Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
8 x 3 óra mélyvíz a HWSW mobile! második napján: Kotlin, Android, React Native, UX és analitika, Azure IoT Edge + fintech élesben

Nem a nagyoknak fontos a hálózatsemlegesség

Gálffy Csaba, 2017. június 13. 14:57

A hálózatsemlegesség előírása a kis online szereplőket védi meg - a nagyok ugyanis ki tudják alkudni a saját megállapodásaikat az internetes szolgáltatókkal, mondja a Netflix-CEO.

hirdetés

Az igazán nagy online szolgáltatások számára már nem olyan fontos a semleges internet - mondta el a Netflix-vezér Reed Hastings a Code konferencia színpadán. "Ez nem az elsődleges csatánk ezen a ponton" - mondta Hastings. "Azt gondoljuk, hogy a hálózatsemlegesség nagyon fontos, de nekünk már nem prioritás, mi már elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy elérjük azokat az üzleti egyezségeket, amelyekre szükségünk van."

Ez komoly pálfordulás a cégtől, a Netflix volt ugyanis az egyik legelső cég, amely évekkel ezelőtt zászlójára tűzte a hálózatsemlegességet és igyekezett a döntéshozóknál is lobbizni a szabályozás érdekében. A Netflix számára különösen problémás volt a kérdés: az amerikai internetszolgáltatók (ISP-k) előszeretettel lassították a cég szerverei és az ügyfelek közti kapcsolat sávszélességét, ami rontotta a felhasználói élményt. Nem véletlenül: az ISP-k ugyanis közvetlen versenytársat láttak-látnak a Netflixben, amely a roppant jövedelmező kábeltévés előfizetések alól húzza ki a szőnyeget, ráadásul alávág a kábeles cégek saját VOD-szolgáltatásainak is.

A konfliktus különösen a Netflix és a Comcast között éleződött késhegyig, a vita végére pedig a kiegyezés tett pontot, a Netflix bizonyos díjért cserébe magasabb sávszélességű hozzáférést építhetett ki a Comcast hálózata felé, így a mesterséges akadályt sikerült elhárítani. Az egyezség akkor némi politikai hullámot is kavart, amelynek végül az amerikai szabályozó hatóság, az FCC (Federal Communications Commission) döntéssorozata lett a következménye: új szabályozás született, amely megtiltja az adatforgalmak diszkriminációját és előírja, hogy minden alkalmazást, minden online szolgáltatást azonosan kell kezelni.

Ma már ráadásul a Netflix kvázi kötelező szolgáltatási elemmé is vált: olyan fontos eleme az internetfogyasztásnak, amelynek korlátozása már a visszacsap magára az internetszolgáltatóra is. Ahogy elképzelhetetlen az, hogy egy ISP a Google-t blokkolja, ma már sok helyen (így elsősorban Amerikában) az is öngyilkossággal érne fel, ha a Netflixet kezdené lassítani vagy blokkolni a szolgáltató. Ez nyilván erős tárgyalási pozíciót is jelent e cégek számára, amikor az ISP-kkel kötendő alkut készülnek tető alá hozni.

A kicsiknek fáj igazán

A fentit azért emeltük ki, mert jól jellemzi a hálózatsemlegesség alapvető problémáját: a szigorúan betartatott semlegesség ugyanis nem a legnagyobb online szereplőket védi, épp ellenkezőleg: őket korlátozza. A hálózatsemlegesség védelmét a kis, a piacra éppen belépő szereplők, startupok és egyéb kezdő cégek élvezik, amelyek azonos hozzáférést kapnak az internetelőfizetőkhöz, így amennyiben jobb, innovatívabb szolgáltatást nyújtanak, meg tudják nyerni a felhasználók kegyeit.

A nagy szereplők, mint az Apple, a Google/YouTube, a Netflix, a Spotify vagy az Amazon meg tudják ugyanis engedi maguknak, hogy az internetszolgáltatókat kifizessék és preferenciális hozzáférést szerezzenek az ügyfelekhez. Ez lehet magasabb sávszélesség, vagy a ma oly divatos zero-rating is: a szolgáltatáshoz kapcsolódó adatforgalom nem tartozik a drákói adatforgalmi keretbe (jellemzően mobilszolgáltatások esetén), az szelektív korlátlanságot élvez. Így a végfelhasználó már egy mesterségesen torzított piaccal találkozik: (a zenestreamingnél maradva) vagy előfizet a mobilszolgáltató által kiválasztott szereplők egyikénél, vagy viseli az előfizetés mellett az adatforgalom költségét is.

