Már kétmillió végponton adhatna gigabites netet a Telekom
Újabb mérföldkőhöz ért a Magyar Telekom vezetékes szolgáltatási szegmense, a cég kedden bejelentette, hogy immár kétmillió potenciális végponton tudna gigabites internetet biztosítani, a magyar otthonok és vállalkozások mintegy 40%-a számára. A valós igény ugyanakkor ennél egyelőre jóval kevesebbnek tűnik.
Hálózatának immár kétmillió potenciális vezetékes végpontján tudna akár gigabites sávszélességű internetelérést biztosítani a Magyar Telekom, a hosszú távú cél pedig, hogy az egész országban ilyen hálózatot kínáljon az otthonoknak és irodáknak - áll a szolgáltató tegnap kiadott sajtóközleményében. A valóság azért ennél valamivel kijózanítóbb, a gigabites netért egyelőre nincs tolongás, és még mindig rengeteg háztartás vagy vállalkozás van bekötve a hálózatba részben kényszerűségből, részben kényelmi okokból az antik xDSL technológiával. Az ominózus kétmillió végpont jelentős részénél ráadásul nem kizárólagos szolgáltató a Telekom, vagyis versenyeznie kell az ügyfelekért legfőképpen a nyomott árakon szolgáltató DIGI-vel, illetve a mobil mellett vezetékes szolgáltatást is kínáló Vodafone-nal.
NEM TOLONGANAK ÉRTE
A Magyar Telekom múlt héten publikált első negyedéves üzleti jelentésének tanúsága szerint a szolgáltató a március 31-ével záródó periódusban összesen mintegy 1,255 millió vezetékes szélessávú előfizetéssel, vagyis effektíve ugyanennyi bekötött végponttal rendelkezett, ám ebben benne van mintegy 495 ezer xDSL előfizetés is, vagyis a gigabites elérésre képes bekötött végpontok száma a legjobb esetben is 760 ezer lehet. Érdemes hozzátenni ezzel együtt, hogy a Telekom hosszú évek kitartó munkáját követően idén jutott el először oda, hogy az xDSL ügyfélbázis méretét félmillió előfizetés alá tudta szorítani.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A Telekom gigabites elérést jelenleg két technológiával képes biztosítani. A modernebb, optikai (FTTH) hálózaton akár 2 gbps letöltési sávszélességet is igényelhetnek az előfizetők - ilyen képességű végpontból az előző negyedév végén nagyjából 327 ezer üzemelt a Telekom hálózatában, míg a kábel szélessávú előfizetők száma meghaladta a 432 ezret - ezek a végpontok azonban még nem lettek mindenhol továbbfejlesztve a DOCSIS 3.1 szabványnak megfelelően, melyet tavaly ősszel vezetett be a Telekom a HFC-hálózaton.
A szolgáltató sajtóközleménye szerint egyébként a kétmillió potenciális gigabites végpontból 675 ezeret a HFC hálózaton, 1,357 milliót pedig optikán biztosít a Telekom.
A kétmilliós mérföldkővel kapcsolatos várakozásokat tovább árnyalja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi, idén januárban közzétett vezetékes gyorsjelentése szerint a hazai internetszolgáltatói piac 90%-át lefedő cégek összesen 865 ezer bekötött FTTx, illetve 1,237 millió kábelnetes eléréssel rendelkeznek, utóbbiak jelentős része (gyakorlatilag a Vodafone teljes vezetékes hálózata) ráadásul jelenleg nem gigabit-képes. Vagyis az egész országban összesen alig van több kétmillió FTTx és HFC technológiájú internetelérésnél.
Lényeges szempont emellett, hogy a Telekom DOCSIS 3.1-re fejlesztett kábelhálózata túlnyomó részt csak letöltési irányban kínál gigabites sávszélességet, a feltöltés továbbra is erősen korlátos, mivel a hálózat visszirányban nem, vagy csak néhány helyszínen kapta meg az ehhez szükséges fejlesztéseket. Utóbbi révén a gigabites HFC-hálózaton elérhetővé válik a 200 Mbps sávszélességű visszirány is, ami jelentős kontrasztot képez a hálózat többi részén legjobb esetben elérhető 25 Mbps-sel.
FELTÖLTÉSI KORLÁTOK
A hálózatok visszirányú kapacitása sokáig egyáltalán nem kapott hangsúlyos szerepet a felhasználás jellege révén, ám különösen az olyan helyzetek, mint a mostani, koronavírus-világjárvány miatti intenzív otthoni munka és tanulás a korábbinál jóval nagyobb visszirányú kapacitást vehetnek igénybe.
A HFC hálózatok technológiai korlátai és azok bizonyos határon túli magas fejlesztési költségei a jövőben az összességében jóval szimmetrikusabb képet nyújtó, kimeríthetetlennek tűnő kapacitással rendelkező FTTH hálózatok építésének preferálására sarkallhatja a vezetékes szolgáltatókat. A Telekom ezért az első negyedévben újonnan épített optikai hálózatot adott át többek között Budapest VI., VIII., XI. és XIII. kerületében, valamint Bábolnán, Bagodon, Bakon, Debrecenben, Derecskén, Kiskunfélegyházán, Komáromban, Kömlődön, Miskolcon, Nagyigmándon, Pacsán, Pusztavámon, Tácon és Zalaegerszegen.