Szerző: Habók Lilla

2017. június 14. 09:44

Ütős bevételt hoznak a szponzorált helyek a Pokémon Gónak

Japánban a McDonald's és Amerikában a Startbucks sok pénzt fektethet a Poké-marketingbe a most kiderült adatok szerint. A helyszíneken elhelyezett "Pokéstopok" és "gymek" használata 75-250 millió dollárt hozhat a Pokémon mögött álló cégeknek.

Azt már tavaly is közölte a Niantic, hogy a bevételeinek egy része a Pokémon appon belüli vásárlások mellett az olyan szponzorált megoldásokból származik, mint például az üzletek kiemelése valamilyen formában a játék térképén. Azaz a virtuális portálok közül némelyik csak akkor elérhető, ha a felhasználó belép az adott boltba, a cég pedig azon látogatók után fizet, akik kipörgették az ott található Pokéstopot vagy harcoltak az ott található "gymben". Arról viszont eddig egyáltalán nem lehetett tudni, hogy mennyi pénzt adnak az üzletek elérésenként a Pokémon fejlesztőcégének.

Egy nemrég megjelent interjúban viszont Mathieu de Fayet, a Niantic startégiáért felelős igazgatója konkrét összegeket és számadatokat is mondott a Brazil Globónak, amire a TechCrunch lett figyelmes. "Azért a megoldásért, hogy a játékosoknak eszközöket adunk megadott helyeken, a partnerek 0,15 dollárt fizetnek látogatónként. És már majdnem elértük az 500 millió látogatót. Japánban minden érintett McDonald's üzlet naponta 2000 vásárlót ért el." - idézi a cikk a lefordított interjút.

A Niantic nem erősítette meg a számadatokat a TechCrunch kérdésére, megjegyzésük szerint a 0,15 dolláros összeg nem valós, talán "fordítási hibából" adódóan. Azonban annyit elárult a cég szóvivője, hogy a napi egyedi látogatókért fizetett összeg a partnercégeknek valóban 0,50 dollárnál kevesebbet jelent. Abból kiindulva, hogy a japán McDonald's-ok közül háromezer üzlet vesz részt a partnerségben, a hálózat naponta 900 ezer és 3 millió dollár közötti összeget fizethet ki a Pokémon GO szponzorációért. Emellett például a Startbucks is 7800 üzlettel vesz részt a programban. A brazil interjú alapján ezek és más partnerek összesen 75 és 250 millió dollár közötti bevételt hozhatnak a vállalatnak a szponzorált helyekkel.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Ez a megoldás több szempontból is jól átgondoltnak tűnik a Pokémon GO fejlesztői részéről, mivel az üzletek látogatói viszonylag jól számszerűsíthetőek a programból, legalábbis például az étteremajánló oldalakhoz képest - a játékban a botokat használó felhasználók jelentenek nagy kihívást, de a cég látszólag nagy erőforrásokat fektet a kiszűrésükbe. Másrészt az ajánlóoldalaknak kuponokkal kell meggyőzniük a vásárlókat, míg a Pokémon mindössze "ingyenesen" előállítható virtuális eszközöket kínál a játékosoknak a látogatásért cserébe.

A befolyó összegeknek viszont csak egy része kis része kerül a Nintendóhoz, amely kisebbségi (32 százalékos) tulajdonosa The Pokémon Company kiadónak, a Game Freak és a Creatures mellett - a Niantic Labs pedig a játék fejlesztője, amelyben a Nintendónak ismeretlen méretű részesedése van. A magáncégek nem kötelesek pénzügyi negyedéves jelentést készíteni a részletes adatokkal, de az összesítést olykor közzéteszik - a Pokémon Company pár hete a japán Kanpóban jelentette be az eredményt, mely szerint a februárral záruló pénzügyi év nettó profitja eléri a 143,3 millió dollárnak megfelelő japán jent, ami 2500 százalékkal több az előző éves profithoz képest, írja a TechCrunch.

Arról februárban a HWSW is beszámolt, hogy a vállalat már átlépte az 1 milliárd dolláros bevételt, így ez az alkalmazás, amely eddig leggyorsabban teljesítette ezt a mérföldkövet. Azt viszont továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy mennyi származik az appon belüli vásárlásokból és mennyi a szponzori megállapodásokból, úgy mint a szponzorált helyekből.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról