Szerző: Asztalos Olivér

2020. szeptember 14. 14:58

Gigafelvásárlás: 40 milliárdért veszi meg az ARM-ot az Nvidia

Nem csak fennállásának, de a félvezetőipar eddigi legnagyobb értékű felvásárlását is véghezviheti az ARM megszerzésével az Nvidia, így alapozva meg következő évtizedeinek irányát és növekedését. Az elmúlt hetek pletykáinak megfelelően tehát az amerikai chiptervező lehet a domináns okostelefonos architektúrát jegyző brit cég új tulajdonosa. A tranzakció összértéke mintegy 40 milliárd dollár (kb. 12 000 milliárd forint). A vételár valamivel több mint felét, 21,5 milliárdot Nvidia részvényekben, a maradékot pedig készpénzben kapja meg az eladó, vagyis a japán SoftBank, mely egy 10 százalék körüli résszel bennmarad a tervezőcégben.

Közleményében az Nvidia kiemelte, hogy piacvezető grafikus és gépi tanulásos fejlesztéseit az ARM gazdag ökoszisztémájával ötvözve páratlan technológiák és termékek születhetnek a jövőben. A vásárló ígéri, hogy az okostelefonos piac számára kulcsfontosságú licencelési struktúra nem változik, az ARM központja pedig az Egyesült Királyságban található Cambridge-ben marad, valamint különféle beruházások keretében a jövőben tovább bővül majd. Ezzel együtt a felvásárlás jelentősen átrendezheti a félvezetőiparban aktuálisan uralkodó erőviszonyokat, melynek hosszútávon számottevő következményei lehetnek.

Miért kell az ARM?

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x)

Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x) Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

A gigafelvásárlás egyik nagy kérdése az alapvető indíték. Az Nvidia ugyanis (megfelelő licencdíjért cserébe) eddig is hozzáférhetett az ARM bármely fejlesztéséhez. Az elsősorban GPU-iról ismert chiptervező régóta él a lehetőséggel, mely először a kevésbé sikeres okokstelefonos és tabletes Tegra alkalmazásprocesszorok formájában manifesztálódott, újabban pedig a nagy reményekkel fejlesztett önvezetős Nvidia chipekben (Xavier, Orin) bukkannak fel sorra az ARM bizonyos magjai. A kvázi set-top-boxként funkcionáló Shield TV-ben, illetve a szép sikereket elért Nintendo Switchben ugyancsak ott a Tegra és az ARM, processzormagok vagy épp utasításarchitektúra formájában.

nv_1

Mindez ugyanakkor piaci részesedés és bevétel szempontjából egyaránt elenyésző. Az Nvidia bármennyire is korán igyekezett beszállni a mára minden szempontból hatalmasra duzzadt okostelefonos piacra, pár rendhagyó kivételtől eltekintve alig került piacra Tegrára épülő okostelefon. Pedig ambíciókból és befektetésből már évekkel ezelőtt sem volt hiány, amit jól mutat, hogy a projekthez még az integrált szoftveres baseband (rádiós modemes) technológiát fejlesztő Icerát is felvásárolta az Nvidia, mintegy 367 millió dollárt kidobva az ablakon. Mindeközben az Intel is serényen öntötte a milliárdokat az okostelefonos piacba, sokkal nagyobb sikereket azonban a konkurensnek sem sikerült elérnie. Az ARM felvásárlásával azonban nulláról egy csapásra egyeduralkodóvá válhat az Nvidia, mely a tranzakció sikeres lezárását követően évi nagyjából 1,4-1,5 milliárd darab új okostelefonban láthatja majd viszont egyes fejlesztéseit.

Az első olvasatra óriási volumen azonban még nem jelent hasonló mértékű forgalmat és profitot. A jelenleg publikusan elérhető, 2017-es számok alapján az ARM évi 1,37 milliárd angol fontos forgalma mellé mindössze 325 millió fontos profit társult, ami még annak fényében is kevés, hogy egyszeri kiadások csorbították a nyereséget. Egy évvel korábban még 604 millió maradt a kasszában, ám még ezzel az összeggel kalkulálva is mintegy nagyjából 50 év alatt térülhetne meg az Nvidia befektetése. A vásárló tehát kimondva-kimondatlanul azon lesz, hogy minél hamarabb, minél magasabbra srófolja fel az ARM-divízió forgalmát és nyereséget. Bár erről egyelőre semmilyen információ nincs, ehhez vélhetően nem a licencdíjak jelentős emelését választja majd az Nvidia.

