Tor kilépőpontokat kapnak a könyvtárak?
Nyilvános könyvtárakban létesített kilépőpontokkal bővítené a Tor hálózatot a Library Freedom Project. Amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár, az kiterjesztheti, illetve gyorsíthatja is a jelenleg ezer kilépő-relayt tömörítő hálózatot.
Könyvtárakban helyezne el Tor kilépőpontokat a Library Freedom Project vagy röviden LFP névre hallgató csoport. Az Egyesült Államok a könyvtáraiban az adatvédelmi eszközök minél kiterjedtebb használatát sürgető szervezet célja, hogy így növelje a népszerű, anonim hálózaton lévő kilépő-relayek számát, ezzel annak sebességét és méretét is kiterjesztve. A kezdeményezés valószínűleg jó helyen tapogatózik, az Amerikai Könyvtárszövetség (American Library Association) ugyanis, ahogy arra az Ars Technica is rámutat, hosszú ideje kiáll az adatvédelem, illetve a magánélethez való jog védelme mellett.
A projekt egyelőre gyerekcipőben jár, az LFP eddig egyetlen New Hampshire-i könyvtárban állított fel Tor relayt - ráadásul nem is kilépőpontról, hanem middle relayről van szó. A Tor projekt három relay-típust használ, ezek a hálózaton belül lévő middle relayek, a nyilvános exit relayek, illetve a bridgek. Utóbbiak olyan belső relayek, amelyek nincsenek nyilvánosan, a Tor hálózat részeként feltüntetve - ezek olyan térségekben elengedhetetlenek, mint például Kína, ahol segítségükkel megkerülhető a kiterjedt cenzúra. A hálózaton belül haladva az adatforgalom legalább két middle relayen megy keresztül, mielőtt eljutna a "látható" kilépőponthoz.
A NER-es informatika már összecsomagolt Egy esetleges kormányváltás után komoly változás jöhet az állami IT holdudvarában, amelynek jelentős munkaerőpiaci hatásai is lehetnek.
Értelemszerűen tehát a kilépőpontok létrehozása jár a legnagyobb veszéllyel, hiszen miután azok a nyílt internet felé néznek, IP-címüket látja az online közösség, így a hálózaton folytatott potenciálisan illegális tevékenységek is ezekhez az IP-khez köthetők, ami komoly jogi kockázatokat jelent a kilépő-relayek működtetői számára. A Tor hálózat jelenleg nagyjából ezer kilépőpontot tudhat magáénak világszerte.
Amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár, az komoly lökést adhat az anonim hálózat számára - az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a könyvtárak hogyan készülnek majd fel az exit relayek üzemeltetéséből adódó esetleges jogi következményekre. Erre a kérdésre valószínűleg még az LFP berkein belül is keresik a választ, miután az első résztvevő intézmény is csak middle relayt működtet.
A Tor projektnek egyébként akadnak tekintélyes támogatói, év elején például a Mozilla állította régi szervereit a hálózat szolgálatába.