Szerző: Asztalos Olivér

2017. július 5. 14:53

Samsung: újraindulhat az SSD-k árcsökkenése

A Samsung jó eséllyel átveszi a legnagyobb félvezetőgyártónak járó pozíciót, miközben gigagyárának és friss fejlesztéseinek hála újraindulhat az SSD-k árcsökkenése.

Korábbi ígéretének megfelelően beindította a termelést legújabb üzemében a Samsung, ahol első körben 3D NAND lapkák kerülnek le a gyártósorokról. Ezzel nagyjából három negyedév után visszaállhat a piaci egyensúly, és lassan ismét csökkenő pályára kerülhet a NAND chipek, illetve ezzel együtt az SSD-k ára. A bejelentés másik relevanciája, hogy a tulajdonos szerint új gyára a félvezetőipar eddigi legnagyobbja, a gigászi komplexum teljes befektetésének összege 2021-re elérheti a 26 milliárd dollárt.

Lassan visszaállhat a rend

A dél-koreai vállalat 64 rétegű 3D NAND (Samsung terminológia szerint V-NAND) lapkákkal avatja fel vadiúj üzemét. Mindez nem meglepő, ugyanis tavaly ősz óta folyamatosan nőtt az igény a NAND-flash lapkákra, az exponenciálisan emelkedő keresletet viszonylag hamar túlszárnyalta a csupán lineárisan emelkedő gyártókapacitását, így a komponensek ára az évek óta tartó lejtmenet után emelkedni kezdett. A DRAMeXchange korábbi adatai szerint a változás egyik oka, hogy tavaly az SSD-k ár/teljesítmény mutatója már felülmúlta a merevlemezekét. Emiatt egyes elemzők korábban csupán az árcsökkenés megtorpanását prognosztizálták, később azonban kiderül, hogy az előrejelzés túl optimista volt, a vártnál lényegesen nagyobb mértékben ugrott meg a kereslet.

A kiugró igények hátterében oroszlánrészük van az okostelefon gyártóknak, például az Apple az iPhone 7 bevezetésével megduplázta készülékeinek háttértár-kapacitását, amely példát többen is követték. Emellett a konzumer SSD-k iránti kereslet is megnőtt, egyre több OEM gyártó szállítja HDD helyett flash-alapú meghajtóval PC-it, az adaptációs arány a várakozásokat túlszárnyalva tavaly már elérte a 30 százalékot. Végül, de nem utolsó sorban a nagyvállalati megoldások is alaposan kivették részüket a kereslet növekedéséből, az elmúlt bő 1-1,5 évben egyre több all-flash tároló került piacra, miközben kizárólag merevlemezre épülő megoldásból egyre kevesebb jelenik meg.

Mindezek miatt átlagosan körülbelül 10 százalékkal ugrott meg a NAND-ok ára, ami az évek óta tartó csökkenő tendencia tükrében jelentős változás volt. Az ugrásszerűen megnövekedett igény, illetve az ezt követő áremelkedés hatását a gyártók pénzügyi eredményei jól szemléltetik. A Samsung januári adatai szerint a memóriagyártásból származó bevétel 9,95 milliárd dollárt tett ki, ami látványos, 39 százalékos növekedés 2015 negyedik negyedévéhez képest. Az előrelépés még látványosabb az üzemi eredményben, a félvezetőgyártás (memóriát nem közöl külön a Samsung) 4,24 milliárdos üzemi eredményt ért el, ami a 12,73 milliárdos teljes félvezetős forgalomhoz képest nagyon magas (ez utóbbi 12 százalékkal bővült egy év alatt). A konkurens Micron hasonló módon szárnyal, az amerikai gyártó legutóbbi jelentése szerint egy éve alatt majdnem duplájára nőtt bevétele, igaz ahogy a Samsung esetében, úgy itt is szerepet játszott a DRAM-ok áremelkedése is.

