Gyorsítópályán az EUvsVirus magyar bajnokai

A globális koronavírus-járvány egyik pillanatról a másikra világszerte átalakította a mindennapokat, az egészségügyre és a gazdaságra is fájdalmas csapást mérve. A pandémia ugyanakkor kényszerűen az innovációnak is hatalmas lendületet adott, napok alatt egész Európában sorra indultak a válsághelyzet enyhítését célzó megoldásokat kereső hackathonok a Hack The Crisis és hasonló kezdeményezések, majd a páneurópai EUvsVirus ötletverseny formájában.

Aki fél füllel is követte az eseményeket annak már nem kell ecsetelni, hogy többek között a HWSW szervezésében megvalósult hazai Hack The Crisisen szép eredményeket elért magyar csapatok az EuvsViruson is arattak: míg az összes, 20 ezer résztvevő csapattag közül csak 200 fő volt magyar, mégis hazai csapatok söpörték be a fődíjak harmadát. A Health & Life kategória aranyérmét a Team Discover vitte el, a csapat diagnosztikai headsete a magyar Hack The Crisis után az egész Európára kiterjedő verseny zsűrijének tetszését is elnyerte a több, mint 900 csapatból álló mezőnyben.

Az EIT Digital Master School hallgatóiból álló csapat tagjai az üzleti és adatelemzési oldalért felelős Lakatos Péter, a 3D tervezésen dolgozó Dános Péter, Mitnyik Levente, aki a beágyazott hardver és szoftver fejlesztésével foglalkozik, Nagy Kristóf, aki a design és grafikus elemek készítése mellett villamosmérnökként vesz részt a fejlesztésben, az ugyancsak az eszköz elektronikai oldalával foglalkozó Knébel Miklós, illetve Elődi Márton, aki UX és terméktervezés vonalon vett részt a projektben.

A HACK THE CRISIS SZÜLTE AZ ÖTLETET

Lakatos Péter, Dános Péter és Mitnyik Levente a HWSW-nek is mesélt a Team Discover létrejöttéről: a csapat nem egy jó előre bekészített ötlettel érkezett a hackathonsorozat első állomását jelentő Hack The Crisisre, a verseny kiírásakor kezdtek vizsgálódni, hogy egyáltalán melyik kategóriát lehetne valamilyen ötlettel megcélozni. Ahogy Lakatos Péter elmondta, végül az egészségügyre esett a választás, amely teljesen új terület volt a csapat számára. Éppen ezért sok orvossal, egészségügyi dolgozóval vették fel a kapcsolatot, hogy körbe tudják járni, azok legfontosabb, és persze a 48 órás hackathon alatt megvalósítható igényeit.

Megoldásuk egy viselhető monitorozó eszköz, amely a kórházban megfigyelés alatt tartott betegek állapotát figyeli még az intenzív vagy szubintenzív osztályok előtt. A nővérek így sokkal több embert tudnak figyelni egyszerre és gyakoribb adatok alapján lehetne döntéseket hozni, nem beszélve arról, hogy a fizikai kontaktus gyakoriságát is csökkenti az eszköz, így a vírus terjedését is. 

A csapat az elejétől fogva hardveres termékben gondolkodott, így Péter szerint a viselhető diagnosztikai eszköz ötlete gyorsan kikristályosodott, a pontos funkcionalitás kapcsán ugyanakkor továbbra is sok volt a kérdőjel. Végül a csapat a mérni kívánt értékeknél – orvosi konzultáció után - a véroxigén-szaturáció, a légzésfrekvencia, illetve a testhő monitorozása mellett döntött, miután ezek mind gyakran vizsgált paraméterek kórházi környezetben és különösen fontosak a koronavírusos betegek állapotfelmérésénél. Mindez pedig egy fejre helyezhető vázra került - mivel ezt tudták a rendelkezésükre álló felszereléssel a lehető leggyorsabban legyártani. A prototípusba egyszerű, hobbielektronikai üzletekből beszerezhető szenzorok kerültek, amelyek adatait egy Arduino Nano gyűjti be. Utóbbival egyébként, ahogy arra Mitnyik Levente visszaemlékezett, meggyűlt a csapat baja a mikrokontroller visszafogott memóriája miatt, szerencsére azonban ahogy a későbbi nehézségeket, ezt is sikerült megoldani.

