Szerző: Hlács Ferenc

2020. március 30. 13:50

A rivális Teams felé is indít majd videohívásokat a Slack

Hamarosan átjárhatóvá válik a két platform, legalábbis ami a videochatet illeti.

Legnagyobb riválisa felé nyit a Slack: a kollaborációs platformot fejlesztő vállalat vezérigazgatója, Stewart Butterfield szerint a szolgáltatásból hamarosan a konkurens Microsoft Teams felhasználóival is lehetőség lesz hang- és videohívások lebonyolítására.

A Slack már most is a Microsoft egy sor szolgáltatásához biztosít integrációt, mint az Outlook, a OneDrive vagy a SharePoint, ez már csak azért is érthető, mert felhasználóinak jelentős része a Slack mellett Microsoft Office 365-öt is használ. Utóbbi szolgáltatáscsomag kereskedelmi verziójához pedig a Teams is jár, bármiféle felár nélkül. Értelemszerűen ha a Slack ügyfelek nem tudnak a platformról kapcsolatba lépni a Teams egyre dagadó felhasználói bázisával, akik között saját potenciális ügyfeleik, partnereik is ott vannak, az csak növeli a kísértést, hogy átváltsanak az Office 365 előfizetésük mellett egyébként ingyenesen kínált riválisra.

A ZDNet a Microsoftot és a Slacket is megkereste a platformok átjárhatóvá tétele kapcsán, a redmondi óriás azonban nem kommentálta az ügyet, a Slack pedig annyit közölt, az integrációt a Teams nyilvánosan elérhető API-jait használva valósítják majd meg. Arról azonban egyelőre a cég nem beszélt, a fejlesztések befejezése mikorra várható.

A globális koronavírus járvány miatt tömegesen otthonról dolgozó alkalmazottak mindkét platformnál tekintélyes növekedést generáltak, noha a Slack még mindig jóval szűkszavúbb saját felhasználótábora kapcsán, mint a konkurens Microsoft. Utóbbi nemrég számolt be róla, hogy a távmunkázók egy hét alatt 12 millióval hizlalták fel a Teams napi aktív felhasználószámát, amely így 44 milliónál jár. A Slack ugyanakkor nem közöl hasonló adatokat, saját növekedése kapcsán mindössze annyit árult el, két hét alatt 2,5 millióval nőtt a szolgáltatásban egyszerre aktív felhasználóinak száma. A napi aktív felhasználókról a cég tavaly októberben beszélt utoljára, akkor az érték 12 milliónál járt.

a címlapról

stat pornó

2

A magyarok több mint háromnegyede internetezik

2022. január 27. 13:32

A legidősebb korosztályt leszámítva ma már minden korcsoportban alapvető az internethasználat, a legfiatalabbak és a fiatalok körében pedig gyakorlatilag olyan természetes jelenség, mint az ivóvíz- vagy a villamosáram-fogyasztás - derül ki a Gemius Hungary tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó felméréséből, melyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ismertetett.

A kutatásból kiderül, hogy a 15 év feletti magyar lakosok több mint háromnegyede – 77,52%-a – internetezik, ami több mint 6,4 millió embert jelent. Ebből a korcsoportok szerinti bontás alapján a kb. 1 milliós Z-generáció (15 és 24 év közöttiek) és a kb. 2 milliós Y-generáció (25 és 40 év közöttiek) közel 100 százaléka netezik.

grandma_notebook

[TARGET]A 2,36 milliós X-generációnál (41 és 56 év közöttiek) ez az arány közel 86 százalékos, míg a 2,2 milliós baby boomereknél (57 és 75 év közöttiek) közel 62 százalékos. A 76 évnél idősebbeknél, akik kb. 740 ezren vannak, nagyon alacsony az internetezők aránya: csupán 6,5 százalék - derül ki a kutatásból.

Egy korábbi, szintén az NMHH által bemutatott kutatás ennél valamivel kedvezőbb képet tárt fel a magyar helyzetről: 2020-as számok alapján legalábbis a világhálót a 14 éves és idősebb népesség csupán 18 százaléka nem használta hazánkban.

A legtöbben magazinokat és híroldalakat olvastak interneten keresztül a vizsgált három hónapban. Mindkét típusú felület körülbelül 5,5 milliós elérést generált, bár a híreket átlagban közel kétszer annyi ideig olvasták az emberek, mint a magazinokat: előbbit kb. négy, utóbbit két percig. Az ilyen típusú oldalakat szinte 100 százalékban mobilról látogatták, az otthoni és munkahelyi számítógépeknél azonban ez az arány változó: a magazinokat inkább otthon, a híreket inkább a munkahelyen olvasták az emberek. Mindkét esetben hétköznap többet böngészték ezeket az oldalakat, mint hétvégén.