Élesedik a verseny

Az árak csökkenő tendenciájában nem csak a gyártókapacitás növekedése, de a NAND-os fejlesztések is szerepet játszanak. A már említett 64 rétegű Samsung 3D NAND ugyanis 30 százalékkal növeli az egységnyi területre eső bitsűrűséget a tavaly megjelent harmadik generációs, 48 rétegű fejlesztéshez képest. Ezzel együtt a lapka elődjénél nem csak gyorsabb és strapabíróbb, de kevesebbet is fogyaszt. A dél-koreai gyártó közleménye szerint a 256 gigabites kapacitású TLC lapka másodpercenként 1 gigabites átviteli sebességre képes, amely a Samsung szerint rekord. Emellett a lapprogramozáshoz szükséges idő (tPROG) a TLC-s megoldások között a legalacsonyabb, mindössze 500 mikroszekundum, ami a 10 nanométeres osztályú planáris lapkák értékénél nagyjából négyszer, a 48 rétegű előd értékénél pedig másfélszer jobb, miközben az első generációs, 24 rétegű MLC fejlesztés 600 mikroszekundumát is übereli.

A 48 rétegű V-NAND

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Ezzel együtt a lapka működéséhez szükséges üzemi feszültséget 3,3 voltról 24 százalékkal 2,5 voltra csökkentette a Samsung, ami a gyártó szerint nagyjából 30 százalékot javított a hatékonyságon. Végül, de nem utolsó sorban a cellák terhelhetőségén is fejlesztettek a tervezők, a közlemény szerint a változtatások áldásos hatása 20 százalékkal hosszabb élettartamot eredményeznek, tehát a 64 rétegű NAND jóformán az összes fontos paramétere számottevő javulást mutat az elődhöz viszonyítva.

NAND lapkák egyetlen chipbe tokozva

A Samsung szerint ezek jelentősége a közeljövőben megnő, a bitsűrűség helyett (mellett) nagyobb hangsúlyt kap a sebesség és a megbízhatóság mutatója. A dél-koreai cég állításában természetesen lehet igazság, ugyanakkor a megjegyzés mögött az egyre élesedő konkurálás (is) állhat. A Samsung mellett ugyanis már a Toshiba és az Intel(-Micron) is rendelkezik 64 rétegű NAND-dal, miközben a Hynix és Micron már 72 rétegről beszél, a Western Digital (és a Toshiba) pedig már jövőre piacra dobná 96 rétegű fejlesztését, tehát a gyártók gőzerővel dolgoznak a bitsűrűség növelésén ahhoz, hogy előnybe kerüljenek. A rétegek számának emelése ugyanakkor nem minden, hisz a cellák vertikális sűrűsége mellett továbbra is fontos a horizontális érték, amely elsősorban a csíkszélességen múlik. Erről a Samsung egyelőre nem beszél, így nem tudni, hogy maradt-e az elődnél alkalmazott 21 nanométer.

Olcsóbb SSD-k jöhetnek, de mikor?

Adott kapacitású lapka olcsóbb előállítása magával hozhatja az olcsóbb NAND chipeket, amely egyenes utat jelent az SSD-k árainak további mérséklődéséhez. A Samsung a hiány, illetve az ezzel járó áremelkedés előtt még azt vizionálta, hogy 2017 és 2018 között a 256 gigabájtos meghajtók ára az 1 terabájtos HDD-k szintjére süllyed, ami nagyjából 50-60 dollárt jelentene. Ennek beteljesülése jó eséllyel csúszni fog, ugyanis jelenleg 110 dollár körül mozog a 250 gigabájtos Samsung 850 EVO, amely összegnek nagyjából felére kellene csökkennie, ehhez pedig az idei évből fennálló szűk 6 hónap valószínűleg már nem lesz elég.

