Szerző: Gálffy Csaba

2017. december 15. 16:06

Eltörölte a netsemlegességet az Egyesült Államok

Hiába kérte az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) a szavazás elhalasztására számos politikus, civil szervezet és cég, a testület a pártvonalak mentén megosztva, 3-2 arányban a hálózatsemlegesség eltörlése mellett döntött.

Eltörölte a hálózatsemlegességet garantáló korábbi határozatát az amerikai FCC (Szövetségi Kommunikációs Bizottság, ezzel újra szabad kezet ad a testület az internetszolgáltatóknak a hálózati forgalom szabályozásában. A szabályozás kimondottan tiltotta az internetes oldalak (és szolgáltatások) blokkolását, lassítását, illetve a fizetett priorizációt. Az elvekhez persze tartozott néhány kitétel, így például az illegális tartalmakat persze lehetett blokkolni, illetve műszakilag indokolt esetben (például VoIP-hívásoknál) lehetett elsőbbséget adni bizonyos típusú forgalomnak. A szabályozás kiállta a gyakorlat próbáját, az elmúlt években sem fennakadást nem okozott a szolgáltatásokban, illetve nem fogta vissza a telekommunikációs szolgáltatók beruházási kedvét sem.

Ahogy az előző döntés, úgy ez sem dönti el véglegesen a hálózatsemlegesség sorsát az Egyesült Államokban. A most eltörölt szabályozás ugyanis jelentős, mintegy 83 százalékos népszerűségnek örvend, ráadásul a támogatók a republikánus és a demokrata szavazók körében is többségben vannak. Emiatt szinte biztos, hogy a következő választási ciklusban a hálózatsemlegesség kérdése az egyik legfontosabb kampánytéma marad, és jó eséllyel a Kongresszus törvénnyel fogja majd szabályozni a kérdést, kivéve azt az FCC hatásköréből.

A kicsiket védi

A hálózatsemlegesség problémája nem a technológiai óriások és az internetszolgáltatók közötti konfliktusról szól. Ma már az olyan cégek, mint a Google, a Facebook vagy épp a Netflix kényelmesen meg tudják maguknak engedni, hogy az internetszolgáltatóknak kifizessék a priorizálásért kért összeget. A garantált semlegesség hiánya épp az ő kihívóik, a kisebb (sokszor innovatívabb) szereplők piacra lépését korlátozza (vagy akadályozza meg teljesen), amelyek a fejlesztés és üzemeltetés költségei mellett már nem tudják bevállalni, hogy dollárbankókkal kenegessék a bitek útját a szolgáltató hálózatán.

Az Európai Unió más szabályozást írt, amely (nyilván) az FCC döntésétől függetlenül érvényben marad. Ez az eredeti FCC-határozathoz hasonlóan tiltja a blokkolást, a priorizálást és a lassítást is - és úgy általában tiltja a különböző szereplőkhöz tartozó adatforgalom megkülönböztetett kezelését.

Screen Shot 2017-12-15 at 15.51.45

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Sajnos az európai (és így a hazai) szabályozás nem eléggé szigorú, egy "kiskaput" nyitva hagyott az internetszolgáltatók számára: a zero-ratinget. Ez lehetővé teszi, hogy forgalomkorlátos csomagoknál bizonyos szolgáltatások adatforgalmát kivegyék e korlát alól - tetszésük szerint. Így lehet, hogy a Meo portugál szolgáltató oldala valósággal mémmé és ijesztő példává vált az elmúlt napokban Amerikában: ezen a cég listázza a különböző szolgáltatásokat, amelyeket egyenként lehet megvásárolni. A portugál ajánlat annyira hihetetlennek tűnt, hogy a Snopes-nak kellett utána néznie.

Sajnos az ilyen ijesztő példához nem kell Lisszabonig szaladnunk, például a Magyar Telekom kínálatában is megtalálhatóak az ilyen tematikus internet-csomagok - amelyek bevezetésétől az amerikaiak annyira rettegnek:

Screen Shot 2017-12-15 at 15.51.23

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról