Előretekintés: mit várunk 2020-ban?

ELKÉPESZTŐ APPLE REKORD JÖN

Bár már a tavalyi harmadik negyedévben is egy minden korábbit felülmúló bevételről adott hírt az Apple, az idei nyári-őszi három hónap még ennél is sokkal erősebb lesz. A cupertinói vállalat 2020-ra pletykált termékpalettáját tekintve jó esély van rá, hogy az idei harmadik negyedévben eléri a 70 milliárdot az Apple forgalma, amely bő 9 százalékkal haladná meg a rekordnak számító tavalyi három hónapot. Az utolsó negyedévben könnyedén 90 milliárd fölé repülhet a bevétel, prognózisunk szerint már inkább közelebb a 100-hoz (95+), bár ez majd csak 2021 februárjában derülhet ki.

Mindezt az idei felhozatalra alapozza a HWSW. Bár az év elejére csendesen indul, hisz márciusra csak az új olcsó iPhone-t, illetve talán a frissített iPad Prókat várhatja a piac, szeptemberben borítékolhatóan befutnak az első 5G-s Apple csúcstelefonok. Iparági pletykák szerint ősz elején további három új készüléket mutat majd be az Apple, amelyek között már lesz notch nélküli is, kijelző mögé épített ujjlenyomat-olvasóval. A csúcskategóriás készülékek kezdőára várhatóan 1000 dollár fölé csúszik majd be, amely ugyanakkor nem vet gátat az eladásoknak. 2021 elejéig várhatóan így is sem tud majd eleget szállítani első 5G-s termékeiből az Apple.

ÚJ ERŐRE KAP A VR

A VR piaca nem hozott akkora robbanást mint eleinte arra sokan számítottak, ami egyrészt a headsetek és az azok használatához szükséges, izmos PC-k borsos árának, másrészt a tartalmak hiányának volt köszönhető. Mára mindkét probléma enyhült, a VR címek már közepesen erős játékos PC-kkel is megmozdíthatók, és a tartalmakból is egyre nagyobb a választék, jövőre olyan címek VR kiadásai is megjelennek majd, mint a Half-Life, Medal of Honor, illetve az Iron Man VR érkezése is 2020-ban várható.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Eközben a vezérlési módszerek is egyre kifinomultabbak és természetesebbek lesznek, elég az idén májusban debütált Valve Indexre gondolni, amely kontrollerei mellett az egyes ujjak mozgását is képes követni. Mindeközben a szegmensnek továbbra is stabil hátteret adnak a nagyvállalati ügyfelek, akik továbbra is szívesen fektetnek VR eszközökbe a dolgozók betanítására vagy épp tervezési vagy demonstrációs feladatokra.

HAJTOGATÓS HAJRÁ

A hajtogatható okostelefonok tovább szaporodnak a piacon, a tabletté alakítható modellek mellett több, az idén novemberben bemutatkozott Moto Razrhoz hasonló, “flip” telefon is feltűnik majd a mezőnyben. Utóbbiak a csúcskategória mellett középszintű hardverrel is egyre inkább elérhetők lesznek, persze továbbra is rendkívül borsos ár mellett, még ha kicsit olcsóbban is mint a táblagéppé hajtható társaik. Ennek köszönhetően fősodorbeli termékké jövőre sem válnak majd a hajtogatható telefonok, a gyártók mindenesetre értékes tapasztalatokat gyűjtenek majd a technológiáról.

Ez óhatatlanul hoz majd magával egy-két a fájdalmas bakit is, a hajtogatható panelek gyermekbetegségeiből 2020-ban sem sikerül majd teljesen kigyógyulni, nem lenne meglepő ha több “gyűrött”, vagy akár a szolgálatot teljesen felmondó panel is felbukkannak az egyes típusoknál. A termékkategória ezzel együtt jövőre szerves részévé válik az okostelefon-piacnak.