Az ARM nem gyárt fizikai chipeket, csak az általa kidolgozott IP-ket (szellemi tulajdont) értékesíti különféle csomagokban. A legegyszerűbb csupán az ARM utasításarchitektúra licencét tartalmazza. Ilyet vásárol például az Apple, aki erre saját mikroarchitektúrát készít, majd azt a TSMC-vel legyártatja. A következő lépcsőben már a mikroarchitektúrát (jellemzően a Cortex-sorozatú magokat) is az ARM biztosítja, a gyártás kidolgozása azonban teljes egészében a vásárló feladata. A harmadik, egyben a megrendelő számára legegyszerűbb (és legdrágább) megoldás a fizikai IP megvásárlása, amit az ARM POP-nak hív, és ez már tartalmazza az adott gyártástechnológián történő implementációt is.

A kaliforniai tervezőcég inkább egyes fejlesztéseinek licencelhetőségével egészítené ki az ARM jelenlegi kínálatát, mely IP-k ezzel rögtön egy már jól kiépült, rendkívül széles ügyfélkör számára lennének elérhetőek. Bár az ARM étlapján régóta léteznek GPU-k és különféle megjelenítős elemek, a Mali néven futó egységek az utóbbi években jellemzően lemaradtak a konkurenciához képest. Ennek fényében borítékolható, hogy pár éven belül a PC-s játékosok körében legnépszerűbbnek számító számító GeForce márkanév is felbukkan az okostelefonokban, esetleg tabletekben. A gamer okostelefon fogalma nem számít újnak, kiugróan gyors grafikus egység hiányában ugyanakkor jelenleg a gyártók viszonylag nehezen tudják differenciálni ezen termékeiket. Pár éve a Samsung mind az Nvidiával, mind pedig az AMD-vel tárgyalt egy esetleges GPU-s licencmegállapodásról, a dél-koraiak azonban végül inkább utóbbi, konkurens féllel szerződtek le, amely most extra motivációt jelenthet(ett) az Nvidia számára. Az okostelefonos GPU-val kézen fogva a tervezőcég gépi tanulásos feldolgozói (NPU) is megjelenhetnek majd az egyes chipekben. Az elmúlt pár évben egyre több gyártó és szoftverfejlesztő készített gépi tanulásra alapozó alkalmazásokat és szolgáltatásokat, az irány pedig a következő években tovább erősödhet.

 

Ostrom jöhet a PC-piacért

A klienseszközök tekintetében manapság messze legnépszerűbb okostelefonok mellett várhatóan a PC-piac sem bújhat majd ki az Nvidia célkeresztjéből. Az Intel uralta területen a mobiltelefonokkal szemben az ARM mindeddig képtelen volt megvetni lábát, és bár a Qualcomm-Microsoft kettősének közös próbálkozása felvillantott pár apró reménysugárt, bármiféle sikerről egyelőre nem lehet beszélni. Gazdag szellemi tulajdonát és a PC-piacon kialakított üzleti kapcsolatrendszerét kikanázva várhatóan az Nvidia minden eddiginél nagyobb erőbedobással ugrik majd neki a személyi számítógépeknek. A vállalat évek óta nagy előnnyel vezeti a diszkrét GPU-k piacát, korábban pedig az AMD és Intel processzoraihoz egyaránt készített lapkakészleteket nForce márkanéven.

nv_3

Az Nvidia számára kapóra jöhet az Apple által épp megkezdett irány. A cupertinói vállalat mindössze 2 hónapja jelentette be, hogy másfél évtizednyi partnerség után búcsút vesz az Inteltől, a Macek központi egységeit pedig házon belül fejlesztett, ARM-alapú chipekre cseréli, amelyhez hamarosan az Nvidia nyújthatja a szükséges licencet. Ahogy azt a HWSW már pedzegette, ez hosszabb távon fájdalmas lehet az Intelnek, illetve a komplett x86-os ökoszisztémának, az Nvidia várható támogatása pedig csak olaj lehet a tűzre. Arról egyelőre csupán találgatni lehet, hogy az Nvidia megpróbál-e saját tervezésű lapkával utat találni a PC-khez, az azonban borítékolható, hogy a GeForce, illetve egyéb, a piaci számára releváns IP-k elérhetőek lesznek a chiptervezők, például a Qualcomm vagy a MediaTek részére, a szükséges meghajtóprogramokkal és egyéb kulcsfontosságú szoftverekkel együtt.

