Szerző: Koi Tamás

2020. április 29. 10:21

Nyomasztott a booking.com, a GVH lesújtott

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eddigi fennállásának legnagyobb összegű büntetését szabta ki a booking.com szállásfoglaló oldal holland anyacégére tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

Eddig soha, egyetlen vállalkozást sem büntetett meg akkora összegre - 2,5 milliárd forintra - a magyar versenyjogi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mint a booking.com szállásfoglaló oldal tulajdonosát, a holland Booking.com B.V-t. Az európai versenyfelügyeleti szerveknek régóta célkeresztjében voltak, illetve vannak a hasonló szállásfoglaló, vagy akár nagyobb e-kereskedelmi cégek, melyek többek közt előszeretettel élnek a pszichés nyomásgyakorlás eszközével annak érdekében, hogy a fogyasztó döntését befolyásolják.

A GVH 2018-ban megkezdett vizsgálata ezen kívül két vonatkozásban is jogsértőnek találta a booking.com gyakorlatát. Így a szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”, a fogyasztók azonban  valójában e lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül, azaz az ingyenesség árát beépítették az érintett szállás díjába. A booking.com azóta egyébként már szakított ezzel a jogsértő gyakorlattal.

bookingcom_amsterdam

A hatóság a fentebb említettek szerint kifogásolta továbbá, hogy a Booking honlapján és mobilalkalmazásában elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden egyes lépésénél figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített) sürgető tájékoztatásokat tett közzé (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltik a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és korlátozottan elérhető.

Ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. A hasonló üzenetek tudat alatt is olyan érzelmeket, félelmet váltanak ki a fogyasztókból, hogy ha nem foglalják le mielőbb a szálláshelyet, lemaradhatnak róla (a szakirodalom által FOMO hatásként leírt jelenség). Mindez torzítja a fogyasztó ügyleti döntését - hívja fel a figyelmet a GVH. A szervezet álláspontját egy a döntés meghozatalát megelőzően készített közvélemény-kutatással és piacelemzéssel is igyekszik alátámasztani.

Ezt a gyakorlatot egyébként számos e-kereskedő is alkalmazza, weboldalaikon a termékleírások mellett hasonló, a vásárlót sürgető üzeneteket elhelyezve. E-kereskedői berkekben a GVH mostani döntését sokan bírálják azért, mert szerintük a hatóság nem tudja bizonyítani, hogy az adott terméket vagy szállást valóban annyian foglalják, vásárolják vagy böngészik, mint amit az oldalon feltüntet az üzemeltető, ez a megközelítés azonban alapvetően téves. Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó cég ügyvezető partnere lapunknak elmondta, e tekintetben semmilyen bizonyítási kényszer nem terheli a hatóságot.

Siklósi kérdésünkre hozzátette, ha a booking.com a hatóság felszólítására továbbra sem hagy fel a jogsértő magatartással, egy idén életbe lépett szabályozási elem révén a magyar hatóságoknak végső esetben lehetőségük adódhat arra, hogy az oldal elérését Magyarországról blokkolják.

a címlapról