Több mint 30 német cég jutott 5G-s spektrumlicenchez
November óta összesen 33 német cég kért és kapott frekvenciahasználati jogosultságot a helyi hírközlési hatóságtól abból a célból, hogy üzemeikben, telephelyeiken saját, privát 5G-s hálózatot építhessenek.
Igen élénk az érdeklődés a német nagyipari szereplők részéről azokra az 5G-s spektrumlicencekre, melyekre alapozva a cégek saját üzemterületeiken - jellemzően különféle gyárakban - privát 5G-s hálózatot építhetnek ki. Németország az uniós tagországok közül mindeddig egyedüliként adott lehetőséget arra, hogy a mobilszolgáltatók mellett más iparágakban működő cégek (vertikumok) is vásárolhassanak spektrumlicencet privát hálózatukhoz, ezzel hatékonyabbá, hosszabb távon olcsóbbá, nem utolsósorban pedig biztonságosabbá téve a termelést.
KIKERÜLTÉK AZ OPERÁTOROKAT
Az 5G-s licencekért jelentkező cégek közt autógyártók, kémiai üzemek és karbantartócégek egyaránt megtalálhatóak, így a német hírközlésszabályozó szerv, a Bundesnetzagentur (BNetzA) frekvencialicencet biztosított egyebek mellett a BMW AG-nek, a Robert Bosch GmbH-nak, a Volkswagen AG-nek, a BASF SE-nek vagy éppen a Deutsche Lufthansa AG-nek. A licencekért novemberben lehetett először jelentkezni, azóta 33 cég kért és kapott frekvenciahasználati engedélyt az illetékes hatóságtól Németországban.
Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?
A privát 5G-s hálózatok elsősorban a gyártásautomatizálás során jut kiemelt szerephez az érintett cégeknél, így a gyártósorok összehangolása és a robotok, valamint a komplexumokon belül közlekedő önvezető járművek vezérlése 5G-n keresztül jóval üzembiztosabb megoldásnak számít, mintha ugyanezt más vezeték nélküli technológiákkal végeznék az üzemeltetők. Az 5G bevezetésével a folyamatok a minimálisra csökkentett válaszidőnek köszönhetően szakértők egybehangzó véleménye szerint jóval gördülékenyebbé, olajozottabbá válhatnak.
A cégek számára három kiemelt versenyelőnyt is nyújt a privát 5G-s hálózat használata. A vállalatoknak egyrészt nem kell megvárniuk, mire a nagy, országos licenccel rendelkező mobilszolgáltatók kiépítik a körzetben a hálózatot, netán egyedi megállapodások szerint - kellően nagy partnernek - soron kívül biztosítanak hozzáférést.
Másrészt a privát hálózat mindig biztonságosabb lesz, mintha az operátorokon keresztül venne igénybe kapacitást a gyártó, mivel a licenctulajdonos azzal az eszközbeszállítóval dolgozik, akivel csak akar, illetve saját szakembereire bízhatja a hálózat konfigurációját, melyet teljes egészében saját igényeire szabhat.
Végül, de nem utolsósorban a privát 5G-s hálózatok esetén a vállalatoknak nem kell osztozniuk a sávszélességen más felhasználókkal, legyenek azok magánszemélyek vagy más céges ügyfelek. Erre a problémára ugyanakkor az 5G Standalone (SA) hálózatok már kézenfekvő megoldásként kínálják a network slicing (szeletelés) topológiát, ahol az operátor maghálózatában kvázi mini privát hálózatok hozhatók létre különböző felhasználási/felhasználói igények alapján.
A KATARZIS NÉLKÜLI AUKCIÓ
Nem véletlen, hogy Németországban az operátorok jogi úton próbálták elérni, hogy a BNetzA egyáltalán ne biztosítson spektrumot a vertikumoknak, végül nem jártak sikerrel. Ráadásul a német mobilpiacon tavaly nyáron lezajlott, maratoni hosszúságú árverés végén a három nagy piaci szereplő (Telekom Deutschland, Vodafone Deutschland, Telefónica Deutschland) egy új versenytársat (Drillisch Netz AG) is kapott a nyakába.
A négy német mobilpiaci szereplő a tavalyi árverés végén mintegy 6,6 milliárd euróért jutott hozzá az országos frekvencialicencekhez. A vertikumok az igényelt spektrumkapacitástól és a területi hatálytól függően 1000-től 1 millió euróig terjedő összeget fizettek a frekvencialicencekért a német államnak.