Ennek lehetséges okát pár hete a DRAM-ok kapcsán a Nanya boncolgatta. Lee Pei-ing, a memóriagyártó elnöke szerint a szórakoztatóelektronikai termékek eladásai a jellemzően hullámvölgynek számító második negyedévben is meglehetősen stabilak maradtak, a kereslet görbéje pedig már most elkezdett felfelé ívelni. Ennek egyik oka, hogy a kínai okostelefon gyártók már javában dolgoznak az ősz elején bemutatkozó új modelleken, ez pedig várhatóan érezhető lökést ad majd a keresletnek. Lee szerint ebből várhatóan idén már nem fog magához térni a piac, hisz a harmadik negyedév végén már a karácsonyi hajrára készülnek a gyártók, amennyiben pedig a memóriagyártó elnökének prognózisa bejön, úgy csak a jövő év első negyedévében indulhat újra a lejtmenet.

Ugyancsak a Samsung tavalyi jóslata, hogy 2020 környékére az egy terabájtos HDD és a fél terabájtos SSD ára közel azonos szinten lesz. A gyártó mindezt az elmúlt évek tendenciájára alapozta, a hagyományos mechanikus merevlemezek ára stabilizálódott, az 1 terabájtos kapacitásszint érdemben nem skálázódik lefelé, miközben az SSD-k az újabb és újabb gyártástechnológiák bevetésével tudnak majd a mainál jóval olcsóbbak lenni. A Samsung tavaly szeptemberi adatai szerint 2012 óta 69 százalékkal csökkent az 512 gigabájtos SSD-k ára, az 1,17 dollár/gigabájtos érték 0,36-ra zuhant. A dél-koreai vállalat emellett az eladásokra is kitért, ami az elmúlt 5 év alatt nagyjából 50 százalékkal nőtt, ez pedig jó hatással volt a NAND előállítás méretgazdaságosságára.

Brutális beruházás

Utóbbihoz köthető a napokban átadott üzem, amit Pyeongtaek városában húzott fel a Samsung, a félvezetőgyár több szempontból is figyelemre méltó. Az üzem építését 2014 októberében jelentette be a dél-koreai konglomerátum, amely első körben még 14,7 milliárd dolláros beruházásról beszélt, ám ezt később további 8,6 milliárddal toldotta meg a Samsung, a legújabb hírek pedig már egy csillagászati, összesen 26 milliárd dolláros beruházásról szólnak, amely 2021-ig realizálódik. (A befektetés értéke az éves magyar GDP több mint ötöde.)

Line 1

Ebből idáig nagyjából az összeg felét, 13,5 milliárdot költött el a Samsung, amelyből mindössze 2 év alatt sikerült felhúzni a félvezetőipar legnagyobb önálló gyárát, a Line 1-et. Ezt később tovább bővíti a cég, amivel a kampusz végül nagyjából 150 000 munkahelyet kínál majd. A dél-koreai vállalat arról mélyen hallgat, hogy az egyelőre csak NAND-okat előállító üzemi milyen kapacitással termel, ugyanakkor ez a jelenlegi piaci helyzetben érthető, hisz a szűkös ellátás miatt a volumen nagyban befolyásolná az árfolyamot és ezzel együtt a konkurensek reakcióját. A versenytársak ettől függetlenül már most aggódhatnak, hisz amennyiben a Samsung csúcsra járatja elérhető kapacitását, úgy pár hónapon belül a kínálat felülmúlhatja a keresletet, és folytatódhat a nagyjából egy évre félbeszakadt árverseny.

Veszélyben az Intel első helye

Ezzel párhuzamosan már arról szólnak a hírek, hogy a Samsung 1991 óta először foglalhatja el a félvezetőgyártók rangsorának első helyét, letaszítva az ott 1993 óta folyamatosan trónoló Intelt. Az előzetes várakozások szerint a Samsung 15,1 milliárd dollár értékben adott el különféle félvezetőket, miközben az Intel ennél 700 millió dollárral kevesebbet, 14,4 milliárdot forgalmazott. A prognózis szerint a vállalat előnye éves szinten is megmarad, a dél-koreai cégnek jelen állás szerint 63,6 milliárdot jósolnak, miközben az Intel 60,5 milliárdos forgalomra számíthat.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról