Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Axel Springer: rettegünk a Google-től

Gálffy Csaba, 2014. április 22. 12:07
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Hosszú nyílt levélben válaszolt az Axel Springer elnök-vezérigazgatója a Google önfényezésére. A levél érdekes olvasmány, jó leltárát nyújtja annak, hogy hogyan látják saját és a Google szerepét az európai kiadók a kontinens digitális piacterén.

hirdetés

Hosszú válaszlevelet írt Mathias Döpfner, az Axel Springer elnök-vezérigazgatója Eric Schmidtnek, a Google elnökének. Schmidt eredeti levelében az európai kritikusok sokszor felemlegetett érveire igyekezett választ adni, cégét pedig úgy pozicionálni, amely hatalmas lehetőségeket teremt partnereinek és a felhasználóknak, nem pedig domináns, piaci erőfölényével visszaélő monopólium.

Sokszoros dominancia

"Nemcsak a világ legnagyobb keresőmotorja a Google-é , hanem a YouTube révén (amely amúgy a második legnagyobb kereső) a legnagyobb videós platform, a Chrome-mal a legnagyobb böngésző, a Gmaillel a legszélesebb körben használt email-szolgáltatás és az Androiddal a legnagyobb mobil operációs rendszer is" - emlékeztet Döpfner rögtön a nyílt levél elején. A Google látványos üzleti sikerei valóban csodálatra méltóak a német vezér szerint, ez azonban a vita kontextusában nem valódi dicséret.

"Függünk a Google-től" - ismeri el Döpfner, ez az oka a Google-Springer viszony skizofrén voltának. Ugyanis a Google a kiadó fontos üzleti partnere, az online kiadványok látogatottságának jelentős része származik a keresőtől, a más formában nem értékesített reklámhelyeket pedig az AdSense rendszerében értékesíti az Axel Springer, így bevételt is hoz a Google. Döpfner szerint azonban ez a partnerség nem egyenrangú felek között zajlik, a kiadó függő viszonyban van a keresővel. "Nem tudunk olyan alternatíváról, amely akár részben hasonló műszaki adottságokkal rendelkezne, mint a [Google-féle] automatizált reklámértékesítés" - mondja ki Döpfner. Az az ellenérv, hogy "ha nem tetszik a Google, akkor ki lehet onnan vonulni" nevetséges, állítja a kiadó vezetője, a 91,2 százalékos német keresőpiaci részesedéssel rendelkező Google elhagyása azzal lenne egyenértékű, mintha a cég "csatlakozna az ámisokhoz".

Politikai kérdés

Döpfner szerint a Google európai helyzete mára fontos politikai kérdéssé vált, amellyel már nem csak a nemzeti hatóságok, de Brüsszel is igen behatóan foglalkozik. Eddig azonban ennek a figyelemnek vajmi kevés hatása volt a piacra, a Google folyamatosan saját, a keresőtől egyébként független szolgáltatásai felé tereli a felhasználókat,

Axel Springer, a Dávid?

Az Axel Springer vezére expliciten Dávidnak nevezi a cégét a Google-Góliáttal szemben, a német gyökerű médiabirodalom azonban minden, csak nem kicsi. A vita kontextusához érdemes azt is hozzátenni, hogy a cég viszonylag későn ébredt, az online szolgáltatások dolgában nem csak a Google mögött, de más, médiás gyökerű konglomerátumok mögött (Schibsted, Sanoma) is lemaradásban van. Ezen dolgozik a cég, tavaly ősszel például fitnesz-szolgáltatást vásárolt.

A vezérigazgató kifogásolja azt is, hogy az európai és nemzeti versenyhivatalok milyen óvatosan bánnak a Google-lel. Döpfner példaként a Bildet hozza fel, amely a nyomtatott hirdetési piac mintegy 9 százalékát birtokolja, ez az arány is elég volt azonban ahhoz, hogy a lapot évtizedekig piacdomináló entitásként osztályozza a német szövetségi kartellügyi iroda és elegendő érv volt az Axel Springer tévés és regionális lapok piacán történő bevásárlásainak megakadályozására. Ehhez képest a Google Németországban élvezett, mintegy 60 százalékos piaci részesedése a digitális hirdetések piacán elképesztő erőfölényt jelent, amelynek azonban a hatóságok egyelőre nem szabnak érdemi gátakat.

Átláthatóságot!

Ahogy a netsemlegesség kérdésében, úgy a Google esetében is az átláthatóság lenne az első állomás a helyzet normalizálása felé - mondja Döpfler. Ahogy az internetszolgáltatóktól már a hatóságok megkövetelik, hogy pontosan mutassák be, hogyan diszkriminálnak bizonyos típusú adatcsomagok ellen, úgy a Google esetében is a keresési algoritmus pontos leírására, az egyes változások bemutatására lenne szükség, ez tenné valamivel korrektebbé a kereső viselkedését.

Ez sem kerüli meg azonban a fontos problémát, hogy a kereső felületét a Google saját alternatív szolgáltatásainak reklámozására használja, értelemszerűen teljesen ingyen. Ez Döpfler szerint a piaci erőfölénnyel való visszaélés klasszikus esete, amely ellen a versenyügyi hatóságoknak már régen fel kellett volna lépni. A brüsszeli illetékesek végül vizsgálatot indítottak, az EU által felkínált kompromisszumos megoldással azonban a német vezér roppant elégedetlen.

A tervezett, az EU biztosa által és a Google által is elfogadott egyezség szerint a Google a saját szolgáltatásai mellett a versenytársak szolgáltatásait is fel kell kínálja, ez utóbbiért azonban fizetni kell. Döpfler szerint ez a kompromisszum csupán egy újabb bevételi forrást hoz a Google-nek, miközben az eredeti problémát, a saját felület ingyenes és versenyellenes használatát nem akadályozza meg. [Az Axel Springer vezére ezután hosszan ír a Google adatkezelési problémáiról és a felhasználók információival való visszaélés lehetőségéről.]

Nem a kihalófélben lévő dinoszauruszok segélykiáltása

Döpfner igyekszik leszögezni, hogy érvei nem a "régi", analóg média álláspontját tükrözik. Az Axel Springer profitjának 62 százaléka származik a digitális kiadványokból, vagyis már a cég is komoly online szereplőnek számít. A megfogalmazott félelmeket pedig nem csak a kiadók, de az adatvédelmet zászlajukra tűző civilek, igazi digitális bennszülöttek is átérzik és osztják - mondja a vezérigazgató.

Hogyan lehet a Google ellen versenyezni? - teszi el a kérdést a levél. A cég 16 éve jár az élen a felhasználókra vonatkozó adatok gyűjtésében, szelektálásában, feldolgozásában, értelmezésében, több tízezer fejlesztő évtizedes munkája van a keresőóriás rendszereiben. A Google ráadásul elképesztő ütemben terjeszkedik, Döpfler a Nest és a Titan Aerospace felvásárlása mellett a cég autós kezdeményezését említi olyan példaként, amelyben a Google monetizálni fogja megszerzett tapasztalatait. "Ilyen környezetben a Google versenyelőnye nem tüntethető el pusztán gazdasági erőforrások átrendezésével", és akkor még nem beszéltünk az olyan digitális szupercégek hatásáról, mint az Amazon és a Facebook."

Eric Schmidt eredeti levele és Mathias Döpfner válaszlevele itt olvasható angol nyelven.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!