BEGYÚJTJA A RAKÉTÁKAT A VODAFONE

Idén májusban lesz két éve, hogy az angol Vodafone Csoport megegyezett az amerikai Liberty Global kábelszolgáltatóval arról, hogy a brit cég megveszi az amerikai vállalatcsoport több európai érdekeltségét, köztük a UPC Magyarországot. Az akvizíciót tavaly nyáron hagyták jóvá uniós szinten, ezt követően indulhatott el a tényleges akvizíciós folyamat. Ennek részeként a UPC-vel kiegészült Vodafone egyike lesz azon két cégnek hazánkban, melyek egy kézből tudnak vezetékes- és mobiltávközlési szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek.

Az integrációból fakadó előnyöket már a tavalyi második félévben megtapasztalhatták egyes előfizetők, illetve az is nyilvánvalóvá vált, hogy a UPC márkanévnek rövidesen mennie kell, innentől kezdve pedig új lehetőségek - és kihívások - nyílnak meg a marketingkommunikáció és termékfejlesztés előtt. Miután 2020-ban a UPC márkanév eltűnik, a Vodafone integrált szolgáltatóként új fokozatba kapcsolhat, és minden eddiginél keményebb ellenfél válik majd belőle, ami már idén jelentkezni fog elsősorban a mobilpiacon, ahol a Telekom ugyan továbbra is messze a távolban vitorlázik, a Telenort viszont be fogja érni, és meg is előzi a szolgáltató.

EGYRE INKÁBB RÁFANYALODIK A BÉRGYÁRTÓKRA AZ INTEL

Bár a 14 nanométeres kapacitásgondok az év második felére végre megoldódhatnak, ettől még nem lélegezhet fel az Intel. A több éves csúszásban lévő 10 nanométer kihozatala és teljesítménye továbbra is messze van az áhítottól. Mindeközben a konkurensek már javában a TSMC második generációs 7 nanométerét ízlelgetik, amelyre építve legkésőbb az idei év második felében beindulhat a tömegtermelés. Bár az Apple és a Huawei mobilos alkalmazásprocesszorai nem jelentenek közvetlen konkurenciát az Intelnek, ezek újabb generációját már 5 nanométeren gyártják majd, az erre épülő első termékek pedig már idén ősszel piacra kerülhetnek.

Egyelőre tehát nem látszik, hogy az Intel hogyan dolgozná le technológiai hátrányát a következő pár évben. (A TSMC 5 nanométeréhez hasonló paraméterekkel rendelkező 7 nanométeres csíkszélességét 2021 végére ígéri az Intel.) Mindez pedig egyre nagyobb versenyhátrányt jelent majd a chipgyártó termékeinek, amely miatt egyes húzótermékeket (CPU-k és/vagy GPU-k) a Samsung vagy a TSMC gyárthat, már 2020-ban. Bob Swan, az Intel elnök-vezérigazgatója a legutóbbi negyedéves konferenciabeszélgetésen elhintette, hogy bár gőzerővel dolgoznak a hátrány lefaragásán, nyitottak a bérgyártók felé, amennyiben segítségükkel sikerül jelentősen növelni termékeik versenyképességét, illetve partnereik elégedettségét.

ZÁPOROZNAK A REKORDBÜNTETÉSEK

A Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019-ben összességében több milliárd forintnyi büntetést szabott ki nem jogerősen távközlési és IT-cégekre, főként a versenyhatóság aktivizálta magát az év második felében e tekintetben.

Kétségtelen, hogy a két hivatal eddigi bírságolási határozatainak eddig nem volt különösebben nagy visszatartó ereje, ez azonban az előző év végi tapasztalatok alapján 2020-ban változhat: az eddigi, legfeljebb néhány tíz- vagy százmilliós büntetések után a cégeknek hozzá kell majd szokniuk ahhoz, hogy egy-egy durvább (vagy akár kevésbé durvább) jogsértés után milliárdos bírságokat kell fizetniük. Ezzel Magyarország egyébként nem válik kirívóan szigorú EU-s tagállammá, a környező országok némelyikében, vagy Nyugat-Európában egyáltalán nem szokatlanok a hasonló összegű pénzbírságok.

2020-ban emellett megjelenhetnek az első, komolyabb, hazai bírságok itthon is a GDPR-hez köthető jogsértések miatt, miután az implementálásra biztosított türelmi idő idénre minden tekintetben lejár.