A nagy hal: adatközpontok

Az Nvidia nyilatkozatai alapján a különféle klienseszközökhöz képest első körben sokkal inkább a nagyvállalati fejlesztések kaphatnak kiemelt hangsúlyt. A kiszolgálók piacának meghódítását már évekkel ezelőtt megkezdte a Tesla néven megismert gyorsítókártyáival a cég. Ezt tavaly márciusban a Mellanox 6,9 milliárd dolláros felvásárlása követte. A különféle, nagyteljesítményű hálózati lapkákat és interkonnekt rendszereket készítő cég azóta már be is olvadt az Nvidiába, mely épp egy hónapja jelentette be, hogy a divízió Nvidia (Mellanox) Networking néven működik tovább. A chiptervező elmúlt bő 10 éves munkájának eredményét mi sem mutatja, jobban, hogy a legutóbbi pénzügyi negyedévben már 1,75 milliárd dollár származott különféle nagyvállalati termékekből, ami egy év alatt közel 170 százalékos növekedést jelent. Bár a forgalom még mindig csak az Intel DCG (Data Center Group) értékének nagyjából 25 százaléka, az Nvidia negyedéves forgalmának azonban már 45 százaléka, vagyis közel fele.

nv_2

Az ARM megszerzése közép- és hosszútávon elsősorban a vállalat ezen részének, tehát az adatközpontos divízió forgalmában mutatkozhat majd meg. Az Nvidia az elmúlt pár évben már komplett HPC-s kiszolgálókkal is előrukkolt DGX és HGX néven, melyek viszont saját szerverprocesszor híján az Intel és az AMD központi egységeire volt kénytelen felhúzni, kompromisszumokkal. Eközben a vállalat az IBM-mel szövetkezett, hogy legyen olyan elérhető CPU a piacon, amely támogatja a villámgyors CPU-GPU kapcsolathoz szükséges saját vezérlőblokkot, az NVLinket. Mindezek fényében nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy kirajzolódjon az első ARM utasításarchitektúrára épülő szerverprocesszor, amit kifejezetten saját GPU-s és hálózatos technológiáihoz tervezett az Nvidia, különféle speciális részegységekkel megtűzdelve.

nv_dgx_a100

A képet ugyanakkor nagyban rondítja, hogy pár hamvába hullt (pl. Qualcomm Centriq) próbálkozás utána az ARM továbbra elhanyagolható részesedéssel rendelkezik a kiszolgálók piacán, az Nvidiának tehát kvázi nulláról kell indulni, ami alaphangon 5-10 éve felfutást jelenthet. Ez ugyanakkor némi előnyt is jelentet, hisz az okostelefonos mikroarchitektúrákkal és magokkal ellentétben ezen a területen jóval kevésbé kell figyelni, illetve megfelelni a partnerek igényeinek, vagyis az Nvidiának szabad keze lehet a jövőbeni adatközpontos fejlesztések irányában. A sok milliárd dolláros kérdés az, hogy sikerül-e kellően nagy hozzáadott értéket társítani az ARM-os szerverprocesszorokhoz, ezzel pedig kiugrót alkotni az Intel által uralt piacon.

Új szelek

Az Nvidia-ARM üzlet hatása előbb vagy utóbb az iparág szinte teljes egészére kihathat többé vagy kevésbé. Ehhez természetesen először az ilyenkor szükséges versenyfelügyeleti jóváhagyások megszerzésére lesz szükség, ami például a 117 milliárd dollárosra taksált Broadcom-Qualcomm üzletnél végül nem jött össze. Az Nvidia esélyei lényegesen jobbak, a Kína és Amerika között dúló kereskedelmi háború azonban még gördíthet akadályt a felvásárlást útjába.

nv_4

Amennyiben viszont a felek által remélt időben, valamikor 2022 elején lezárul a tranzakció, az egy új korszak kezdetét jelentheti az Nvidia számára. Ezzel ugyanis nem csak értékében, de piaci befolyásában is az Intel mellé (vagy inkább elé) kerülhet a cég, az x86 mellett ugyanis jelenleg csak az ARM tekinthető meghatározó, nélkülözhetetlen utasításarchitektúrának az iparágban. Az Nvidia ígéri, az akvizíció sikeres lezárását követően komoly bővülésen mehet keresztül az ARM és annak jelenleg mindössze évi 500 millió dollár körül mozgó K+F büdzséje. (Az Nvidia jelenleg évi 3,2 milliárdból gazdálkodhat.) Ezt követően a két fél elkezdheti összehangolni, illetve optimalizálni működését, amelynek gyümölcsei gyökeresen új fejlesztési irányokban és termékekben testesülhetnek meg, legkorábban valamikor az évtized közepe táján.

4 alkalmas, 12 órás biztonságos szoftverfejlesztés alapjai és Scrum otthonról képzésekkel köszönünk el 2020-tól.

a címlapról