A verseny, illetve a fejlesztés tempóját jól illusztrálja, hogy a csapat a rajt napján szerezte be a szükséges szenzorokat, amelyekhez aztán az első egyeztetés után az akkor még Svédországban tartózkodó Dános Péter megtervezte a készülékház első verzióját. A modellt aztán átküldte a csapat Magyarországon tartózkodó tagjainak akik itthoni 3D nyomtatóján azt le is tudták gyártani. Persze nem ment minden elsőre, módosításokra is szükség volt a felpróbálás és az érzékelőkkel való sakkozás után, de az új variáns kinyomtatását is sikerült távolról lezongorázni.

Az ötlet megszületése után így 30 óra kellett a működőképes prototípus elkészüléséhez - a headset vázának végleges modelljét Dános Péter szombat éjfélkor küldte át a csapatnak - másnap pedig tíz perccel a déli határidő előtt még a zsűrinek készített videó exportálása zajlott. A fennakadások dacára sikerült időben leadni a projektet, amellyel egy online hackathonnal később a páneurópai mezőnyben sikerült aranyéremmel "hazatérnie" a csapatnak.

PROOF OF CONCEPT, MAJD ÉLES TERMÉK

Jelen állapotában persze a készülék nem vethető be a kórházakban, a hardverboltban beszerzett szenzorokkal, illetve a jelenlegi kialakítással az legfeljebb demóeszköznek felel meg. A kétnapos verseny alatt persze nem volt idő felkutatni a legjobb érzékelőket - de akkor nem is egy az egészségügyi intézményekben gyakorlatban is használható modell létrehozása volt a cél.

Mára azonban nagyon is ebbe az irányba indult el a projekt, a hackathonok díjai mellett ugyanis a csapat az EIT Digital pályázatát is elnyerték, amely kifejezetten a vírushelyzet enyhítését célzó kezdeményezéseknek biztosít gyors lefolyású támogatást - méghozzá nem is elhanyagolható méretűt, a Team Discovernek félmillió euró jutott, hogy a féléves lefolyású projektben elkészítse tesztelésre kész diagnosztikai eszközét. Ehhez nem csak a prototípust kellett a csapatnak felvillantani, de a pályázat értelmében partnereket is kellett szerezniük, ráadásul nem csak Magyarországról. A feladatra egy hetük volt, ezalatt pedig három céget és egy egyetemet is sikerült maguk mögé állítani: ezek a hazai ELTE-Soft és Mohanet, a holland InnoTractor, és az ELTE.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Az InnoTractornál a kapcsolatfelvételhez szerencse is kellett: a partnerkeresés közben Lakatos Péter egy holland ismerősét kereste meg, akivel korábban egy brüsszeli EIT Digital rendezvényen találkozott. Mint kiderült a kontakt a cloud megoldásokkal és IoT szenzorokkal foglalkozó InnoTractornál készítette a szakdolgozatát és fel is vette a kapcsolatot a cég egyik vezetőjével a Team Discover ügyében. A vállalat tetszését gyorsan elnyerte a magyar kezdeményezés: a megkeresést követő három órán belül már személyes egyeztetésre hívták őket. A Team Discover most az ELTE-Soft ernyője alá vonult be, a pályázat célja azonban, hogy a későbbiekben önálló, önfenntartó startupként folytathassa majd munkáját a csapat.

Ennek megfelelően már gőzerővel folyik a munka a készülék 1.0-s verzióján, amely jó eséllyel elengedi majd a headset kialakítást és egy kényelmesebb, hosszabb távon is viselhető formatervet kap. A csapat jelenleg több lehetséges utat is vizsgál, a legígéretesebbnek pedig az alkarra, illetve mellkasra rögzíthető kialakítások látszanak.

Bár a koronavírus-járvány ihlette a projektet, az eszköz elég alapvető és fontos paramétereket vizsgál ahhoz, hogy a pandémia elmúltával is hasznos legyen az egészségügyben. A jelenleg vizsgált értékek is relevánsak szinte minden kórházban fekvő ember számára, nem kizárt azonban, hogy a készülék a végleges verzióig új érzékelőkkel is bővül. A cél, hogy az új modellel a viselőket konstans megfigyelés alatt tarthassák, akár éjszaka is, így sokkal több értékes adatot nyerhetnek majd ki.