Amerika: vissza mindent

A fentiek apropója, hogy az Egyesült Államok új kormánya éppen a hálózatsemlegesség szabályozásának teljes feloldásán dolgozik. A republikánusok ugyanis átvették a helyi hírközlési szabályozó, a Federal Communications Commission irányítását, a bizottság új elnöke, Ajit Pai pedig kimondottan a telekommunikációs cégek érdekeinek igyekszik érvényt szerezni. Ez érinti a hálózatsemlegességet is, az előző elnök Tom Wheeler alatt nehezen tető alá hozott, viszonylag jó szabályozást gyors ütemben visszavonná az új bizottság.

Az új FCC-elnök a republikánus elnökkel és a szintén republikánus többségű szenátussal és képviselőházzal a háta mögött gyakorlatilag korlátlan mozgástérrel rendelkezik, sem a végrehajtó, sem a törvényhozói ág nem fog neki keresztbe tenni a várakozások szerint. Pai álláspontja szerint pedig a szabályozások visszavonására, sőt, saját szabályozói jogkörének megkurtítására van szükség, vagyis arra, hogy a politika és a szövetségi kormány hagyja az internetet a szabad piacra.

Pai és a republikánusok álláspontja szerint ugyanis éppen az internet szigorú szabályozása teszi tönkre az innovációt, ezért szükséges a cégekre vonatkozó korlátozások feloldása, a lehető legszélesebb körben. Ennek megfelelően a telekommunikációs szolgáltatókra vonatkozó, hálózatsemlegességet előíró-kikényszerítő, két éve hozott szabályozásnak is menniük kell az internetes szabadságra hivatkozva. "Két évvel ezelőtt figyelmeztettem mindenkit, hogy súlyos hibát követünk el. Ez alapvető közgazdaságtan. Minél jobban szabályozunk valamit, annál kevesebbet kapunk belőle." - mondta Pai az elnöki terveit vázoló beszédében.

A konkrét lépésekre térve: az új elnök javaslata visszavonná az internetszolgáltatók átsorolását hírközlési szolgáltatóvá, ami a gyakorlatban közmű kategóriába tette az ISP-ket (internetszolgáltatókat). Ehelyett visszakerülnek e cégek az "information services" kategóriába, amelyre jóval kevesebb szabályozás vonatkozik és ezek fölött az FCC is kisebb jogkört élvez.

Ezzel együtt a 2015-ös hálózatsemlegességi előírást is teljesen eltörli az FCC, vagyis a javaslat szerint újra lehetőségük lesz a szolgáltatóknak az egyes internetes szolgáltatások gyorsítására, lassítására vagy épp teljes tiltására. Ilyen egyébként itthon, Magyarországon is legális volt, emlékezzünk vissza a három hazai mobilszolgáltató évekig tartó VoIP-tiltására. Pai szerint igenis lehetőséget kell adni a szolgáltatóknak a különböző adatforgalmak megkülönböztetésére, például a zero-ratingre.

EU: itt is zajlik a csata

Az amerikai szabályozó száznyolcvan fokos pálfordulása természetesen a globális internetre is komoly hatással lesz, a hálózatsemlegesség eltörlése visszahozza illetve megerősíti azokat az üzleti modelleket, amelyek az adatdiszkriminációt használják - a zero ratinget, az egyes szolgáltatások aktív lassítását, vagy például a csomagokra (videós csomag, zenés csomag, közösségi csomag) bontott internetes előfizetéseket. Ezek hatása egyelőre globálisan kiszámíthatatlan, az azonban biztos, hogy ha a messze legerősebb internetes és online piac ebbe az irányba indul el, akkor azt minden szereplő érezni fogja, az Atlanti óceán mindkét partján.

Az Európai Unió egyébként szintén megvívta a maga csatáját a hálózatsemlegesség területén, a három uniós csúcsszerv kompromisszumaként létrejött szabályozás pedig meglehetősen szigorú lett, amely a kapcsolódó (de jogi erővel nem bíró) BEREC-állásfoglalással együtt komoly védelmet biztosít a fogyasztóknak és a kisebb internetes szereplőknek. Azonban a szabályozást a telekommunikációs szolgáltatók gyakorlatilag bojkottálták, itthon például a Magyar Telekom indított pert a helyi szabályozó NMHH ellen amikor a hatóság a szolgáltató orrára csapott, de a Telenor és a Vodafone is kínál zero-ratinget alkalmazó csomagokat.

Kotlin alapok Androidhoz, Android refaktorálás, React Native gyorsítósáv, UX és analitika, Azure IoT Edge, fintech élesben: alkalmazásfejlesztés banki aggregátor API-ra, itthon először!