Inkább magunkkal visszük a tévét, mintsem rögzítsük az adást
Egyre többen választanak második eszközként tabletet vagy okostelefont a tévénézéshez, a képminőség és az extrák azonban még keveseknek számítanak igazán. Az adások rögzítése helyett inkább magunkkal visszük a tévét - derül ki egy kutatásból.
Az okoseszközök (okostelefonok, okostévék tabletek stb.) rohamos terjedése ellenére, vagy éppen annak hatására a lineáris tévézés továbbra is él és virul, a felnőtt nézők láthatóan nagyon nehezen változtatják meg a tartalomfogyasztási szokásaikat - már ha a tévézésre fordított idő beosztásáról van szó. Az eNET friss kutatásából többek közt kiderül, hogy ma már a tévé egyre kevésbé kap kizárólagos figyelmet, valamint a nézők elsősorban megbízható és olcsó szolgáltatásokra vágynak, az extrákat pedig kevésbé értékelik.
Egy TV csupán a sok közül
Az eNET 2014 áprilisában végzett kutatást a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében, amelyből kiderül, hogy alakosság négyötöde esetében (79%) a tévénézés már jellemzően nem kizárólagosan végzett cselekvés, hanem csak egy a további, párhuzamosan végzett tevékenységek közül.
A többképernyős (multiscreen) tévénézés új trendként jelenik meg, ahol a hagyományos tévékészüléken való tévézés mellett – részben helyett – más eszközökön, köztük például táblagépeken, számítógépeken vagy okostelefonokon valósul meg a tartalomfogyasztás. A 2014 áprilisában végzett eNET kutatás eredményei alapján, minden ötödik 18 év feletti internetező rendelkezik tablettel és közülük 17 százalék használja is az eszközt élő tévéműsor megtekintésére is akár alkalmazáson, akár weben keresztül. Hozzájuk képest valamivel magasabb, 23 százalék azok hányada, akik korábbi tévéműsort néznek meg táblagépükön.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Bár az eNET kutatásának értékelése felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi időben a (kép)minőség növelésére mind a tartalomgyártók, mind a műsorszórók, mind pedig a végberendezések gyártói komoly hangsúlyt fektettek, Magyarországon ez láthatóan kevéssé hatja meg a tömegeket. A kutatásban szereplő réteg a HD adásoknál fontosabbnak találja mind a teljes csatornakínálatot, mind a szolgáltatás ár/érték arányát, mind pedig a rendszer megbízhatóságát.
Olcsó legyen és jó
Bár a szolgáltatók egyre több (interaktív) funkciót és extrát kínálnak a nézőknek a hagyományos, lineáris adásmodellen túl, ezek egyike sem igazán fontos a magyar nézőknek. Az ilyen televíziós szolgáltatások közül a legkevésbé a videotár érdekli az előfizetőt, de a megállítható, rögzíthető adás népszerűsége sem számottevő. Mindebből arra lehet következtetni, hogy noha évek óta elérhetők olyan szolgáltatások a magyar műsorszóró piacon, melyek támogatják a késleltetett (timeshift) tévézést, a nézők továbbra sem tudnak, illetve akarnak elszakadni a lineáris tévés modelltől - helyette ha tehetik, inkább "magukkal viszik" a tévéadást más eszközökön.
A kutatás egyébként arra is rávilágít, hogy a multiscreen modell előretörése mellett hagyományos tévékészülékekből sincs hiány Magyarországon: a kutatásban résztvevők otthonaiban szinte kivétel nélkül van tévékészülék, 40 százalékuk pedig két tévével is rendelkezik. Az okostévék elterjedtsége egyelőre ennél értelemszerűen lényegesen szerényebb, mindössze a válaszadók ötöde használ ilyen készüléket, ugyanakkor a forgalom várható felfutását jelzi, hogy minden negyedik válaszadó rövid távú terveiben szerepel új okostévé beszerzése.