Szerző: Habók Lilla

2018. június 12. 14:57

Vége az amerikai hálózatsemlegességnek

Tavaly decemberben törölte el az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) a hálózatsemlegességet garantáló korábbi határozatot. Június 11-től pedig már az internetszolgáltatók újra blokkolhatnak, lassíthatnak vagy priorizálhatnak szolgáltatásokat.

Mostantól kezdve érvényes a decemberben a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) részéről megszavazott eredmény, amely visszavonta az Egyesült Államokban a netsemlegességet garantáló korábbi határozatot. A szabályozást nagyjából két és fél éve vezette be a korábbi bizottság (még demokrata vezetéssel), de a republikánusok szemét eleve csípte az internetszolgáltatókat a telekommunikációs törvény hagyományos telefonhálózatokhoz soroló szabályozás, amelyet az immár republikánus vezetésű FCC sietett is eltörölni. Ennek részeként a szabályozás kimondottan tiltotta az ISP-knek a internetes oldalak és szolgáltatások blokkolását, lassítását, a fizetett priorizációt, és úgy általában a különböző szereplőkhöz tartozó adatforgalom megkülönböztetett kezelését.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Az FCC álláspontja szerint az új szabályozás lényege, hogy a szövetségi kormány ne lehessen túl nagy befolyással az internetre, hanem inkább hagyja a szabad piacra - fogalmazta meg korábban Ajit Pai, az FCC elnöke. Az internetszolgáltatók feladata pedig hogy a gyakorlatukat átláthatóvá tegyék a fogyasztók számára, de ennek része lehet akár az egyes internetes oldalak és szolgáltatások gyorsítása, lassítása, teljes tiltása is, amíg erről megfelelően értesítik az előfizetőket. A továbbiakban pedig a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) inkább azt ellenőrizné, hogy a vállalatok megfelelnek-e a saját szabályzatuknak és hogy nem folytatnak-e versenyellenes gyakorlatot.

Mindez persze sokkal barátibb elvárás az internetszolgáltatók felé, de az aggodalmak szerint miközben az új szabályozás az ISP-ket védi, kiszolgáltatottá teszi a felhasználókat a vállalatok üzleti modelljének, ami többnyire nem a fogyasztóknak kedvez. Továbbá a hálózatsemlegesség eltörlése a kisebb és sokszor innovatívabb szolgáltatókat is veszélyezteti a piacra lépésben vagy a fennmaradásban, mivel nem tudják megfizetni például a priorizálás költségeit a nagyobb vállalatokkal, mint például a Google-lel, a Facebookkal vagy éppen a Netflix-szel szemben.

halozatsemlegesseg_csomagok

Sokak félelme szerint a mostani rendszer olyan internetes csomagokat hozhat létre, amelyek kiemelik a fizetős cégek szolgáltatásait a többi közül, például azokat gyorsabban, míg minden mást lassabban lehet csak használni, vagy bizonyos szolgáltatások adatforgalmát kiveszik forgalomkorlátos csomagokból (zero-rating). Innentől kezdve a technológiai vállalatok és az internetszolgáltatók közös megegyezése szabhat csak határt, de nyilván olyan árakon, amit a kisebb cégek aligha tudnak majd megfizetni. Így a fogyasztóknak is szűkösebbek lennének a lehetőségeik, mivel inkább a nagyobb cégek szolgáltatásaihoz lehetne jó minőségben hozzáférni.

Ezek viszont még csak előzetes aggodalmak, amelyek ugyan reálisnak tűnnek, de a hálózatsemlegesség visszavonása után még kis időbe fog telni míg kialakulnak a megállapodások az ISP-kkel, és megjelennek az új internetcsomagok. Ezenkívül túlzás lenne azt állítani, hogy most már netsemlegesség kérdése véglegesen lezárult, hiszen még most is sok képviselő áll a hálózatsemlegesség pártján, ami a következő választási időszakban ismét fontos kampánytéma lehet, és a Kongresszus törvénnyel szabályozhatja majd a kérdést, miközben kiveszi azt az FCC hatásköréből. A Bloomberg beszámolója szerint a demokraták jelenleg is azon vannak, hogy határozatot nyújtsanak be a képviselőháznak a 2015-ös rendelet visszaállítása érdekében (amihez még 50 aláírás hiányzik), és a technológiai cégek is szövetkeztek, hogy perrel érvénytelenné tegyék az FCC decemberi döntését.

a címlapról