A Gemius számaiból az is kiderül, hogy 2021-ben 6,75 millió regisztrált felhasználója volt a Facebooknak és 2,59 millió az Instagramnak Magyarországon – ez a lakosság 69, illetve 26 százaléka.

peace and harmony

5

Európában is forgalomba kerülnek a Huawei csúcsmobiljai

2022. január 26. 14:01

Rövidesen Európában is forgalomba kerülnek a Huawei P-sorozatú okostelefonok egyes típusai, az utóbbi időben megszokott korlátokkal, azaz Google szolgáltatások és alapvető applikációk nélkül, EMUI 12 alapokon. 

A két típus közül az igazi újdonság a P50 Pocket, mely egy az egyben a Samsung Z Flip sorozatának a formátumát kapta meg, azaz egy félbehajtható OLED-kijelzőt tartalmazó készülékről van szó, mely egy kisebb, összezárt állapotban is látható, kör alakú külső kijelzővel is rendelkezik. 

huawei-p50-pocket-white

[TARGET]A tavaly karácsony előtt bemutatott újdonság kinyitva 6,9 hüvelykes képátlójú, 2700x1228 pixeles felbontású 120 Hz-es panellel rendelkezik, melyet egy ultravékony hajlékony üvegfelület véd a sérülésektől. A Huawei kifejezetten büszke rá, hogy a zsanér és a panel felépítésének köszönhetően a P50 Pocket csupán 15,2 milliméter vastagságú (azaz 0,7 milliméterrel vékonyabb, mint a Galaxy Z Flip 3).

A P50 Pro egy jóval tradicionálisabb modellnek számít, mely Kínában hónapok óta piacon van már: a készüléket tavaly júliusban jelentette be a Huawei. A 6,6 hüvelykes képátlójú, 120 Hz-es, 2700x1228 pixel felbontású OLED-panellel ellátott készülékbe - akárcsak a fentebb említett P50 Pocketbe - a Huawei saját fejlesztésű megoldása helyett a Qualcomm Snapdragon 888 rendszerprocesszora került, mindkét modellbe 8 vagy 12 GB rendszermemóriát építettek, legfeljebb 512 GB háttértár mellé. 

A készülékek egyike sem képes 5G-s hálózati csatlakozásra, az ehhez szükséges modem technológia szállítását ugyanis nem engedélyezték a Qualcomm számára.

A fenti két Huawei okostelefon rendre 1299 (P50 Pocket) ás 1199 (P50 Pro) eurós ajánlott fogyasztói áron kerül forgalomba Európában. A hazai ajánlott fogyasztói ár 499990 és 449990 forint lesz.

fellebviteli szakasz

34

Semmis az Intel egymilliárd eurós büntetése

2022. január 26. 12:10

Szerdán reggel bombaként robbant a hír, hogy az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke a T-286/09 számú, Intel kontra Bizottság per második fellebviteli eljárásban az amerikai processzorgyártó javára döntött, kimondva, hogy az Európai Bizottság 2009-ben hozott határozata, mely a cég piaci gyakorlatával összefüggésben versenyellenes magatartást állapított meg, nem volt kellően megalapozott.

Az 1,06 milliárd eurós büntetés kiszabásával záródó ügy során az Intel 2002 és 2007 közt zajló piaci praktikáit vizsgálták.

Az ügyben a Bizottság elsődlegesen a nagyobb PC-gyártók és az Intel közt zajló háttérmegállapodásokat vizsgálta, illetve perdöntő bizonyítékként kezelte a cégek közti levelezést, melynek részleteit 2009-ben nyilvánosságra is hozta.

neelie-kroes-european-commissioner
neelie kroes, a bizottság illetékes biztosa 2009-ben egy intel processzorral

[TARGET]A levélrészletek számos olyan példát hoznak, melyben az Intel kedvezményeinek feltételei az AMD processzorainak korlátozott mennyiségű, akár 0 százalékos használata, különös tekintettel az üzleti gépekre. Egy 2004 februári belső Dell-levélben az áll, hogy az Intel legalább egy negyedévig beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a Dell AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezd, míg az Intel ki nem vizsgálja az esetet. Ráadásul még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.

Az Intel azonban nem csak a kedvezményekhez kötötte az általa egyébként tagadott exkluzivitásokat, hanem közvetlenül is próbálta megnehezíteni vagy ellehetetleníteni az AMD ügyét. A vállalat 2002 és 2005 között például azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a HP AMD-alapú üzleti PC-ket forgalmazzon, hogy azokat csak kis- és középvállalatok számára kínálhatja, mégpedig közvetlen értékesítési csatornán (vagyis a lehető legkevésbé hatékonyon kombinációban, hiszen a KKV-kat a partnerek érik el eredményesebben), valamint ha az első üzleti AMD-notebook rajtját 6 hónappal kitolja.

Az Intel a Bizottság döntését az összes lehetséges jogi fórumon megtámadta, a jogi procedúra ennek, illetve az EU saját ítélkezési rendjének megfelelően elképesztő hosszúra nyúlt. Bár a Törvényszék 2014-ben változatlanul fenntartotta a Bizottság határozatában foglaltakat, a Kúria 2017-ben perújrafelvételt rendelt el az ügyben, mely most ért el az ítéleti szakaszba.