Ehhez persze értelemszerűen vezeték nélküli megoldásra van szükség, aminek szintén megvannak a maga kihívásai. A csapat jelenleg is keresi a megfelelő vezeték nélküli kommunikációs protokollt az eszközhöz, amely nem csak energiatakarékos, azaz hosszú akkus üzemidőt biztosít, de a kórházak szigorú elvárásainak is megfelel. Ebben egyébként a csapat a Mohanet segítségére is számíthat, a cégnek már kiterjedt tapasztalatai vannak a területen.

Végeredményben azonban a cél nem csak egy viselhető szenzorpakk, hanem egy ökoszisztéma létrehozása, amelybe aztán újabb érzékelők is becsatornázhatók - persze még sok a nyitott kérdés a projektben, egyebek mellett az adatok megjelenítéséhez és feldolgozásához használt háttérrendszert illetően is. Sok kórházban nem meglepő módon a gyűjtött információk érzékenysége miatt eleve kizárt a felhős háttér használata, így minden feladatot helyben telepített szerveren kell majd megoldani, az internettől akár teljesen elvágva.

A csapat a rendszerrel, amelynek pontos architektúrájának kidolgozása jelenleg is folyik, az adatfeldolgozás mellett predikciós, illetve kiegészítő funkciókat is nyújt majd - de értelemszerűen nem akarnak döntéseket hozni az egészségügyi dolgozók helyett, csupán segíteni a diagnosztikát, statisztikákkal, trendanalízissel.

AZ ENGEDÉLYEZTETÉS A LEGNAGYOBB FALAT

A pályázat, illetve a befektetők követelményei szerint a csapatnak még idén el kell tudni indítani egy pilot projektet, amelynek során az eszköz tesztelése megkezdődhet. Ahogy Lakatos Péter is kiemelte, a tesztelés kapcsán szembesültek a projekt eddigi legnagyobb nehézségével - az engedélyeztetési folyamatokkal. Egészségügyi eszközöket piacra vinni ugyanis hatalmas falat, a megfelelő engedélyek megszerzése Európában egy év is lehet, de az Egyesült Államokban például több évig is elnyúlhat.

A Team Discover ezért először nem is kórházakban állítaná tesztüzembe az eszközöket, helyette magánkézben lévő idősotthonokban tenné próbára azokat, ahol jóval lazább követelményeknek kell megfelelniük - de természetesen itt is elvárt, hogy a használat biztonságos legyen. Hosszútávon persze a csapat a kórházakba is utat találna, ahol nem az intenzív vagy szubintenzív osztályokra, sokkal inkább a manuális megfigyelés alatt álló emberekre fókuszálna termékével.

A projekt a nulladik perctől kezdve nyit majd a magyar mellett a külföldi intézmények felé is, a tagok már most egyeztetnek holland, spanyol és norvég kórházakkal, de dél-amerikai cégek is érdeklődtek már a kezdeményezés kapcsán. Persze a hazai piacnak is megvannak a maga előnyei, Péter szerint miután kicsi ország vagyunk, könnyű ismeretségeket, találkozókat is jóval könnyebb szervezni a hazai egészségügyi szakértőkkel. Az igény ugyanakkor világszerte adott a Team Discover megoldására, hiszen alapvetően tőlünk nyugatabbra is "manuális" diagnosztikai módszereket használnak, és a gyűjtött adatokat is sok helyen még papíron vezetik.

Ahhoz ugyanakkor, hogy a kórházakba eljussanak, még hosszú utat kell bejárni elsősorban a fentebb is tárgyalt engedélyeztetés nehézségei miatt, szerencsére a Team Discover partnereinek már van tapasztalata a területen. Ebben a félévben ugyanakkor a hardver elkészítése a cél, amellyel a tesztelést már meg lehet kezdeni az említett idősotthonokban - amelyekben a Team Discover diagnosztikai eszköze már jövőre feltűnhet.

FRISSÍTÉS

A projekt idő közben új brand alá került, Entremo néven fut tovább.