokban érhető el, az ország mindössze néhány pontján. A jelenleg elérhető implementációk ugyancsak jellemző sajátossága, hogy sok esetben az átviteli sebesség csekély mértékben múlja felül a 4G-s tempót. Az 5G egyik vitathatatlan hátrányára pedig épp a konkurens Samsung világít rá saját weboldalán: a jelenlegi 5G (NSA) hálózatokon nem lehet hanghívást kezdeményezni, a VoLTE-hez hasonló hangátviteli technológia egyelőre nem támogatott sem a készülékek, sem pedig a szolgáltatók részéről. Mindez röviden annyit tesz, hogy hanghívásokat legfeljebb 4G-s (vagy régebbi szabványú), hálózatokon lehet lebonyolítani, az akkus üzemidő rovására. Nem is csoda, hogy az új iPhone-ok kizárólag akkor kapcsolódnak fel 5G-re, ha az iOS azt indokoltnak érzi (Smart Data Mode), például mikor nagyobb átviteli sebességre van szükség, vagy túlterhelt a 4G-s hálózat.

Az 5G tehát gyerekcipőben jár, így néhány egyedi helyzettől eltekintve egyelőre nem éri meg emiatt készüléket cserélni. Ahogy az előző generációknál, vagyis a 3G és 4G esetében, úgy most is célszerű kivárni amíg a szolgáltatók felveszik a lépést, megfelelő hálózat hiányában ugyanis fabatkát sem ér a készülékoldali támogatás. Egyelőre az időtállóság is kérdéses, bár az Apple állítja, az iPhone 12 támogatja a legtöbb (18+2 darab) 5G-s frekvenciát a piacon lévő okostelefonok közül. A korábbi implementációkra visszatekintve most sem lenne meglepő, ha idővel sokakat kellemetlen meglepetésként érne egyes frekvenciák vagy technológiák támogatásának hiánya. Az Apple első 4G-s készülékének számító iPhone 5 például mindössze pár darab LTE sávhoz képes kapcsolódni, a mindmáig teljes körűnek tekinthető támogatás csak a két évvel később érkezett iPhone 6 hozta el.